CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, abban mindannyian egyetértünk, többen is megfogalmazták már előttem, hogy szükség van egy XXI. századi erdőtörvényre. Az egy más dolog, hogy ez lesz-e majd az, vagy amely majd módosítások után elfogadásra kerülhet, de a lényeg az, hogy hálásak is lehetünk ennek a témának, hiszen nagyon régóta nem emlékszem arra, hogy agrártémáról ilyen kedélyesen, szakmailag, tulajdonképpen indulatmentesen beszélünk, akkor is, ha esetleg nem értünk minden részletkérdésben egyet.
A magam részéről nem erdészként, még csak nem is vadászként - most már valószínűleg egyik sem leszek -, hanem egyszerűen mint az erdőt, a természetet szerető ember, illetve nyilván mint a mezőgazdasági bizottság egyik tagja szeretnék néhány gondolatot elmondani.
Az erdő fenntartásának, megőrzésének nélkülözhetetlen előfeltétele az erdők művelése, amely magában foglalja a nevelést, felújítást, tisztítást, gyérítést és védelmet. Az erdőterületek elhelyezkedése nem egyenletes Magyarországon. A legnagyobb erdősültséggel Nógrád megye rendelkezik, közel 40 százalékkal, a legkisebbel pedig Békés megye, ahol alig haladja meg az erdősültség a 4 százalékot. Az alföldi megyékre esik az összes erdőterület 32 százaléka, de ezek átlagos erdősültsége csak 14 százalékos, elmaradva az országos átlagtól. A nagy tájegységek közül jellemzően Észak-Magyarország erdősültsége a legnagyobb, közel 30 százalék; egész pontosan 28,4 százalék.
A magyar erdészeti politika legfőbb célkitűzései, úgy gondolom, széles körű egyetértésben vannak egymással, ezek a következők: az erdők környezeti, gazdasági és szociális szolgáltatásainak hosszú távú biztosítása, többcélú, fenntartható erdőgazdálkodással; a fenntartható gazdálkodáshoz fűződő társadalmi érdekek és a tulajdonosi, illetve a gazdálkodói érdekek közötti összhang megteremtése; az erdőterület növelése erdőtelepítéssel, mintegy 26-27 százalékos erdősültségi szint eléréséig - jelenleg ez 20 százalék körül van; tudjuk, hogy az uniós 27-ek átlaga mintegy 34 százalék -; az őshonos fafajokból álló természetes vagy természeteshez közel álló erdőtársulások megőrzése, területüknek a termőhelyi tényezők függvényében történő növelése.
Tisztelt Országgyűlés! Magyarországon jelenleg mintegy 2 millió hektár az erdőgazdálkodási célú terület. A törvényjavaslat beterjesztésének egyik legfőbb indoka az volt, hogy a tulajdonviszonyok rendeződése tulajdonképpen már befejeződött. Ennek eredményeként - és itt pontosítanám az egyik előttem szólót - a hazai erdők 41 százaléka, összesen 787 ezer hektár van magántulajdonban, amelyek jövedelmezősége nem kielégítő. Most elsősorban a magántulajdonú erdőkkel kívánok foglalkozni, hiszen előttem már a vezérszónoklatában Jakab úr az állami erdőkkel foglalkozott. 555 ezer hektáron, amely majdnem 71 százaléka a magántulajdonú erdőknek, megkezdődött ugyan az erdőgazdálkodás, azonban jellemzően csak állapotfenntartó jelleggel és a rövid távú haszonvételekhez kapcsolódóan. A visszamaradó 232 ezer hektáron a kedvezőtlen tulajdonviszonyok, nagymértékű elaprózódás és főleg az osztatlan közös tulajdon problematikája miatt, valamint a gazdálkodás feltételei miatt gyakorlatilag semmiféle gazdálkodás nem folyik, amelynek következtében állapotuk ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt folyamatosan romlik. Vajon ezekre a problémákra választ ad-e, illetve megnyugtató választ ad-e az előttünk fekvő törvényjavaslat?
Az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatosan nagyon sok vita volt már a Ház falai között. Egy konkrét példát szeretnék az erdőgazdálkodás kapcsán bemutatni, hogy milyen élő problémák vannak. Egy Pest megyei helyrajzi számot tartok a kezemben: ez egy 200 hektáros terület, amelyben van a), b), c) alrészlet egy helyrajzi számon; az a) része szántó, a b) részlete erdő, a c) részlete pedig gyep. Annak idején a földkiadó bizottság, amikor a részarányokat kiosztotta és nevesítette, elég rugalmasan kezelte a kérdést, és az elejének, akik először jelentkeztek, először csak szántóban adta ki a részarányterületét, utána a maradéknak csak erdőben, illetve a legvégén már csak gyepben. Ezzel csak az a probléma, hogy a földhivatalnál továbbra is egy helyrajzi számon, az a), b), c) alrészlet van nyilvántartva, tehát a földkiadó bizottság határozata ütközik a földhivatali nyilvántartással, és ez bizony ebben az esetben 60 hektár erdőterületen akadályozza meg azt, hogy egy profi erdészeti cég, gazdálkodó használja ezt a területet.
(11.30)
Tehát magyarul, ez a terület - ha úgy tetszik - parlagon van, illetve vannak, akik gondozzák, de azoknak nem nagyon örül senki, mert derékban vágják el a fát, és üzemszerűen hordják el.
Tehát mindenféleképpen úgy látom, hogy ez a törvényjavaslat az osztatlan problematikája, amely egyébként más szempontból költségvetési kérdés, hiszen a költségvetési vitában elmondtuk, hogy az a forrás, ami az osztatlan vagyon rendezésére szolgálna - és itt nemcsak az erdőre gondolok, hanem minden művelési ágra -, körülbelül 60 év alatt biztosítja a szükséges forrásokat, 60 év alatt lehetne ezt megvalósítani. De a lényeg az, és ez egy nagyon szomorú dolog, hogy több mint 200 ezer hektár erdő emiatt tulajdonképpen gazdátlan, illetve aki úgy gondolja, hogy ő a gazdája, az nem megfelelő - hogy finoman fogalmazzak -, nem szakszerű módon használja ezt az erdőt. Tehát sajnos ez a törvényjavaslat erre a problematikára nem ad megoldást.
A másik dolog, amiről szeretnék kiemelten szólni, többen érintették, ez az illegális fakitermelésnek a kérdése. Az utóbbi években egyre gyakrabban és egyre nagyobb mértékben fordulnak elő illegális, a környezetet és a tulajdonost egyaránt károsító fakitermelések. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal erdészeti igazgatóságának felmérései szerint az illegális fakitermelések becsült mértéke megközelíti az évi ezer hektárt és a 300 ezer köbmétert. Az így kitermelt faanyag értéke mintegy 3 milliárd forint, az újraerdősítés költsége pedig közel 1 milliárd forint. Az elültetett mintegy tízmillió facsemetéből csak évtizedek múlva lesz minden funkcióját ellátni képes erdő. E közvetlen károk mellett közvetett károk is jelentkeznek, erózió, talajkárosodás, környezetszennyezés, az élővilág degradációja, amelynek mértékét még megbecsülni sem lehet.
A törvényjavaslat “Az erdészeti igazgatás” című fejezete szerint az állam az erdő védelme és károsításának megelőzése érdekében a bejelentések fogadására és kezelésére 24 órában erdővédelmi szolgálatot működtet. A törvényjavaslat a következő bekezdésben pedig kényszer-intézkedési joggal is felruházza az erdővédelmi szolgálat tagjait.
Többen megfogalmazták az előttem szólók aggályukat, hogy a lopások, illetve az illegális fakitermelés ellen ez az előterjesztés nem biztos, hogy megfelelő védelmet és biztonságot tud nyújtani a tulajdonosoknak, erdőgazdálkodóknak. Engedtessék meg, hogy néhány nemzetközi példát elmondjak, hogy más országokban hogyan küzdenek az erdőket érő törvénytelenségek ellen, és ezeket talán hasznosítani is lehetne a jelen törvénytervezet tárgyalásakor, illetve vitájakor.
Finnországot szeretném említeni, Finnország Európában, ha jól tudom, Svédország mellett a második legnagyobb erdőterülettel, illetve erdősítettséggel rendelkező ország. Itt az állami tulajdonban levő erdőket egy állami vállalat felügyeli. A nem állami erdőket a helyi erdészeti központok felügyelik. Az erdőkben okozott kárért járó büntetésről a büntető törvénykönyv rendelkezik. A törvénykönyv erre vonatkozó fejezetében található az erdő szándékos vagy gondatlan elhanyagolására, a fakitermelés szabályainak megszegésére, az új fa telepítése szabályainak megszegésére, az engedély nélküli erdőkezelésre és használatra, valamint a védett területekre vonatkozó rendelet megszegésére vonatkozó kitétel. A fenti felsorolás az erdőről szóló törvényben olvasható, pontos utalással a büntető törvénykönyvre.
Vagy nézzük Franciaország példáját! A francia erdőtörvény szerint az illegális fakitermelőknek 1500 euró bírságot kell fizetniük, ez most forintárfolyamtól függően 400-500 ezer forint, lényegesen magasabb és súlyosabb tétel, mint a magyarországi gyakorlat, ahol néhány éve még 5-10 ezer forintos büntetések voltak.
De nézzük meg a szomszédos Romániát! Az illegális fakitermelés 75-80 százalékos csökkenését remélik a romániai erdészeti szakemberek a 2008. október elején bevezetett informatikai faanyag-követési rendszertől. A számítógépes program használata minden erdészeti, valamint fakitermeléssel és kereskedelemmel foglalkozó cég számára kötelező a bevezetés időpontja, vagyis 2008. október 1-je óta mindenféleképpen ebbe az irányba kell nekünk is, úgy gondolom, elmozdulni.
Szintén többször elhangzott az előttem szólók szájából, hogy nagyon széles körű és hosszú egyeztetés előzte meg ezt a törvényi előterjesztést. Sajnos, teljes körű konszenzust nem lehetett elérni, szintén említették már előttem, hogy környezet- és természetvédő szervezetek nagyon sok kifogást emeltek. Úgy gondolom, képviselőtársaim is megkapták ezt az anyagot, amit a kezemben tartok (Felmutatja.), amit több mint 30 természetvédő szervezet írt alá és jegyzett. Nem tudom, mekkorák ezek a szervezetek, mennyi ember áll mögöttük, de azért mégis figyelemre méltó néhány észrevételük. Én ezeket nem olvasom föl, mert szerintem ez a képviselőtársaimnak is rendelkezésére áll, illetve gondolom, az FVM is ismeri (Gőgös Zoltán bólint.), de azért az kicsit meglepett, hogy ezek a természetvédő és környezetvédő szervezetek amiatt támadják az előterjesztést, hogy túlságosan liberális és túlságosan megengedő. Valamint szintén szóvá teszik, hogy nem foglalkozik az előterjesztés az európai uniós tagságunkkal kapcsolatosan felmerülő természetvédelmi kötelezettségeinkkel.
Tisztelt Képviselőtársaim! Sok mindenki mondta, hogy szeretne módosító indítványokat benyújtani. Én ennek a formának nagyon örülök, hogy most az általános vitát folytatjuk, de nem zárjuk le, ezáltal lehetőséget kapunk arra, hogy még egy hét áll rendelkezésre, hogy módosító indítványokat be tudjunk nyújtani. És ahogy azt a vezérszónoklatában Jakab képviselőtársam mondta, mi is tervezünk módosítókat, és annak függvényében, hogy ezek milyen fogadtatásra találnak, támogatjuk majd, vagy nem támogatjuk az előterjesztést, de mindenféleképpen azon vagyunk, hogy egy XXI. századnak megfelelő erdőtörvény szülessen.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
