DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A személyi hatályról néhány kérdést. Mielőtt arról beszélnék, hogy mi az, amit vizsgálnunk kell, amikor az álláspontunkat kialakítjuk, először azt mondom, hogy mi lenne érdekünk. Ez még nem jogszabály. Mi - ezt a Fideszre mondom - szeretünk Kárpát-medencében gondolkodni, ez elég nyilvánvaló minden itt lévő képviselő számára. És én ezt helyeslem, hogy merünk Kárpát-medencében gondolkodni, amikor egy olyan nemzetet látunk magunk előtt, amelyet államhatárok szabdalnak szét - még ha ezek az államhatárok egyre inkább légiesek is lesznek -, különböző állampolgári jogok osztanak meg. Én azt gondolom, anélkül, hogy ezt részletesen kifejteném, hogy nekünk itt minden érdekünk afelé mutat, hogy ahol lehet, Európában az állampolgársági jogokat, amennyire lehet, romboljuk le. Ezt teszi egyébként az Európai Unió is, és ezt kellene csak észrevennünk.
A politikai részvételi jogok az Európai Unióban nem kötődnek állampolgársághoz, sőt azt mondom, hogy egyre kevésbé kötődnek állampolgársághoz. Van, ahol kötődnek, tehát van a politikai részvételi jogoknak olyan szintje, ami állampolgársághoz kötődik. De mi az, amit itt nekünk most látnunk kell? Egyrészt Maastricht óta, amióta létezik az európai uniós polgárság intézménye, az európai uniós polgár, aki letelepedett egy tagállamban, de annak nem állampolgára, a helyi önkormányzatok választása során aktív és passzív választójoggal rendelkezik, csak polgármester nem lehet. A magyar alkotmány 70. § (3) bekezdése menekülteknek, bevándoroltaknak és letelepedetteknek megadja azt a lehetőséget, hogy választók legyenek a helyi önkormányzati választások során.
Tehát amikor államtitkár úr azt mondta, hogy az európai uniós polgároknak, akik letelepedetten köztünk élnek, a jelenleg hatályos szabályok szerint is joguk van beleártani magukat a kisebbségi választásokba, akkor ő arra utalt, hogy kétféle módon választunk kisebbségi önkormányzatot: közvetlenül és közvetett módon. A közvetett mód alatt azt értjük, hogy a helyi önkormányzatok választásán keresztül is kisebbségi önkormányzatokat is választunk. Az itt letelepedett európai uniós polgárok ezen az úton márpedig kisebbségi jogok gyakorlói, ha tetszik nekünk ez, ha nem tetszik. Ezt egyszerűen tényként rögzítem. Erre a Fidesz azt mondja, hogy az A-megoldást engedélyezem - mert föl se vetette, hogy ezt kritizálná, az a jelenlegi hatályos szabályokban benne van -, a B-megoldást, amikor közvetlenül választunk kisebbségi önkormányzatokat, viszont nem helyeslem.
Gruber Attila azt mondja, hogy milyen nagyszerűen együtt dolgozik ő Siófokon a kisebbségi önkormányzatokkal. Ennek örülök. Többek között azért dolgozik együtt velük, mert Magyarország egy olyan rendszert épített ki, hogy a kisebbségi önkormányzatokat integrálta a helyi önkormányzatokba. Az Alkotmánybíróság mondja ezt. Én úgy szoktam fogalmazni, hogy a helyi önkormányzati rendszer mellé építettük fel a kisebbségi önkormányzati rendszert, de pontosabb az, amit az Alkotmánybíróság mond, hogy gyakorlatilag az egyik integrálódik a másikba. Tehát egy olyan rendszerről van szó, amely ezer szállal kapaszkodik egymáshoz, ezért én azt mondom, hogy nincs más lehetőségünk, ha biztosra akarunk menni, akkor kiterjesztjük a személyi hatályát ennek a törvénynek az európai uniós polgárokra.
Eddig csak az Európai Közösség szerződésére hivatkoztam, és ott is az európai uniós polgárságról szóló szakaszokra. Hivatkozhatom az Európai Közösség irányelvére is, a 94/80-as EK-irányelvre, amely két fogalmat használ, amit gyakorlatilag itt vizsgálnunk kellene. Alapszintű helyhatósági egységekben kell megvalósulnia annak a rendszernek, amit az Európai Közösség szerződése is rögzít; és használ egy másik kategóriát is, és el is mondja, hogy mit ért ez alatt. Mit értünk helyhatósági választások alatt? Azt kell vizsgálnunk, hogy amikor a mi kisebbségi önkormányzati rendszerünket látjuk, az, ha úgy tetszik, ennek az európai uniós irányelvnek a fényében értelmezhető-e. Anélkül, hogy én felolvasnám, hogy ezen a két helyen mit mond ez az irányelv, olyan puhán és olyan nehezen megfoghatóan fogalmaz, hogy azt mondhatom, hogy a kisebbségi önkormányzati rendszerünk ezeknek a kategóriáknak megfelel. Főleg ma megfelel, amikor azt mondom, abnormális módon az általános választási szabályok vonatkoznak a kisebbségi önkormányzati választásokra. Ez alatt azt értem, hogy a ma hatályos szabályok szerint minden magyar állampolgárnak választójoga van.
Más kérdés, hogy a biztos úr azt mondja - és joggal mondja -, hogy ez egy visszás helyzet. Azóta mondja ezt egyértelműen egyébként, amióta módosítottuk az alkotmányt. Amikor a kisebbségi törvény módosításának előkészítésén szenvedtünk az előző ciklusban három éven keresztül, akkor is azt gondoltuk, hogy ez a két alkotmányos szabály szembemegy egymással, de az alkotmány rögzítette. Ezért nem is tudtuk vitatni azt, hogy a 70. § (1) bekezdését ne vennénk komolyan. De ma nincs benn ez az alkotmányban. Ma csak az alkotmány 68. § (4) bekezdése érvényesül, és ezek a szabályok - még egyszer mondom - azt erősítik bennem, hogy ki kell terjesztenünk az európai uniós polgárokra az Európai Közösség szerződése alapján; ez az az irányelv, ami többletfogódzó, ami megmondja, hogy hogyan kell értelmezni az európai uniós polgárság intézményét, és ez hogyan érvényesül a választások során. Ha ezt a kettőt megnézi Gruber Attila, akkor azt gondolom, hogy igazat fog nekem adni, hogy emiatt kell elmenni.
Az egy nagy tévedés, amit Németh Zsolt barátom itt elmondott, hogy az Európai Unióban vagy ne adj' isten Európában van egy olyan szabályrendszer, hogy a történelmi kisebbségeket csak-csak valahogy védik, már ahol védik; van olyan európai uniós ország, ahol el se ismerik a kisebbségek létezését, ez egy egész nagy ország. Volt időszak, amikor a költők figyelmeztettek minket arra, hogy szemünket rájuk vessük; nem e tekintetben gondolták persze, mert Párizsra ilyen szempontból nem érdemes nézni. Tehát van olyan ország, amelyik el se ismeri a kisebbségek létét; és van olyan ország, amelyik védi, igaz, hogy elsősorban az olyan kisebbségeket, amelyeket őshonosak az adott területen - mondjuk, a német szabályok is ilyenek. De én fel se vetem azt, hogy most jövő kisebbségeket, újkori bevándorlókat védjünk a saját kisebbségi jogunkkal, és ezzel törjünk át egy nem létező európai szabályrendszert.
Én azt mondtam, hogy Magyarország szuverén módon eldöntötte, hogy mondjuk, a németeknek és a szlovénoknak - hogy csak kettőt mondjak - kisebbségi jogokat ad ez az ország. Én csak azt a kérdést vetem fel, hogy Binder Ottó német állampolgárnak, aki itt letelepedetten köztünk él, az európai jog szellemében joga van-e azt mondani, hogy márpedig én a német kisebbséghez tartozónak érzem magam.
(16.40)
Nem azt mondtam, hogy a kínaiaknak adjunk kisebbségi jogvédelmet, hanem egy történelmileg itt őshonos kisebbség egyik polgáráról beszélek. Joga van-e neki azt mondani európai uniós polgárként, hogy én ehhez az adott kisebbségi közösséghez tartozónak érzem magam?
Képviselőtársaim, amiről vitatkozunk, hogy egy példát is mondjak, életszerűen Zala megye vagy Vas megye közelében. Egy szlovén európai uniós polgár 3 kilométerrel megváltoztatja a lakhelyét, és Szlovéniából átjön ide közénk. Ez a szlovén polgár, ez az európai uniós polgár Szentgotthárdon képviselő, minden lehet, csak polgármester nem lehet. Napnál világosabb, hogy a Szentgotthárdon élő szlovének és a határ túloldalán lévő szlovének egy népcsoport, egy kulturális közösség, egy történelmi tudat, csak valamikor valaki elmetszette ezt a közösséget. Most ennek a polgárnak elvitatjuk azt a jogát, hogy ha ő Magyarországon életvitelszerűen él, akkor a kisebbségi választások során választó legyen-e.
Egyébként itt is meghúzhatnánk a kompromisszumot ésszerű határok mellett, mert ha attól félünk, hogy az országos önkormányzatok ügyeibe ártják bele magukat azok, akik még nincsenek ott, 23 millióból valakik átjönnek, azt megtehetnénk, hogy az országos önkormányzati választások ügyében nem adnánk nekik választójogot, mert az Európai Unió szerződéséből csak helyi szinten következik ez a lépés, országos szinten nem következik.
Hosszasan tudnék még érvelni amellett, hogy a személyi hatály kérdését ki kellene terjesztenünk ebbe az irányba, de még egyszer mondom, érdekünk is lenne. Csak azt kérem tőlünk, akik a parlamenti patkó ezen részén vagyunk, gondolkodjunk Kárpát-medencében, de ne hagyjuk, hogy a Kárpátok eltakarja a látószögünkből ezt a 93 ezer négyzetkilométert.
Megyei szint: szívemből szólt, amit Schmidt képviselő úr mondott. Elfogadhatatlannak tartom, hogy valahogy működik a rendszer a fővárosban, és másként működtetjük ezt a megyében. Ha önkormányzati feladatellátási szinteket nézünk, a ma hatályos önkormányzati törvény szerint ez a település, község, város, megye, főváros. Ott két szintet is mond, mondja a kerületet, és mondja a fővárost. Az más kérdés, hogy bonyolítottuk már a dolgot, mert ma már van kistérség, meg régiókról vizionálunk, de az alkotmány, illetve az önkormányzati törvény ezekről a feladatellátási szintekről beszél. Ma vidéken mit élhetünk meg? Nagynyárád, Majs, Mohács szintjén a kisebbségi autonómia teljes olyan mértékben, ahogy ezt a kisebbségi törvény biztosítja. De megyei feladat oktatási intézményeket fenntartani, levéltárat fenntartani, közgyűjteményeket fenntartani, pedagógiai intézetet fenntartani.
Ezek az intézmények mind-mind… (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.) Megállok elnök úr, és akkor harmadszor kérek…
