PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak, Kovács Kálmán miniszter úr tanácsadó testületének 2004-es elemzéséből idézek néhány megállapítást: “A szélessávú internetes hozzáférés növelését a tartalom oldaláról kell fellendíteni, és ehhez kell megfelelő infrastruktúrát rendelni. Abban az időszakban, amikor a felhasználói kimenő adatok mennyisége már eléri a letöltött adatok mennyiségének nagyságrendjét, tehát a valódi interaktivitás bekövetkezik, az aszimmetrikus széles sávnak mondott kapcsolatok a fejlődés korlátjává válnak. Adminisztratív megoldás semmiképpen sem javasolt e célok elérése érdekében. Létezik ugyanis más módszer a cél elérése érdekében. Ez pedig a kereslet növekedése, támogatása és a lefedettséget növelő beruházások támogatása.”
(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tisztelt Államtitkár Úr! Előző szavaim tehát az NHIT tanulmányából származnak, s nem attól a kevés szakújságírótól, akit a Millenáris Kht.-n vagy egyéb fiókszervezeten keresztül az IHM az elmúlt három évben elfelejtett kifizetni a hallgatásáért.
Az IHM 2002 őszén meghirdetett és rosszul kivitelezett támogatási rendszere csúfosan megbukott, mivel a támogatási összeg egyhatodát sem sikerült a célra elkölteni. A nagy sikerként elkönyvelt szélessávú internetezési támogatással kapcsolatban a sok félrebeszélés mellett kevés tényt tudott meg a közvélemény. Egy normális országban pedig ez megengedhetetlen.
Máig homály övezi, hogy Medgyessy Péter 2003. februári bejelentése után hány milliárd forintos adókedvezményben részesítettük az ADSL-technológia tömeges elterjesztését. Azt a technológiát, melyről a miniszter tanácsadói is úgy vélekednek, hogy azok néhány év múlva - idézem az előző tanulmányt - a fejlődés korlátjává válnak.
Nem tudjuk azt sem, hogy a Matáv könyveiben miért szerepelnek 25-30 ezer forintos bekerülési értéken azok az ADSL-modemek, melyek valós piaci értéke 7-8 ezer forint körül mozog. Arról sem tudunk részleteket, hogy akcióiban hány előfizetőnek számlázták ki az adókedvezményből felvásárolt modemeket. Két dolgot tudunk biztosan. Az egyik az, hogy az ADSL-piacon minden internetszolgáltató a Matáv nagykereskedelmi ADSL-ajánlatának viszonteladója, tehát valójában a termék ugyanaz, csak másképpen csomagolják. A másik pedig az, hogy minden második ADSL-előfizetést a Matáv-csoport, vagy divatosabb nevén a Magyar Telekom, tehát az Axelero birtokolja.
Tisztelt Államtitkár Úr! Mennyi adókedvezmény-forintjába került a költségvetésnek, hogy a kormány a Matávnak adta az ADSL-piacot? Mekkora adókedvezményt vett igénybe a Matáv szélessávú ADSL-hálózatának fejlesztésére a 2003. évben? Vizsgálták-e a beruházásokat alátámasztó számviteli nyilvántartásokat? Milyen adatok alapján ítélte meg a költségvetés az adókedvezményt?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki oldalon.)
