KÉKESI TIBOR
KÉKESI TIBOR
KÉKESI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Nem először fekszik a közbeszerzési törvény módosítása az Országgyűlés asztalán, és a korábbi változat tekintetében is - amikor sikerült alapvetően megismerni azt a problémát, hogy mit is kellene megoldani ezzel a jogszabály-módosítással - a költségvetési bizottság támogatólag nyilatkozott, bár kifejezésre juttatta az aggályait a tekintetben, hogy az a megoldás, ami akkor született, konform-e, összefér-e az európai uniós szabályozással.
Tudják már a történetét ennek a jogszabálynak, ezért fekszik előttünk egy új változat, amely a cél tekintetében érdemben tesz javaslatot a megoldásra, illetve most már a technika vonatkozásában is egy megfelelő, aggálymentes megoldást kínál. Természetesen a cél az, hogy döntően az önkormányzati szektorban a különféle közszolgáltatások vonatkozásában az önkormányzatok által alapított vagy jószerivel egy személyben tulajdonolt cégeken keresztül azok az önkormányzati feladatok, amelyeket az önkormányzati törvény alapján a saját maga döntési szabadsága által ezek a testületek végeztetni kívánnak, ne kerüljenek közbeszerzés hatálya alá, hiszen irracionális, hogy saját cégükkel kapcsolatban kelljen a közbeszerzési eljárás miatt más versenytársakat bevonva más versenytársakkal konkurálnia ennek a - mondom - jellemzően önkormányzati cégnek.
A technika megfelelő megoldás erre. Jelen esetben azt fogalmazza meg a jogszabály, hogy nem szerződés az, ami e tekintetben létrejön, hiszen a hivatkozott Ptk.-szabály, hogy két független fél kölcsönösen egybehangzó akaratnyilatkozata az, amelyik a szerződést mint fogalmat kimeríti.
(20.40)
Ebben az esetben pedig nem beszélhetünk két független félről, bár a hivatkozott Gt.-szabály már 75 százalék felett biztosítja ezt az igazgatói vagy ügyvezetői utasítási jogot, ám - és itt viszont lényeges az európai joggyakorlat - jelen esetben alapvetően egy tulajdonosról, az alapítóról tudunk csak beszélni. És itt nagyon lényeges az európai joggyakorlat, ami azt fejti ki, hogy az európai bíróság esetjogán keresztül figyelhetjük meg azt a feltételrendszert, amiben ez elfogadható, elfogadhatónak minősíthető. Itt két paraméter jelenik meg a jogszabályban, az egyiket már említettük, a másik pedig az árbevételre vonatkozó szabályozás, tehát hogy a megelőző időszakban, illetve a tárgyidőszakban is az árbevétel nagy részét, jelesül 95 százalékát ettől az alapítótól kell beszereznie a cégnek.
Mint látható a törvényjavaslatból, ez nem minden határon túl teljesíthető, hiszen maga a jogszabály-módosítási javaslat is egy átmeneti időszakot biztosít, és 90 százalékban húzza meg, gondolván azt, hogy ez az átmeneti időszak nem precedenst teremtő, itt utóbb átmehet ez 95 százalékba. Azonban éppen itt látjuk a jogi szabályozásnak azt a problémáját, amire bár tág körben megoldást ad a jelenlegi szabályzat, azonban mégsem teljes megoldást kínál. Ismét vissza kell idézzem azt a technikát, ami az úgynevezett közszerződés létrehozásának technikája lett volna vagy vetődött fel mint megoldás. Ez az, amelyik szerződésként kezeli az ilyen közszolgáltatásokra vonatkozó megoldásokat, azonban nem visszterhes szerződésnek minősítené, tehát kivonná a közbeszerzés szabályai alól e tekintetben, hiszen ez egy elengedhetetlen fogalma a közbeszerzési eljárásnak. Mert a közszerződés létével csak azt a részt kellene lefedni az ilyen közszolgáltató vállalkozásoknál vagy közhasznú társaságoknál, amelyek valóban az önkormányzatokkal, az alapítókkal vagy a feladatellátáson keresztül értelemszerűen a szolgáltatást igénybe vevőkkel kapcsolatban keletkezik, azonban azt a részt, ami a változó kapacitásigények, a piachoz, a viszonyokhoz való változó alkalmazkodás tekintetében egy szabadpiaci tevékenységet jelentene, és így az árbevételi korlátot e fölé az 5 százalék fölé emelné ezen a területen, ezt kezelné ez a megoldás.
Ezzel együtt a jelenlegi technikát az adott helyzetben megfelelőnek találta a költségvetési bizottság, többségi szavazattal általános vitára alkalmasnak találta.
Elnök úr, köszönöm a szót.
