PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés által tárgyalt törvényjavaslat alapvető fontosságú a tekintetben, hogy a tavaly elfogadott és a jövő év elején hatályba lépő új, a közigazgatási eljárásról szóló törvény alapján, ennek megfelelően áttekinti és módosítja a polgári perrendtartás jelenlegi szabályait. Nem vitás a módosítás szükségessége. A javaslat legfőbb célja a közigazgatási eljárások során hozott határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályoknak az államigazgatási eljárásról szóló törvényt felváltó közigazgatási eljárásról szóló törvény rendelkezéseihez történő igazítása, a közigazgatási eljárásról szóló törvény hatálybalépése folytán szükséges módosítások törvénybe iktatása.
Ugyancsak lényeges és támogatható szempont volt a módosítás során, hogy az eltelt több mint tíz évben a bírósági gyakorlat kísérelte meg pótolni az államigazgatási eljárás törvényi rendelkezéseiben mutatkozó hiányosságokat. A Legfelsőbb Bíróság közigazgatási kollégiuma nagyszámú kollégiumi állásfoglalásában, több elvi véleményében adott iránymutatást a vitás eljárási kérdésekben. A törvényjavaslat a közigazgatási eljárások körében két jogintézményt nevesít. Elsőként a közigazgatási hatósági kötelezést az eljárás lefolytatására, amely a hatóság jogellenes hallgatása esetén bírói úton teszi lehetővé kötelezését a megfelelő eljárás lefolytatására. A javaslat szükségszerű, és úgyszintén támogatható, hiszen az állampolgárok, az ügyfelek érdekeit védi az egyes hatósági eljárásokban.
A másik új jogintézmény a közigazgatási végzés elleni bírósági felülvizsgálat, a közigazgatási végzést az új közigazgatási törvény vezette be.
(12.00)
Ezért szükséges, hogy az ezzel szembeni jogorvoslat is szabályozást nyerjen.
Összegzésképpen: a törvényjavaslat megfelelően igazodik az előterjesztő által kitűzött célokhoz, ugyanakkor néhány észrevétel és kifogás megfogalmazható, éppen az egyes eljárási elemek általános szabályoktól eltérő, valamint speciális jellege miatt.
Tisztelt Ház! A javaslat szerint a korábbi gyakorlattal szakítva a bíróság helyett a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti keresetet kizárólag az első fokon eljárt hatóságnál lehet előterjeszteni. Az, hogy ettől az eljárás rövidülése remélhető, kétséges, hiszen a korábbi eljárásrenddel szemben az elsőfokú hatóság ezután további 15 napos határidő kitűzésével és beiktatásával a másodfokú hatóság útján terjesztené fel a keresetlevelet a bírósághoz. A javaslat szerint a keresetlevélben alperesként az ügyben másodfokon eljárt, a jogerős határozatot meghozó szervet, a hatóságot kell megjelölni, ugyanakkor az eljáró bíróság illetékességét első fokon eljáró hatóság székhelye, illetékességi területe alapozza meg. A bíróság előtt a keresetet csak kivételes esetben lehet előterjeszteni, ha nem állapítható meg, melyik közigazgatási szervet kell perbe vonni, illetve ha a fél a keresetet a bíróságnál terjeszti elő, úgy a bíróság azt érdemi vizsgálat nélkül továbbítja az első fokon eljárt hatósághoz, tehát a módosítás a kérelmezőt jelentős időbeli késedelemmel bünteti. Ezekkel a rendelkezésekkel a javaslat egy olyan bonyolult rendszert hoz létre, melyben a laikus pervitel igencsak megnehezedik. Megállapíthatjuk, hogy vagy az eljáró hatóság jogerős határozatában kell az érintettet a jogorvoslat lehetőségéről pontról pontra felvilágosítani, vagy kénytelen lesz a perindításhoz jogi képviselőt igénybe venni.
A keresetlevél benyújtására vonatkozó összetett szabályok miatt a perújítás hatálya ugyancsak problematikus. A Pp. fő szabálya szerint a perindítás hatálya a keresetlevél alpereshez történő kézbesítéséhez kötődik. A javaslat szerint ez a bíróság intézkedéséhez és a tárgyalás kitűzéséről szóló idéző végzés alpereshez való kézbesítéséhez kötődne. Ez utóbbi szabály és az, hogy a keresetlevelet az alperes első fokon eljárt hatóságánál kell előterjeszteni, azt jelenti, hogy az alperesnek egy olyan keresetlevélről kell nyilatkoznia, melyet a bíróság még nem is látott. Például az alperesnek kell megítélnie, hogy a keresetlevél alapján, annak idézés kibocsátása nélkül történő elutasítását kéri, vagy érdemi ellenkérelmével perbe bocsátkozik, esetleg a tárgyalás mellőzését kéri.
Az a tény, hogy az alperesnek már érdemben vizsgálnia kell a hozzá benyújtott keresetlevelet, az ő szempontjából sem előnyös, mivel szigorú törvényi határidők kötik annak továbbítására a bíróság felé. Ez a szabály lényegében azt jelenti, hogy az alperes az első bírája a felperes keresetlevelének. Ha tárgyalás nélkül történő elbírálásra kerül sor, akkor pedig a javaslat nem tisztázza a perindítás hatályát sem.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésképpen elmondható, hogy a javaslat fontos eljárási kérdéseket kíván szabályozni, némely rendelkezése azonban túlságosan bonyolult és ellentmondásos. A jelzett észrevételek és javaslatok figyelembevételével támogathatónak tartjuk a benyújtott törvényjavaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)
