FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Salamon képviselőtársamnak azért hadd tegyem fel azt a kérdést, ugye nem szeretné, hogy csak jogászokból álljon a magyar parlament, mert annak az a logikus következménye, amit ön elmondott, hogy a szakmai munka... (Közbeszólásra:) Így van, ezzel egyetértek. Úgy gondolom, hogy minél több foglalkozási csoport képviselteti magát itt a parlamentben, annál nagyobb az esélye annak, hogy az élethez közeli és megfelelő szakmai színvonalú jogszabályok szülessenek. Ne legyünk annyira szakbarbárok, hogy azt higgyük, csak a jogászok azok, akiknek a törvényhozás a bugyrukban van, és ők a letéteményesei ennek a tevékenységnek.
Az alkotmányjogi kételyeket szeretném azzal eloszlatni, hogy idézem az alkotmány 66. §-ának (1) bekezdését: “A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében.” Azt gondolom, ha az alaptörvény egy országban ilyen módon megfogalmazza a nemek közötti esélyegyenlőség kívánalmát, akkor ezt nem kellene vitatni és más utakra terelni a vitát. Mert kétségtelen tény, hogy - amit Sándor Klára képviselőtársam is elmondott - történelmileg is igazolható létjogosultsága van a nemek közötti esélyegyenlőtlenségnek. És az a kívánalom, amit maga az alkotmány is megfogalmaz, kifejezetten segítségünkre van abban, és irányt mutat abban nekünk, hogy alkotmányos úton indultunk el. Ennek a megfelelő módszereit, módját viszont a mi kötelességünk megtalálni.
