PARRAGH DÉNES
PARRAGH DÉNES
PARRAGH DÉNES (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt hét végén, amikor a Kelet-Magyarország cikkét olvastam az európai ügyekért felelős miniszter vezette magyar delegáció Munkácson folytatott tárgyalásáról, az első meglepetésem után a szocializmus hőskorszakának egy vicce jutott eszembe. A tanító néni a baj és a tragédia közti különbséget próbálja szemléletesen elmagyarázni Móricka osztályának: a baj egy kisebb jelentőségű dolog, mint például ha otthon elpusztulnak a nyulak, a tragédia pedig egy nagy, egész nemzetet érintő veszteség, ilyen volt Sztálin elvtárs halála. Igen, felelte Móricka, tehát a tragédia az, hogy meghalt Sztálin elvtárs, de ez nem baj, mert baj az, hogy otthon megdöglöttek a nyulak. Ez sajnos nem vicc. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Hahaha!)
De mi ennek a mai változata? Az ön által vezetett delegáció a Felső-Tisza ukrán szakaszának komplex hasznosításáról tárgyalt, javasolva ezen Tisza-szakaszon víztározók építését, melyek áramtermelésre is alkalmasak. Ez tragédia, hiszen lepergett előttem Bős-Nagymaros máig lezáratlan ügye, a víz nélkül maradt Szigetköz tragédiája, az, hogy évek óta próbálja a magyar kormány és a parlament elérni, hogy ne építsenek a horvátok erőművet a Dráván.
És most lám, ha nincs baj, hát csinálunk: magyar kormányzati delegáció tárgyal az ukrán miniszterelnök-helyettessel, s mint alvízi ország kezdeményezzük az energiatermelésre is alkalmas tározók megépítését a Tisza ukrán szakaszán. Ez tragédia; ez tragédia, de nem ez a baj. A baj az, hogy bárhogy kerestem a magyar tárgyalódelegáció tagjai között, nem találtam a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselőjét. De nem tudok ilyen határvízi tárgyalásról, vízügyi, környezetvédelmi tanulmányról, sőt kormányzati vagy parlamenti döntésről sem. Akkor mi történt?
Talán nemcsak azért jutott eszembe az említett vicc, mert itt valóban együtt van a tragédia és a baj, hanem azért is, hogy ezek után csak arra gondolhattam, újraéledt a Dunaszaurusz szelleme: nincs szükség szakmai előkészítésre, időt rabló hatáselemzésekre, nincs szükség a szakminisztérium véleményezésére és részvételére, elég, ha van rá párthatározat. Vagy már lehet, az sem kell, elég, ha ott ül az MSZP parlamenti frakciójában az az ember, aki már a kádári energiapolitikát is jól szolgálta, a rendszerváltás óta pedig az az ember, akit a magyar energiapolitika szolgál. Mindig jókor volt jó helyen; az az ember, akinek a cége lenne az érdekelt a felső-tiszai energiatermelésben, és minő véletlen, ha a Vízügyi Minisztérium nem is, a képviselő úr befért a delegációba.
Tisztelt Miniszter Úr! Részt vett-e a környezetvédelmi és vízügyi miniszter vagy megbízottja a Tisza komplex hasznosítását felkérésként kezelő munkácsi tárgyaláson? Milyen tanulmányok alapján kezdeményezték ezt a tárgyalást? Ön milyen felhatalmazás alapján tárgyalt a Tisza ukrán szakaszának vízügyi és energetikai hasznosításáról?
Várom válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)
