DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék jelentését vitatva, elemezve, értékelve rendkívül érdekes szempontok kerültek máris elő; üdvös, én is üdvösnek tartom azt a lényegében jelentős egyetértést, amelyik az intézmény munkáját méltatja, szemléli. Talán azt hiányolom, hogy annyira büszkék vagyunk az ÁSZ-ra, joggal vagyunk büszkék az ÁSZ-ra, mert talán nem túlzok azzal, ha azt mondom, a magyar kormányzásnak, a magyar közéletnek ez az az intézménye, amelyben a bizalom a legteljesebb. Szoktunk így emlékezni az Alkotmánybíróságról is, de az egy más téma. Az Állami Számvevőszék iránti bizalom valóban megérdemelt. A jó munka és annak prezentálása a magyarázat.
Hogy jó munka, azt értékelhetik közülünk vagy számunkra azok, akiknek az a szakmája, hogy számokat nézzenek, és számok nézését értékeljék. Amit az Állami Számvevőszék az Országgyűlésnek most hozott és prezentált, azt tanácsolom, tisztelt Ház, hogy jelképesen nézzük, tekintsük úgy, mint egy tükröt. Az Állami Számvevőszék lehetővé teszi számunkra, a Magyar Országgyűlés számára, hogy nézzünk tükörbe. Persze, hogy nézzük a tükörben az országot és nézzük a kormányzást, de nézzük önmagunkat is. A mi intézményünk, a Magyar Országgyűlés intézménye az Állami Számvevőszék. Amikor ezt a metaforát javasolom, hogy tükörbe nézzünk, nos, tegyük azt, és nézzük, mit is látunk ott. Engedtessék meg, hogy csak néhány felvillanást jelezzek.
Amikor az Állami Számvevőszék értékes, hasznos munkáját sorra vesszük, vagy legalábbis egyikre-másikra rámutatunk, akkor ezt nemcsak azért tesszük, mert műértők vagyunk és szeretjük azt, hogy valaki szépen rendbe rakja a számokat és azok a számok valamit mutatnak, hanem ez egy operációs tevékenység. Eszközt ad a kezünkbe az Állami Számvevőszék, instrumentumot, eszközt, hogy jobban csináljuk a dolgunkat.
Mi a dolgunk? A törvényhozás. Ebben az összefüggésben sajnálom azt, vagy nem is sajnálom, hanem inkább csak felhívom a figyelmet arra, hogy a kormány, halljuk, nem hasznosítja azokat a lehetőségeket, amelyekre országgyűlési határozat volt, és itt a beszámolókban többektől hallottuk, hogy bizony évekkel halasztódik a kormány határozata és azoknak az elemeknek az alkalmazása.
Továbbmenően, újragondolásra javasolom, amit Jauernik István képviselő úr mondott félórával ezelőtt a tekintetben, hogy ő rosszallja, vagy talán csak kifogásolja azt, hogy mi, országgyűlési képviselők idézgetjük az ÁSZ-t, az ÁSZ jelentéseit akkor, amikor ez számunkra kedvező. Hát, hölgyeim és uraim, tisztelt Országgyűlés, tisztelt Magyarország, mi rossz van ebben? Hát persze! Ha az ÁSZ valamit megvilágít és az hiteles, akkor azt ott használjuk, ahol az éppen az érveinket, a szempontjainkat, a szándékainkat alátámasztja. Ebben nincs semmi, hogy mondjam, a torzítás szándéka se, nem lehet a jót eltorzítani, vagy ha valaki eltorzítani kívánja, nevetségessé válna.
(11.20)
Ugye, nem kétséges számunkra, hogy ha bárki közülünk itt, tisztelt képviselőtársaim, úgy kívánná használni az ÁSZ jelentéseit, értékeléseit, hogy azt saját érdekében, saját érveinek alátámasztására torzítja, az ÁSZ-jelentést torzítja, ez a képviselő nevetségessé válna, sőt hitelét vesztené. (Szórványos derültség az MSZP soraiban.) Tehát ilyesmire ne gondoljunk, vagy ha valaki ilyesmire gondol, akkor, azt hiszem, nem gondolta végig az egész folyamatot.
Az, hogy képviselőtársaim néhányan mosolyogni tetszenek ezen most itt, jó, ha engem naivnak tetszenek gondolni, én ezt el tudom viselni, azonban én komolyan gondolom azt, hogy a hitelesség, a szavahihetőség mindnyájunk számára egyénileg értékes. Nem kívánjuk magunkat nevetségessé tenni, valami olyasmit torzul használni, ami ezt jelentené. Ugyanis a számok használata... - Számvevőszék, számokat vesz számba, és azokat összerakja és értelmezi.
Tisztelt Országgyűlés! Jó volna, ha egy kicsit úgy belenéznénk, majdnem úgy is, mint egy filozofikus rálátás. Mert ugye a számok micsodák? Megmérnek dolgokat, lehetővé teszik azt, hogy lássunk dolgokat, jobban, mintha nem lennének számok, nem lennének számokkal kifejezhetők. Legyen szabad említenem azt, hogy az én közéleti tevékenységem úgy kezdődött, hogy könyvelő voltam egy vállalatnál nagyon fiatalon, és pár esztendő alatt én többet tudtam arról a nagy országos vállalatról, mint bárki, mert én voltam a főkönyvelő-helyettes. A számok révén mindent tudtam, többet tudtam, mint az igazgató, mint az elnök, mint az igazgatóság, mint a minisztérium, amelyik bennünket felügyelt, mert a számokat olvasni tudtam, és számomra az élvezet volt, az gyönyörűség volt; olyasmiket meglátni, ami a számokban ott van, ha valaki ezt képes csinálni. Aztán ez vitt tovább a közéletbe másutt is.
Vagy engedtessék meg, hogy a makrovonallal összefüggésben említsem azt, hogy amikor a számokat nem hasznosítja egy társadalom, akkor igen súlyos hibákat követ el, és csődbe megy. Tetszettek itt engem hallani már az elmúlt évek során, és lehet, hogy megint csak egy kicsit teátrálisnak hangzik, de elmondom, hogy a XX. század egyik nagy birodalma, a Szovjetunió azért esett szét és ment csődbe, mert nem tartotta számon értékeit, vagyonát, és nem hasznosította a potenciálnak megfelelően. A világ messze leggazdagabb országa volt nyersanyagok tekintetében, ötször-tízszer olyan gazdag, mint az Amerikai Egyesült Államok nyersanyagokban. Kitűnő emberek, ugyanakkor nem tartották számon, hogy mijük van, és nem úgy hasznosították, ami a potenciál lett volna.
Ha azt tetszik gondolni, hogy ez távol van a Számvevőszék értékelésétől, engedtessék meg, hogy mondjam, hogy nincs távol. Pontosan erről van szó. A mi Számvevőszékünk, a Magyar Országgyűlésnek ez az intézménye megóvhat bennünket - szabad ezt a szót használnom? - szamárságoktól. Megóvhat bennünket olyan hibáktól, amik úgy követődnek el, hogy tevőlegesen rosszat teszünk vagy pedig úgy követődnek el, hogy nem tesszük meg azt a jót, azt a lehetőséget nem használjuk ki, ami megvolna, ha a számok üzenetet hoznának nekünk, és azt hasznosítanánk. És ez az Állami Számvevőszék, amelyik ezeket a dolgokat csinálja... - engedtessék meg, hogy mondjam, időm hamarosan lejár, de időnként emlékeztetem az Állami Számvevőszéket, hogy ezzel a különleges tehetséggel olyan elvárásokat is jelölhet ki magának, és mi, az Országgyűlés olyan elvárásokat is jelölhetünk az Állami Számvevőszéknek, amit eleddig nem művelt.
Példának okáért számomra a lista tetején van az, hogy a statikus és a dinamikus elemzését a témájának; tehát számba venni azt, hogy mit ér az ország, kifejezve számokban, vagyonleltár. A másik oldalon pedig a folyamatok, tehát a jövedelem, kiadások, bevételek. Ha erre több figyelmet szentelhetne valamikor az ÁSZ (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és rákényszerítené a kormányt, ebből hasznunk lenne, eredményesebb kormányzás következne.
Köszönöm az ÁSZ munkáját, és különösen büszke vagyok arra, hogy ebben az évben az ÁSZ a számvevők világszervezetének a közepe lesz, és Budapesten ebben gyönyörködhetünk.
Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
