HAJDU LÁSZLÓ
HAJDU LÁSZLÓ
HAJDU LÁSZLÓ, az önkormányzati bizottság előadója: Ülést vezető Elnök Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Az Állami Számvevőszék 2003. évi tevékenységéről szóló jelentést az önkormányzati bizottság 2004. március 9-én megtárgyalta, megvitatta, és a Házszabály 95. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartja.
Tisztelt Ház! A bizottságban elhangzott vita néhány gondolatát szeretném röviden önökkel ismertetni. Az Állami Számvevőszék 2003. évi tevékenységéről szóló jelentés a megszokott alapossággal ad számot az államháztartás és annak alrendszereinek helyzetéről. Objektíven mutatja be, hogy hol tartunk a pénzügyi gazdálkodás, a közpénzek felhasználásának törvényességi és szabályszerűségi követelményeinek tekintetében, hol sikerült a kialakult helyzeten változtatni, illetve hol van még mindig ellentmondás és problémák a végrehajtásban.
Erénye a jelentésnek, hogy már a 2004. évi költségvetés készítésének tapasztalataira is kitér. Az Állami Számvevőszék 2003. évi munkájában néhány súlyponti eltolódást vett észre a bizottság. Ez az eltolódás a következő: változott a vizsgálati jelentések típus szerinti megoszlása. Ezen belül növekedett az átfogó vizsgálatok aránya, örvendetes, 14 százalékos arányt képvisel a teljesítményvizsgálatok száma. Az úgynevezett egyéb szabályszerűségi vizsgálatok száma - amelyek lényegében célvizsgálatok - némiképpen emelkedett.
(9.50)
A jelentés tartalmazza, hogy 60 060 ellenőri napon belül a 2002. évivel ellentétben az önkormányzati ellenőrzésekre fordított vizsgálati napok száma 23 552 nap, nem csökken, és jelenleg e vizsgálatok teszik ki a kapacitás mintegy 40 százalékát. Ez jelentős segítség az önkormányzatok számára.
Viszonylag nagy mozgásteret ad az ÁSZ elnökének az a tény, hogy az ellenőrzések 37 százaléka elnöki hatáskörben kerül kijelölésre. Ezek kijelölése az Állami Számvevőszék stratégiájának alapvető célkitűzéseire irányult, eszerint az Állami Számvevőszék a nagy összegű költségvetési pénzfelhasználással járó és jelentős kockázatot hordozó feladatokra a közszféra, illetve a nemzetgazdasági versenyképesség kritikus pontjaira, valamint a lakosság életminőségét befolyásoló területekre összpontosítja e kapacitását. A Számvevőszék a kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához is megfelelő javaslatokat készített a vizsgálati tapasztalatok fényében.
2003-ban vált gyakorlattá, hogy az átfogó ellenőrzések tapasztalatait összegző jelentés mellett önkormányzatonként is közreadásra kerülnek az egyes jelentések. Így szerepel a jelentés függelékében Budapest esetében a IV. kerület, az V. kerület, a XXII. kerület; Debrecen megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jelentése, amelyek az Állami Számvevőszék honlapján hozzáférhetőek. A helyi önkormányzatok ellenőrzése alapján megállapítható, hogy a kiadásainak aránya az államháztartáson belül 2003-ban lényegében változatlan volt, 22 százalék a jelentés szerint, összesen 3187 helyi önkormányzat és mintegy 1850 kisebbségi önkormányzat kiadásai az előző évi 10 milliárd forinttal szemben 110 milliárd forinttal haladják meg a tárgyévi bevételt. Ebből adódóan is némileg nőtt az adósságállomány.
Az önkormányzatok romló gazdasági pozícióira utal a jelentés néhány pontjában. Az önkormányzati forrásszabályozási és támogatási rendszer a tárgyévben lényegét illetően nem változott, a jövedelem vonatkozásában a centralizáció erőteljes, míg a feladat-, hatáskör és felelősség vonatkozásában a decentralizáció tovább nőtt. Az önkormányzatoknak nyújtott állami támogatások, hozzájárulások, valamint a személyi jövedelemadóból átengedett bevétel 2003. évi növekménye 29 százalékkal nőtt, azonban ez nem nyújtott teljes egészében fedezetet azokra a feladatokra, amelyek az önkormányzatokra várnak.
E gondolatokkal az önkormányzati bizottság támogatja az állami számvevőszéki jelentés általános vitára való alkalmasságát.
Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
