STIPKOVITS PÁL
STIPKOVITS PÁL
STIPKOVITS PÁL (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Vitán felül áll - a mai megnyilvánulások is alátámasztják ezt -, hogy az 1993. évi LXXVII. törvény megteremtette annak a feltételeit, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon demokratikus jogok alapján kormányozzák életüket, fejtsék ki hasznos és tartalmas tevékenységüket.
A törvény megszületését követően településünkön is megfogalmazódott az igény a horvát kisebbségi önkormányzat megalakulására, hiszen a 31 ezres városban mintegy 350 fős horvát közösség él. Akkor azzal léptünk túl ezen a felvetésen, hogy minek ide kisebbségi önkormányzat, amikor a polgármester is horvát nemzetiségű, és ilyenformán egyfajta többségben vagyunk. Azóta megalakult a kisebbségi önkormányzat, és nagyon örülök, hiszen a város közösségi életének nagyon kedves színfoltjává vált az annak kötelékében megalakult egyesület, és fantasztikus erővel fogalmazódott meg az igény a horvát nemzetiségi lét e közösségben való megtartására.
Az is bebizonyosodott az eddigi tapasztalatok alapján, hogy a törvényt módosítani kell, ebben egyetért a parlamenti pártok mindegyike, pont annak érdekében, hogy a kisebbségi önkormányzatok eredményesebben tudják ellátni feladatukat, a kisebbségi érdekek védelmét és azok képviseletét.
A törvényjavaslat pénzügyi, gazdálkodási, finanszírozási jellegű szabályai, illetve ezek garanciális elemei tárgyában kívánok véleményt alkotni, ugyanis e tárgyban a törvényjavaslat számos új elemmel bővíti ki a nemzeti, etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt. Azok közül is néhány olyannal szeretnék foglalkozni, amelyeket a vitában eddig a képviselőtársaim nem érintettek.
A törvényjavaslat a kisebbségi önkormányzati képviselői státust érintő rendelkezésként definiálja a képviselői mandátum megszűnésének eseteit. Ezek között új megszűnési okként szerepel az összeférhetetlenségi szituáció, továbbá a képviselő-testület feloszlása, illetve feloszlatása.
(15.40)
Megszűnési ok továbbá az is, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésein. Ez nagyon gyakran előfordult, és ezzel a komolyságát veszítette el a kisebbségi önkormányzat.
Rendkívül fontosak a kisebbségi önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok, amelyek nem követik automatikusan a helyi önkormányzatokról szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait. Csak annyit vesz át a javaslat, amennyit feltétlenül szükséges a rendszer tisztaságához és átláthatóságához.
Többen foglalkoztak a területi önkormányzati szint megteremtésével, a megyei önkormányzatok létrehozásával. Látom, hogy ezen a területen a viták nem csillapodnak. Tény az, hogy akik ezt a problémát felvetik, elsősorban a vitathatatlan pénzügyi vonzatokra mutogatnak. Ugyanakkor ennek a megteremtésével áthidalható a helyi és az országos szint közötti kommunikációs távolság. Optimális színhelyei lehetnek a megyei önkormányzattól átvett kollégiumi, középiskolai, szakiskolai ellátás biztosításának, valamint a megyei önkormányzati rendeletek véleményezésének. Megfontolandónak tartom - ezt a mostani vélemények is aláhúzzák, hogy ezt a gondolatomat megosszam önökkel -, hogy a létrehozás feltételéül szabott öt kiírt helyi választások számát emeljük, esetleg hétre vagy nyolcra - ezt jobban körbe kellene járni -, így valóban csak ott jönne létre, ahol azt a közösség nagysága indokolttá teszi. Ennél kisebb létszámú kiírt választás esetén jónak tartanék egy referensi rendszert, amelyik ezt a közbülső feladatot el tudná látni. Ezt azért is fontos megemlíteni, mert a felszólalók közül csak kevesen tértek ki arra, hogy a törvényjavaslatba beépül annak lehetősége, hogy tiszteletdíjat állapítsanak meg a létrejött testületek. Igaz, hogy csak a tiszteletdíj legmagasabb szintjét határozza meg a törvényjavaslat, de ne legyenek kétségeink, ha van lehetőség tiszteletdíj bevezetésére, akkor azt be fogják vezetni, és innentől kezdve már csak számolás kérdése az, hogy mennyibe fog ez kerülni.
Fontos megemlíteni az országos önkormányzat hivatalát is, amely több szempontból is kulcsfontosságú. Egyfelől azért, mert az ügyintézés szakmai központja, amely az országos önkormányzat megszűnésekor ideiglenesen vagyonkezelői, intézményfenntartói feladatokat is ellát, másfelől pedig azért, mert komoly pénzügyi vonzata van, hiszen ezek a szervek költségvetési szervként működnek, kerülnek megállapításra, amely számos jogszabályban előírt feltétel kötelező megteremtését jelenti, ideértve a szakemberállományt is. Azt az anomáliát, hogy költségvetési szervként működik vagy éppenséggel országos központi költségvetési szervként, amiről képviselőtársam beszélt, érdemes megnézni, hiszen a 39/B. § 5. pontja és a 60/C. § 3. pontja ezt az ellentmondást tartalmazza.
A javaslat garanciális okokból feltételeket támaszt az országos önkormányzat vállalkozási tevékenységével szemben, vagyonának egy részét törzsvagyonként védi. Gazdálkodásának alapvető szabályait például hitelfelvételi korlátokkal, a harmadik személynek nyújtható támogatás korlátainak vagy az esetleges adósságrendezés szabályainak meghatározásával rendezi. Előírja a gazdálkodás bizonyos adatainak, illetve meghatározott dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatalát.
Nagyon sok visszásság kiküszöbölhető azzal a módosítással, hogy a hatályos szabályozáshoz képest lényegesen szigorodnak az ellenőrzési szabályok. Az Állami Számvevőszék külső ellenőrzése mellett megjelenik a szervezeten belüli ellenőrzésként a kötelezően létrehozandó pénzügyi bizottság, továbbá a belső ellenőrzés és a könyvvizsgálói intézmény.
Több képviselőtársam is beszélt a kisebbségi kulturális intézmények közművelődési feladatellátásának finanszírozási, támogatási rendszeréről. Én viszont elsősorban a támogatási rendszerről beszélnék. Ebben a tekintetben vannak teljesen újszerű elemek, vannak fő szabályok. Az állam a költségvetési törvényben támogatást nyújt, amelynek általános és feladatalapú feltételeit kormányrendelet határozza meg. Kiegészítő normatív támogatást nyújt a kisebbségi óvodai neveléshez, illetőleg a kisebbségi oktatáshoz. Támogatja a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványt. És vannak kivételek: az országos önkormányzatok által működtetett intézmények, ha nem átvett intézmények, a normatív állami hozzájárulás tekintetében a humánszolgáltatást ellátó egyházi intézményekkel azonos elbírálás alá esnek, a települési és a területi kisebbségi önkormányzatok esetében pedig az egyházakra irányadó szabályok alkalmazandók. A javasolt támogatási rendszer az elmondottak alapján is egy kissé bonyolultnak tűnik, érdemes lenne megfontolni ennek az egyszerűsítését.
A javaslat rendezi annak a vagyonmozgásnak a szabályait is, amelyik a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat közötti feladat- és hatáskör átadás-átvételét kíséri, továbbá a kisebbségi önkormányzat megalakulásakor biztosítandó ingó és ingatlan vagyon rendelkezésre bocsátása során alkalmazandó szabályokat is, mindkét fél önkormányzati érdekeire tekintettel.
Tisztelt Ház! Összegzésképpen annyit szeretnék elmondani, hogy a javaslat a jelenleginél lényegesen áttekinthetőbb rendszerben szabályozza az országos kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási tevékenységét. Ezek az elemek kivétel nélkül a közpénzekkel való átlátható, ellenőrizhető, takarékos gazdálkodást, a kisebbségi képviselők felelősségteljes feladatellátását hivatottak biztosítani.
Zárásként még egy gondolatot szeretnék elmondani. Én egy kicsit már optimistább vagyok, mert a Fidesz vezérszónoka által elmondottak alapján úgy látom, hogy megszülethet a kompromisszum, ugyanis a felvetések elsősorban választójogi kérdésekre vonatkoztak. Már több felszólalásban is elhangzott…
