TÁTRAI MIKLÓS
TÁTRAI MIKLÓS
TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Stabilitás, versenyképesség-javítás, igazságosság - e három cél jegyében készült el az adótörvények 2008. évi változtatásait tartalmazó javaslat. 2006-ban, múlt év nyarán az új kormány megalakulását követően azonnal hozzálátott az “Új egyensúly” program megvalósításához, amelynek keretében már jelentős adómódosításokra is sor került. Ezek a módosítások összefüggenek azzal, hogy szükségessé vált az államháztartás egyensúlyának gyors javítása, és a hiánycsökkentést a kiadások visszafogásával önmagában nem lehetett volna megoldani, főleg akkor nem, ha a jelenlegi kormány - a baloldali értékeket szem előtt tartva - nem a nyugdíjasokon, nem a szociálisan rászorulókon, nem az állami kiadásokból jövedelmet szerzőkön akar spórolni. Így a hiánycsökkentés részben bevételnöveléssel, vagyis egyes adók emelésével valósult, valósul meg. De már a múlt évi csomagban számos olyan lépés is történt, amely néhány adó- és járulékfajtát érintő emelésen túl már eddig is, azóta is az adórendszer strukturális átalakításának, vagyis reformjának irányába hat.
A mai adórendszer legnagyobb problémája nem elsősorban az, hogy összességében magas az elvonás, magas az adó- és járulékcentralizáció, hanem hogy kicsi az adó- és járulékbázis. Ez nem jelent mást, mint hogy kevesen fizetnek adót és járulékot, és így e kevesekre magas teher hárul. Ha az APEH adatait megvizsgáljuk, azt lehet látni, hogy jóval többen nyújtanak be adóbevallást, mint akik adót is fizetnek, és sokan még adóbevallást sem nyújtanak be természetesen. Igen magas azoknak az aránya, akik valamilyen oknál fogva el tudják kerülni az adó- és járulékfizetést, a költségvetésnek viszont ahhoz, hogy az állami szolgáltatásokat finanszírozni tudja, szüksége van a bevételekre. Tehercsökkenés tehát akkor és úgy képzelhető el, ha sikerül igazságosabbá tenni a rendszert, ha a terhek vállalásába azok is bekapcsolódnak, akik ezt valamilyen oknál fogva eddig nem tették.
Az ilyesmi persze általában nem önkéntes alapon történik, ehhez a kormánynak és az Országgyűlésnek hathatós lépéseket kell tennie. Sok intézkedés született már az elmúlt év őszén is annak érdekében, hogy Magyarországon azt a mintegy egymillió embert, aki korábban nem fizetett járulékot, mert eltartott volt, őstermelő volt, mert nem mutatott ki jövedelmet, mert csak egyszerűen megszerezte a tb-kártyát, és így hozzájutott az orvosi ellátáshoz, de járulékot nem fizetett, bevonjuk a járulékfizetésbe. Ennek érdekében először is különböző rétegek, különböző élethelyzetekben lévők, foglalkozási csoportokhoz tartozók járulékfizetési szabályait rendeztük, kimondtuk, hogy mindenki után valakinek járulékot kell fizetni, vagy önmagának, vagy ha erre nem képes, eltartójának, vagy ha ő sem képes, akkor az államnak. Vagyis ezzel rendeztük a társadalombiztosítási alapok helyzetét, és ez már meg is látszik az alapok idei mérlegén.
Ugyanakkor sokak számára megszüntettük a kibújási lehetőségeket. Ez persze önmagában nem lenne elegendő, olyan rendszert kell biztosítani, működtetni, amely kikényszeríti a járulékfizetést. Ennek érdekében is sok minden történt, illetve történik. Míg korábban elegendő volt az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez, hogy valakinek legyen tb-kártyája, az új rendszerben most már megköveteljük a járulékfizetés meglétét is. Ha pedig ez valakinél hiányzik, és nem abba a csoportba tartozik, ahol ezt a költségvetés teszi meg, akkor sem tagadjuk meg az egészségügyi szolgáltatást, csakhogy annak árát, költségeit jövőre már ki kell fizetni. Vagyis biztosítási alapúvá tettük a társadalombiztosítási rendszert, és ennek hatása már látszik, hiszen számottevően nőtt a járulékfizetők száma. Még mindig több száz esetben rendezetlen a helyzet, de már nem egymillió főről beszélünk. 81 ezer olyan járulékfizetőnk lett, akik saját jövedelemmel nem rendelkeznek, vagyis eltartottak. Ugyancsak új fejlemény, hogy 48 ezer őstermelő jelentkezett be a társadalombiztosításba.
A 2007. évről természetesen nincsenek végleges adatok, de a 2006-os lezárt adóévre vonatkozó számok és a 2007-es évközi adatok is jelzik már a kedvező változásokat az adórendszer egészében, illetve az egyes adónemeknél is. Az APEH adatai szerint míg 2005-ben a járulékot fizetők száma Magyarországon 3,8 millió fő volt, addig 2006-ban már elérte a 4 milliót. Hasonló javulás tapasztalható az adóbázis szélesítésénél is. Az e területen foganatosított intézkedések közé tartoznak a vagyonosodási vizsgálatok. Míg korábban az APEH évente csak néhány száz esetben nézte meg, hogy egy-egy adózó vagyongyarapodása összhangban van-e a bevallott jövedelmével, az idén már több mint 13 ezer ilyen vizsgálat indult, és nem is eredménytelenül, hiszen mintegy 34 milliárd forint adóhiányt tártak fel eddig a revizorok.
Persze, a feltárt adóhiánynál sokkal nagyobb a jelentősége annak, hogy megnőtt a kockázata az adóeltitkolásnak, egyre többen nem várják meg az esetleges vizsgálatot, azt megelőzve igyekeznek rendezni a helyzetet, és tesznek eleget adófizetési kötelezettségüknek. Ez meglátszik a bevételek alakulásában is. 2005-höz viszonyítva a társaságoknál is nőtt az adót fizetők száma, és kevesebb lett a veszteséges cég. Az elmúlt két évben mintegy 315 ezer cég nyújtott be adóbevallást, de míg 2005-ben ezek közül csak 125 ezer fizetett adót, 2006-ban már 140 ezer. Mindez azt mutatja, hogy jó úton járunk, hosszabb távon a feketegazdaság fehérítésével megteremthetők a források az adózók terheinek csökkentéséhez, ezért a kormány meghirdette, hogy a 2009. évi adótörvényeket, amelyek a többletbevételek felhasználásáról és az adórendszer átalakításáról is szólnak majd, hosszú egyeztetést követően, de már 2008 tavaszán-nyarán az Országgyűlés elé kívánja terjeszteni.
Mind a jövő évi, 2008-as változásoknál, mind pedig a 2009-es reform adólépéseinél a kereteket a konvergenciaprogram adja meg, vagyis azt a pályát, azt az egyensúlyjavulást, amit felvázoltunk, nem veszélyeztethetik az adódöntések. Mindenképpen kitartunk amellett, hogy 2009-re Magyarország teljesíteni fogja az uniós költségvetési egyensúlyi követelményeket, így megszüntethető lesz Magyarország esetében az uniós túlzott deficiteljárás.
(10.00)
Tisztelt Országgyűlés! A kormány tisztában van azzal, hogy a magyar gazdaság fejlődéséhez, a növekedés erősödéséhez, új munkahelyek létrehozásához egyaránt kulcsfontosságú a hazai vállalkozások megerősödése. Ezért minden eszközzel, így az adórendszer módosításával is segíteni kívánja a versenyképesség javítását. A törvényjavaslat számos eleme ezt a célt szolgálja, így különösen az adórendszer stabilitása, a kis adók számának csökkentése, egyes befizetési kötelezettségek megszüntetése, az egyes kedvezményekkel kapcsolatos szabályoknak az adózó számára kedvező változtatása, az adminisztráció jelentős egyszerűsítése és a tisztességtelen versenyt visszaszorítva a feketegazdaság elleni fellépés.
A kis adók számának csökkentése egyszerre adóteher-csökkentő és adminisztrációt mérséklő intézkedés. Az állattenyésztési, a vadgazdálkodási, a halászati és az erdőfenntartási hozzájárulások és járulékok megszüntetése csaknem 5 milliárd forintot hagy a mezőgazdasági vállalkozások zsebében 2008-ban. Más kis adók esetében a fizetési kötelezettség fenntartása mellett a bürokráciát kívánjuk csökkenteni. A kormány ezért azt kezdeményezi, hogy a szakképzési hozzájárulást, a rehabilitációs hozzájárulást és az innovációs járulékot vonjuk össze. Azt az adminisztrációt, amelyet eddig a cégek végeztek a három különböző befizetéssel, a kormány magára vállalja. Az APEH fog gondoskodni arról, hogy a bevételek megfelelően legyenek szétosztva a felhasználási célok között. Fontos kiemelni, hogy a jelenleg is elszámolható tételekkel, például a szakképzési kiadásokkal természetesen továbbra is csökkenthető lesz a befizetés mértéke, illetve lehetőség lesz a visszaigénylésre.
A kedvezmények körében az adómentes fejlesztési tartalék feltételei közül az adózás előtti nyereség 25 százalékos határát 50 százalékra emeljük. Ez jellemzően a kis- és középvállalkozások számára jelent többlet beruházási forrást. Az intézkedés mintegy 10 milliárd forint megtakarítást jelent ezen vállalkozások számára.
Az adózás rendjéről szóló törvény oly módon változik, hogy a kedvezményre jogosultságát csak akkor veszítse el az adózó, ha valamennyi fizetési kötelezettségét figyelembe véve, nettó módon számítva áll fenn adótartozása.
Az egyszerűsítés, a bürokrácia csökkentése érdekében számos módosítást és új szabályozást tartalmaz a törvényjavaslat. Megszűnik a műemlék helyreállításához felvett, állam által garantált hitel kamata alapján érvényesíthető kedvezmény, 2006-ban senki nem élt ezzel a kedvezménnyel. A társasági adózás területén lényegesen kevesebb dokumentumot kell majd az adóhatóság felé benyújtani 2008-ban, mint 2007-ben. Egyszerűsítést jelent néhány vámeljárási intézkedés is, például az 1000 eurós minimum vámbiztosíték törlése, a mindenkori eljárás alatt álló áruk utáni biztosítéknyújtás szabályának változatlan fenntartása mellett.
A jövedéki adózást érintő egyszerűsítések az engedélyezési rendszert érintik. Teljes körűvé válik az az elv, hogy egy magasabb típusú engedély, például adóraktári engedély birtokában többféle, egyébként külön engedélyhez kötött tevékenység is végezhető. A változás a nyilvántartás-vezetésben is egyszerűsítést jelent.
Az adózás rendjét illetően szűkül az állami adóhatósághoz bejelentendő adatok köre, tekintettel arra, hogy a székhelytől eltérő központi ügyintézés helyét és a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegforduló-napját az egyablakos rendszerben a cégbíróságnál kell bejelenteni.
Egyszerűsödnek a befizetési szabályok. A társadalombiztosítási alapokat megillető befizetéseket egy számlára kell majd fizetni, és a bevételek szétosztásáról a Kincstár gondoskodik.
Változik a havi adó- és járulékbevallás adattartalma. Kiegészül a bevallás az arányos szolgálati idő naptári napjainak számával, a korkedvezmény biztosítási járulékra, ezen új járulék alapjára és összegére, valamint a 2007. július 1-jei hatállyal bevezetett Start Plusz és Start Extra kártyákkal foglalkoztatott személyek utáni kedvezményes közteherre, illetőleg annak alapjára vonatkozó adatokkal.
Az elektronikusan benyújtott havi adó- és járulékbevallás esetén a munkáltató, a kifizető mentesül az önellenőrzési pótlék megfizetése alól, amennyiben az önellenőrzés a munkáltató, a kifizető érdekkörén kívüli okok miatt történik.
Az adminisztrációs és nyilvántartási kötelezettségek egyszerűsítését eredményezi a számvitel területén az, hogy a vevőnként, adósonként kis összegű követelések után elszámolandó értékvesztés egy összegű elszámolásának és kimutatásának megteremtjük a lehetőségét. Ezt szolgálja az előtársasági időszakról készítendő külön beszámoló elhagyásának a lehetősége, amennyiben az előtársasági időszak alatt vállalkozási tevékenység végzésére nem kerül sor, valamint az is, hogy a deviza-könyvvezetés és beszámolókészítés lehetséges pénznemének köre kibővül.
Az üzleti élet átláthatóbbá tétele érdekében bővül az állami adóhatóság honlapjáról lekérdezhető adatok köre a szankciós törléssel érintett adószámokkal, és azon adózók adataival, amelyekkel szemben az adóhatóság végrehajtási eljárást folytat, a végrehajtás teljes időszaka alatt, a végrehajtás felfüggesztése és szünetelése kivételével.
A feketegazdaság elleni fokozott fellépéssel a kormány célja a költségvetési bevételek biztosítása mellett az, hogy megszüntesse a tisztességes vállalkozások versenyhátrányát a tisztességtelenekkel, a közteherfizetést elkerülőkkel szemben.
A gazdaság fehérítése érdekében a következő jogszabályváltozások emelhetők ki az adózás rendjét érintően. A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén az APEH ezentúl becsléssel állapítja meg az elmaradt adót, járulékot. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzés során feltárt körülmények alapján a feketefoglalkoztatás idejére, de legalább a törvény által meghatározott vélelmezett időszakra; első alkalommal három hónapra, második alkalommal az első ellenőrzés megindításának és a második ellenőrzés megkezdésének időpontja közötti időszakra, az APEH ellenkező bizonyításig becsléssel állapítja meg a be nem jelentett foglalkoztatás miatt elmaradt közterheket, közteher-fizetési kötelezettséget.
Az adóhivatal legalább az induló vállalkozások 20 százalékát kockázatelemzéssel ki fogja választani ellenőrzésre. Az adóhatóság adatgyűjtésre irányuló helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy valós-e a bejelentett székhely, az ügyvezetők valós személyek-e, illetve teljesítik-e az adózással kapcsolatos egyes kötelezettségeiket. Amennyiben az adóhatóság az induló vállalkozások esetében az ellenőrzés során megállapítást tesz, az adózó adószámát fel fogja függeszteni.
Az önkéntes jogkövetés ösztönzése érdekében a mulasztási bírság maximális mértéke emelkedik: magánszemély adózók esetén a korábbi 100 ezer forintról 200 ezer, más adózó esetén a korábbi 200 ezerről 500 ezer forintra.
A számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség megsértése, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá igazolatlan eredetű áru forgalmazása jellemzően olyan mulasztások, amelyek függetlenek attól, hogy az adózó igénybe vesz-e az adójogban jártas szakembert adókötelezettségei teljesítéséhez. Ezek a jogsértések a legdurvább és legdirektebb módjai az adóelkerülésnek, így egyértelműen a feketegazdaság körébe tartoznak. Ezért az ilyen típusú mulasztásokhoz az adózó személyétől független, egységes tételű, emelt összegű, egymillió forintig terjedő bírság kapcsolódik. A bírság kiszabásánál ez esetben is megilleti az adóhatóságot a törvény által előírt szempontok szerinti mérlegelés joga és kötelezettsége.
A számla- és nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén lehetőség lesz az alkalmazott felelősségének megállapítására is, a törvénysértést megvalósító alkalmazottal szemben minimum 10 ezer, maximum 50 ezer forint mulasztási bírság szabható ki.
(10.10)
Szigorúbbak lesznek a szankciók az adószám felfüggesztése esetén. Az adószám felfüggesztéséhez kapcsolódó szankciók tárgyi és személyi hatálya kiterjed az adó-visszaigénylési jog elvesztésén túl a költségvetési támogatás igénylésére, illetőleg a túlfizetés iránti igényre is. A jövőben az állami adóhatóságon kívül a vámhatóság és az önkormányzati adóhatóság is alkalmazhatja ezeket a szabályokat.
A végelszámoláshoz, szankciós törléshez is új eljárási rend kapcsolódik. A feketegazdaság elleni küzdelem keretében a nem felszámolás útján, hanem végelszámolással vagy szankciós törléssel megszűnő cégek esetében a cégbíróság a céget csak akkor törölheti a cégjegyzékből, ha az APEH vagy a vám- és pénzügyőrség a jogutód nélküli megszűnéshez kapcsolódó ellenőrzést jogerős határozattal lezárta, és az adózó tartozással nem rendelkezik. Ezzel párhuzamosan a cégbírósági eljárás elhúzódásának megakadályozása érdekében szükséges a megszűnéshez kapcsolódó adóhatósági ellenőrzés és az azt követő hatósági eljárás felgyorsítása. Az eljárás felgyorsításával kapcsolatos rendelkezéseket a törvény hatálybalépését követően indult hatósági eljárásokban kell majd alkalmazni.
A pénzügyi bűncselekmények hatékonyabb felderítése, a bűnmegelőzés javítása, illetőleg az állami adóhatóság ellenőrzésre történő kiválasztási rendszerének hatékonyabb működtetése érdekében a rendőrség által végzett pénzmosás elleni tevékenység és az ehhez kapcsolódó feladatok átkerülnek a vámhatósághoz, ideértve a bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozati jogkört is. Megtörténik a jövedéki szankciórendszer szigorítása és ésszerűsítése. A kiszabható mulasztási bírság felső határa emelkedik súlyosabb mulasztások esetén. A jövedéki bírság minimuma jogi személyeknél 100 ezerről 150 ezerre, természetes személyek esetében 20 ezerről 30 ezerre nő. Továbbá a természetes személyeknél megszűnik a kereskedelmi mennyiség feletti és alatti differenciálás a jövedéki bírság összegének meghatározásában.
A helyszíni jövedéki bírságolás alkalmazhatósága kiterjesztésre kerül, a helyszínen kiszabható bírság pedig fix összegűvé alakul, 20 ezer forint lesz. A jövedéki bírság megfizetésére az adózás alól elvont termékek együttes birtoklása esetén egyetemlegesség fog érvényesülni. Szigorodnak a jövedéki üzletbezárási szabályok is, az ismételt elkövetés esetén kereskedelmi mennyiség alatt is bezárható lesz az üzlet. A jövedéki jogsértést elkövető vendéglátóhelyek esetében standolás lesz előírva az alkoholos italokra, kétéves időtartamra. A számla nélküli forgalom és a nem igazolt eredetű jövedéki termékek hatékonyabb kiszűrése céljából kibővül az adóraktár-engedélyesek és a jövedéki engedélyes kereskedők vevőnyilvántartásának adattartalma, és az egységes lesz.
Tisztelt Országgyűlés! Fontos az is, hogy az adórendszer a társadalom egyes csoportjait teherviselő képességük szerint igazságosan terhelje. Az igazságosság, a tisztességes adóztatás ismérve az is, hogy a célhoz kötött befizetések esetében mindenki biztos lehessen abban, hogy meg fogja kapni a befizetése ellenértékeként járó szolgáltatást. Mindezek miatt a kormány javaslatot tesz arra, hogy a személyi jövedelemadóban a közepes jövedelműek kiemelkedően, igazságtalanul nagy adóterhe lényegesen csökkenjen, szűnjenek meg egyes igazságtalan kedvezmények, az ingatlanok adóztatása ne alapterület, hanem az ingatlan értéke szerint történjen, és hogy a járulékok belső átcsoportosításával garantáljuk a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, a nyugdíjak stabilitását és a törvényes emelés fedezetét.
A személyi jövedelemadóban tehát indokolt a marginális terhelési csúcsok lefaragása az alap- és a kiegészítő adójóváírás összevonásával, az adójóváírás kifuttatásának jelenleginél alacsonyabb szinten kezdődő és magasabb jövedelemszintnél történő kifuttatásával és a kifuttatás mértékének 18 százalékról 9 százalékra csökkentésével. A javaslat tehát egységes adójóváírás bevezetését tartalmazza, amelynek mértéke 18 százalék, havi felső értéke 11 340 forint, kifuttatása az évi 1 250 000 és 2 762 000 forintos sávban történik 9 százalékkal, kiegészítő adójóváírás nincs.
Ez az átalakítás nem érinti tehát a legfeljebb évi 1 millió forint bruttó keresettel rendelkezőket, míg az ezt a szintet meghaladó keresetűeknél emelkedne az adójóváírás összege, s így csökkenne az adóterhelés. Az adójóváírás a jelenlegi évi 2 100 000 forintos jövedelem helyett 2 762 000 forintos jövedelemig lenne érvényesíthető, és így az adótáblát az adójóváírás kifuttatásával együtt nézve a teljes marginális adókulcs ebben az érintett sávban a jelenlegi 54 százalékról 45 százalékra csökken. A kiegészítő adójóváírás megszüntetésével pedig egyszerűsödik az adójóváírás rendszere. Ez a módosítás 2008-ban 30 milliárd forintnyi eddig befizetett személyi jövedelemadót hagy a lakosságnál.
A kedvezmények átalakítása keretében a személyi jövedelemadó területén megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, hiszen a tehetősebbeknek, a drága ingatlant eladóknak és vevőknek lényegesen többet ad, mint például az első lakást vásárló fiataloknak, viszont igazodva a realitásokhoz, a lakások korábbinál gyorsabb cserélődéséhez, a lakások átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka a harmadára csökken, a nem lakásingatlanok esetében pedig változatlanul 15 év marad. Megszűnik az üzletpolitikai célból adott ajándékok adómentessége, és megszűnik az önkormányzatnak bérbe adott lakás bérleti díja alapján járó kedvezmény. Ezt 13 adófizető vette mindössze igénybe az elmúlt évben.
A gépjárműadóban kisebb változások következnek be, amelyek közül kiemelendő, hogy mentes lesz a gépjárműadó alól az a személygépkocsi, amely a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló nagykorú súlyosan mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló szülő tulajdonában áll. Ezek közül kiemelendő, hogy a helyi adók területén az önkormányzatok számára kellő felkészülési idő után 2009-től a helyi építmény- és telekadóban a számított érték alapú adóztatás váltja fel a jelenlegi, alapterület szerinti vagy korrigált forgalmi érték szerinti adóalapot. A helyi adók szerkezete, a helyi adók száma, főbb szabályai nem változnak. Nem lesz kötelező az önkormányzatok számára a helyi adó bevezetése, továbbra is megállapíthatják a törvényi felső határon belül az adó mértékét, sőt kedvezményeket, mentességeket is alkothatnak.
A luxusadóban a közteherviselés elvét szem előtt tartva, adókötelessé válnak nemcsak a magánszemélyek, hanem a különböző szervezetek tulajdonában lévő, 100 millió forint számított értéket meghaladó lakások és üdülők is.
A társadalombiztosítás területén szükségessé vált átcsoportosítások, átrendezések a következők. A rokkantsági nyugellátások finanszírozásának módosulása, illetve az Egészségbiztosítási Alapnál történő finanszírozási konstrukcióváltozás miatt 2008-tól 4 százalékos mértékű járulékátcsoportosítás történik az Egészségbiztosítási Alaptól a Nyugdíj-biztosítási Alaphoz. E változások nem jelentik sem a munkáltatói, sem az egyéni járulékterhek növekedését, mindössze az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíj-biztosítási Alap közötti járulékbevétel megosztása változik. A javasolt változtatás alapján a jelenlegi 8 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 5 százalékra csökken, egyidejűleg a jelenleg 21 százalékos munkáltatói nyugdíj-biztosítási járulékfizetési kötelezettség 24 százalékra emelkedik. A jelenleg 7 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék 6 százalékra csökken, egyidejűleg a jelenleg 8,5 százalék egyéni nyugdíjjárulék 9,5 százalékra emelkedik, ebből a 9,5 százalékból a magán-nyugdíjpénztári tagdíj változatlanul 8 százalék, a nyugdíjjárulék pedig 1,5 százalék.
Az előzőeken túlmenően az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási konstrukcióváltozásával összefüggésben az állami költségvetés az úgynevezett nemzeti kockázatközösség keretében egységes összegben meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fog fizetni, ennek összegét 2008-tól az éves költségvetési törvény határozza meg, 2009-től pedig az éves költségvetési törvényben tervezett fogyasztói árnövekedés mértékével kell majd ezt az előirányzatot növelni.
(10.20)
A nem biztosítottak, a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók pedig ugyancsak egységes összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek majd.
Tisztelt Országgyűlés! A felsorolt változtatások tehát a versenyképesség javítását, a foglalkoztatás ösztönzését és az adórendszer igazságosabbá, méltányosabbá tételét szolgálják, nem érintve a közszolgáltatások finanszírozását; biztosítják tehát a költségvetés számára szükséges bevételt, nem jelentenek azonban tehernövekedést a magyar vállalkozások, a magyar adófizetők számára. Azt a célt szolgálják, hogy alig fél év múlva lehetősége legyen az Országgyűlésnek megtárgyalni és elfogadni azokat a változtatásokat, amelyek a makrogazdasági stabilitást nem érintve az adórendszeren belüli lényeges, fajsúlyos átalakításokat célozzák. 2008 azonban a stabilitás éve: a stabilitás éve azért, hogy a vállalkozások és az adófizető polgárok ne szembesüljenek újabb alkalmazkodási követelményekkel, és a stabilitás éve azért, hogy a költségvetés bevételi oldala biztosított legyen.
Mindezek alapján kérem, hogy a 2008. évi adótörvényekre vonatkozó törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
