DR. BAKONYI TIBOR
DR. BAKONYI TIBOR
DR. BAKONYI TIBOR (MSZP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amint az közismert, Gy. Németh Erzsébet képviselőtársammal közel egy évvel ezelőtt a közbeszerzési törvény módosítására nyújtottunk be javaslatot annak érdekében, hogy tiszta és egyértelmű helyzetet teremtsünk, az önkormányzatok maguk dönthessék el, milyen formában, intézményi keretek között kívánják az uniós terminológia szerint általános érdekű szolgáltatásaikat, a hazai terminológia szerint közszolgáltatásaikat ellátni vagy elláttatni. Azt a módosító javaslatunkat a köztársasági elnök úr megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, s mi úgy gondoltuk, hogy ezt visszavonjuk, és új javaslatot nyújtottunk be, amit a tisztelt Országgyűlés most tárgyal.
Mivel álláspontunk továbbra is az, hogy a hatályos közbeszerzési törvény jelenlegi formájában nem egyértelmű, hogy a jogszabályban meghatározott közfeladatok ellátására alapított, az EU-normák szerint közjogi intézménynek minősülő gazdálkodó szervezetek és az alapító között létrejött szerződések nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá, így mindenképpen szükséges a törvény egyértelművé tétele. Az Európai Unióban a közszolgáltatás a közösségi jog szempontjából nem egyszerűen szolgáltatás, hanem általános érdekű szolgáltatás, és mint ilyen, nem tartozik a közösségi jog hatálya alá.
Pillanatnyilag a közszolgáltatások körének meghatározása a tagállamok feladata, ebbe az Unió nem szól bele. Ez nem azonos a közbeszerzési irányelvek és az új Kbt. által is használt szolgáltatás kifejezéssel, ez utóbbi ugyanis az uniós terminológia szerint az általános érdekű gazdasági szolgáltatást jelenti, ami a versenyszabályok és így a közbeszerzési szabályok alá esik. A közösségi jog szerint a helyi önkormányzatok és a saját tulajdonú gazdasági társaságai közötti közszolgáltatások, azaz általános érdekű szolgáltatások nyújtását célzó jogviszony tekintetében kizárt a közbeszerzési irányelv, ebből kifolyólag az új Kbt. alkalmazása. Ilyenkor ugyanis az önkormányzat nem az új Kbt. szerinti szolgáltatást rendel meg a maga számára, hanem közszolgáltatást nyújt a saját tulajdonú gazdasági társaságán keresztül az állampolgároknak.
Az önkormányzatok által kötelezően ellátandó közfeladatokat, tehát a közszolgáltatásokat elsősorban a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, az Ötv. 8. § (1) bekezdése, továbbá a Fővárosi Önkormányzat vonatkozásában a 63/A. § határozza meg, több ágazati jogszabály mellett. Ezen közfeladataikat az önkormányzatok jellemzően intézményi vagy gazdasági társasági formában látják el, a korábbi struktúrából megörökölt és azóta már gazdasági társaságokká alakított állami vállalatokkal. A hatályos közbeszerzési törvény szerint a törvény kiterjed a közfeladatot, közszolgáltatást ellátó szervezet és alapítója, az állam vagy önkormányzat közötti jogviszonyra, hiszen a hatályos Kbt. csak a szolgáltatás általános fogalmát ismeri, ami a fent említettek szerint azonos az uniós terminológiában az általános érdekű gazdasági szolgáltatással, amitől szintén az előbb említettek alapján meg kell különböztetnünk az általános érdekű szolgáltatásokat, közszolgáltatásokat.
A javaslat a Kbt. hatálya alól azokat a szerződéseket vonná ki, amelyek csak a jogi látszat szintjén felelnek meg a polgári törvénykönyv 205. §-ából következő azon követelményeknek, miszerint egy szerződéshez legalább két olyan, egymástól független félre van szükség, akik, illetve amelyek között a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítás folytán a szolgáltatás és ellenszolgáltatás lényeges elemeiről megegyezés jön létre. Ha a jogviszony szereplői bár külön-külön önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, de valójában egyetlen szándék és akarat megtestesítői - és ez egyértelműen így van például az önkormányzatok és az általuk alapított közszolgáltató vállalkozások esetében -, úgy a polgári jogi megállapodás lényegadó vonása hiányzik. Így, ha az előbb említett felek kötnek szerződés, úgy a szerződés létrejöttének lényegi eleme hiányzik. Ekkor nem kell azt vizsgálni, hogy 1. a szerződés jogtechnikai szempontból visszterhes-e, értéke meghaladja-e a Kbt. szerinti értékhatárt, tárgya alapján a Kbt. hatálya alá tartozik-e; 2. vagy hogy valamely, a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó visszterhes szerződés megkötése kapcsán törvény az ajánlatkérőt mentesíti-e a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól, hanem arról van szó, hogy nincs olyan szerződés, amelynek a megkötése tekintetében felmerülhetne a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségessége.
A jelen Kbt.-módosítással összefüggésben az államháztartási törvény szabályai is felülvizsgálatot igényelnek. Szükség van ugyanis arra, hogy a Kbt.-módosítás és az Áht.-ban az állami, önkormányzati tulajdonú vállalkozásokra vonatkozó tulajdonosi hatáskörök - tekintettel az uniós jogra - egymással összhangban legyenek. A törvénymódosítással az állami, önkormányzati szerv - mint a társaságnak a közfeladat ellátásáért felelős egyedüli tagja, részvényese - jogosult a társaság vezető tisztségviselőjének hatáskörét elvonni, és az ügyvezető részére utasítást adni, mivel a gazdasági társaság az alapító okiratában meghatározott közfeladat ellátásával összefüggésben végzett gazdasági tevékenységet úgy köteles ellátni, hogy azt a közérdek szolgálatán alapuló megfontolások és követelmények határozzák meg.
Mivel az önkormányzatok a 2005. évre szóló költségvetésüket, melyek alapján az ez évi beszerzéseiket fogják bonyolítani, ezekben a hetekben fogadják el, mi a törvénymódosító javaslat mielőbbi elfogadását ajánljuk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezennel kérem önöket, hogy az újonnan beadott törvénymódosítás kapcsán is dolgozzunk együtt, úgy, ahogy az ország és az önkormányzatok érdekében azt korábban tettük.
Köszönöm figyelmüket.
