NÉMETH ZSOLT

Full text search

NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőit és az anyaországként érdekelt államok diplomáciai testületeinek képviselőit, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó érdeklődő honfitársainkat és a kisebbségi biztos urat.
(A jegyzői széket dr. Vidoven Árpád foglalja el.)
A hazai kisebbségi politika terén a pártok között tapasztalható egyetértés üde színfoltja a magyar közéletnek. Ez a nagyfokú egyetértés érték, amelyet meg kívánunk őrizni. Engedjék meg, hogy emlékeztessek arra, hogy 12 esztendővel ezelőtt 97 százalékos többséggel és a Kisebbségi Kerekasztal támogatását is élvezve fogadtuk el a jelenleg módosítás előtt álló törvényt. Ezt akkor a pártok, a kisebbségi vezetők és a kormány kompromisszumkészsége tette lehetővé, és bízom abban, hogy ez most sem lesz másképpen. Az általános vita kezdetén jeleztük, hogy időszerűnek tartjuk a törvény módosítását és azt is, hogy a módosítás alapelveiben egyetértünk. Pontosítani és növelni akarjuk a kisebbségi önkormányzatok feladat- és hatáskörét, lehetővé akarjuk tenni, hogy további intézményeket vehessenek át, és szeretnénk, ha kiterjeszthető és működőképessé tehető lenne Magyarországon a kisebbségek kulturális autonómiája.
Azt is indokoltnak tartjuk, hogy mindezzel párhuzamosan szigorítsuk az önkormányzatok megválasztásának szabályait, hogy azokat maguk a kisebbségek választhassák meg. Olyan választási technikát keresünk, amely a visszaélési lehetőségeket úgy csökkenti, hogy közben nem tartja távol a valódi kisebbségi szavazópolgárt, és nem sérti az identitásválasztás szabadságának az elvét. Bejelentem, hogy fontos kérdésekben átfogó módosító javaslatokat nyújtunk be, ezeket kidolgoztuk, és a tisztelt Ház elé terjesztjük.
(14.30)
Noha a négypárti egyeztetéseken mindegyiken kifejtettük fenntartásainkat, indokoltuk azokat, és jeleztük alternatív javaslataink lényegét, sajnos nincs visszajelzésünk arról, hogy a kormány az egyeztetés hatására készített-e alternatív javaslatokat ezekben a vitatott kérdésekben. Lehet, hogy készített a kormány, lehet, hogy nem készített; ezt most mi nem tudhatjuk.
Amit tudhattunk, az az előbbi megnyilvánulása volt Mesterházy államtitkár úrnak, amit én részben piszkálódásnak tudok minősíteni, részben pedig egy felelősségáthárítási manővernek. Mintha eleve a kormányzat temetné a kisebbségi törvény megalkotásának lehetőségét, és a döglött lovat szeretné a szomszéd udvarába áthajítani.
Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz véleménye a kisebbségi törvény módosítása ügyében koherens, hosszú évek alatt dolgoztuk ki az ezzel kapcsolatos álláspontunkat. Önök változtatták meg az álláspontjukat, önök vonták össze a kisebbségi törvényt és a kisebbségi választójogi törvényt, holott a kisebbségi törvény módosítását a Hargitai János úr által vezetett kisebbségi bizottság a legmesszemenőbb és legszélesebb mértékben egyeztette a kisebbségekkel. Most hadd tegyem fel önnek a kérdést, az ön stílusában, hogy miért kellett egy salátatörvényt megalkotni, miért kellett a választójogi törvényt a kisebbségi törvénnyel összevonni.
Azt kell mondanom, hogy a Fidesz véleménye akkor is, ha más személy képviselte az álláspontunkat, koherens volt, világos volt, és megkérném önt arra is, hogy ne döntse el, hogy ki a Fidesz politikusa, és ki nem a Fidesz politikusa. Bába Ivánt, az egykori külügyi államtitkárt én a Fidesz politikusának tartom, még ha ön ezt nem is így gondolja, vagy ezt adott esetben Báthory Jánosról is nyugodtan el tudom mondani.
Azzal egyetértünk, hogy a kisebbségekről ne döntsünk őnélkülük, ez egy nagyon helyes elv. Örülnék annak, ha érvényt tudnának szerezni ennek a nagyon szép alapelvnek a hazai és a határon túli kisebbségpolitikájukban is - népszavazási kampány például. Úgy látom, hogy meglehetősen sajátosan alkalmazza a kormányzat ezeket az elveket, az aktuális érdekeinek a függvényében. Egy apróságra hadd hívjam fel ugyanakkor a figyelmét: mintha a kisebbségeknek nagyon sok kérdésben nem lenne egységes az álláspontja, és ha egységes lenne, valóban akkor is nagyon fontos alapvető jogállami elveket, mint például az identitásválasztás szabadságának az elve, figyelembe venni és érvényesíteni.
Tehát örvendenénk annak, ha a salátatörvény jellegét ennek a jogszabálynak nem kellene elszenvednünk, és erre vonatkozóan egyébként módosító javaslatot is fogunk benyújtani, mert úgy látjuk, hogy a kisebbségi törvény vonatkozásában teljesen egyértelmű, világos megállapodásra lehet jutni, és bízunk abban, hogy egyébként a választójogi törvény esetében is elérhető a megállapodás. Jó lett volna, ha a választójogi törvénybeli vonatkozásokkal kapcsolatban is csak akkor kerül sor a parlamenti vita folytatására, ha már kiérlelt kompromisszumot sikerül kötni. Sajnálatosan nem ez a helyzet. Így aztán ezzel kapcsolatban el kell mondanom, hogy bár támogatjuk, hogy egy szigorúbb választási módszert léptessünk életbe, a Fidesznek a szigorítás mértékével, irányával és a módjával kapcsolatban van eltérő véleménye, és akkor engedje meg, hogy néhány gondolatot most erről is elmondjak.
Emlékeztetnék arra, hogy a '93-as 97 százalékos egyetértést hároméves folyamatos tárgyalás és egyeztetés előzte meg, akkor is egyébként az emberi jogi bizottságnak a kisebbségi törvénnyel foglalkozó albizottságában így születhetett meg az a bizonyos kisebbségi törvény. Még így is, azokkal a hibákkal együtt léphetett érvénybe ez a törvény, amelyeket épp most akarunk korrigálni. Ez arra kell hogy intse az előterjesztőt, hogy vegye komolyan az elvi és gyakorlati fenntartásainkat, ne akarja erőszakkal lenyomni a parlament torkán a módosítást, a kétharmados jellegre való tekintettel ez nem sikerülhet, és próbáljon egy kicsit több felelősséget tanúsítani az egyeztetés vonatkozásában. Ez a kormányzat feladata, ezen a területen a kevesebb lendület, több felelősségtudat hozzájárulhat ahhoz, hogy a kormányzat ne veszélyeztesse a kétharmados törvény elfogadását.
Nincsenek egy az egyben követhető nemzetközi példák, a kisebbségi jog nagyon kényes joganyag, ráadásul a magyar törvény a kulturális önkormányzatisággal egészen előremutató, de sajátos úton indult el. Időszerű a módosítása, de nem érdemes az ismert hibákat bizonytalan kimenetelű, kockázatos megoldásokkal helyettesíteni, amelyektől ráadásul az érintettek egy része is idegenkedik; különösen akkor nem, ha van remény a jelenleginél nagyobb fokú egyetértésre, és javaslataink erre irányulnak.
Nem titok, hogy fenntartásaink elsősorban az előzetes választói névjegyzékre irányulnak, erre vonatkozó módosító javaslataink elvi és szakmai megfontolásokon alapulnak ugyan, de nem tagadjuk, hogy valóban nagymértékben hatott ránk, hogy a kisebbségi állampolgárok nagy számban fejtették ki aggályaikat ezekkel kapcsolatban. Ezt nem kívánjuk figyelmen kívül hagyni. Meggyőződésünk, hogy létezik olyan szakmailag kielégítő alternatíva a vitatott kérdésben, amely kisebbségi honfitársainknak szélesebb egyetértésére számíthat, mint az előterjesztett változat.
Ismert, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok egy része határozottan ellenzi az előzetes névjegyzéket. A javaslatot támogató országos kisebbségi önkormányzatokban is megoszlanak a vélemények. Sokakat megzavart ugyanakkor, tisztelt államtitkár úr, hogy kormányzati tényezők azt állították, hogy az előzetes választói névjegyzék nélkül nem lehet 2006-ban kisebbségi önkormányzatokat választani, és összeomlik az egész rendszer. Ez nincs így, és nem helyes dolog riogatni a nemzeti kisebbségi személyeket és közösségeket azzal, hogy nem lehet kisebbségi választást tartani névjegyzék nélkül. Azt hiszem, ez az a vonatkozása a jelenlegi vitának, ahol a legkomolyabb kritika érheti a jelenlegi kormányzatot.
Javaslatunk, ha úgy tetszik, konzervatív: szigorítsunk, de mértékkel. Lépjünk előre, de ne forgassuk föl a rendszert. Tartsuk távol az etnobizniszben utazókat, de ne nehezítsük drága, bürokratikus eljárással a kisebbségi polgár életét. Ne járjunk úgy, mint az egyszeri sebészorvos, akinek a műtétje sikerül, de a páciens belehal.
Az identitásválasztás szabadsága elvének védelme jegyében fontosnak tartjuk az egyéni és a közösségi kisebbségi jogok közötti egyensúly fenntartását. A magyar kisebbségjogi gondolkodás sajátja, hogy elismeri a kollektív jogokat, de ez semmiképpen nem jelentheti az egyénként gyakorolható jogok sérelmét. Az a korporatív megoldás, amely a választás során az éppen pozícióban levő választott testületet helyezi kulcsszerepbe, bizonyos esetekben ezt az egyensúlyt fölboríthatja - nem mindenütt, de bizonyos esetekben. Ezért gondoljuk úgy, és fogalmaztuk meg az arra vonatkozó javaslatunkat, hogy a kisebbségek a szavazás alkalmával tegyenek kisebbségi nyilatkozatot, a szavazólap kizárólag ennek fejében kerülhet kiosztásra. Meggyőződésünk szerint ez nagyon komoly szűrő hatású, ugyanakkor kielégíti az identitásválasztás szabadságának az elvét. Tudjuk, hogy ez sem egy tökéletes megoldás, de azt gondolom, hogy a magyar sajátságokhoz igazodva lehetővé teszi, hogy a kisebbségek ennek révén saját maguk válasszák meg az önkormányzataikat.
Amellett vagyunk másodszor, hogy a törvény hatálya csak magyar állampolgárokra terjedjen ki. Nem osztjuk azokat a véleményeket, akik az uniós jogrendre hivatkozva érvelnek a hatály kiterjesztése mellett. Aki csak kicsit is ismeri az európai kisebbségvédelmi rendszert, az tudja, hogy annak elvi alapja az autochthon és a bevándorló kisebbségek közötti különbségtétel. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Korlátozásunk az autochthon kisebbségek védelmére irányul, és semmiképpen sem az állampolgársággal nem rendelkezők jogait kívánja csorbítani.
Tisztelt Elnök Asszony! A megyei szintű kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatban jelezném, hogy itt kifejezetten gyakorlati jellegűek a fenntartásaink, nem annyira elvi jellegűek, illetőleg az elektori rendszerben történő (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) önkormányzat-választás esetén is ugyanezt tudom elmondani. Ezekben a kérdésekben természetesen nyitottak vagyunk az egyeztetésre. Az alapvetően jó, nemzetközi tekintélyt is élvező törvény tökéletesítését kívánjuk elősegíteni, és bízom benne, hogy javaslataink támogatásra találnak.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
(14.40)

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť