HERBÁLY IMRE
HERBÁLY IMRE
HERBÁLY IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk levő törvénytervezet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról többéves, többfordulós egyeztetés után nyerte el mai tartalmát. A törvénytervezetet először szinte teljes elutasítás fogadta a szakma részéről. A mai állapot majdnem teljes, de legalábbis relatív konszenzuson nyugszik. Néhány tisztázandó kérdés még folyamatban van az erdőgazdálkodók és a természetvédők között.
A 2005-ben még törvénymódosításként elindult tervezet 2007-ben egy teljesen új törvénytervezetet eredményezett. Az egyeztetési munkában az Országos Erdészeti Egyesület, a Fagosz, az Erti, a Megosz, az egyetemi tanszékek és tudományos konferenciák működtek közre.
A 108 paragrafusban megfogalmazott, 65 oldalon megjelenő tervezet részletesen fogalmazza meg a cél- és eszközrendszert a motiváló tényezőkkel együtt. A 13 fejezet átfogja az erdők ügyének egészét az erdő rendeltetése és az üzemmódtól az erdő igénybevétele és megosztásán át az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység, az erdőgazdálkodási bírság és az erdővédelmi bírságig. Foglalkozik azokkal a fogalmakkal, meghatározásokkal, amelyek a szakmai közbeszédben, vitákban egyértelműsítenek, az erdő telepítésétől az erdőápolási feladatokon át a fa kitermeléséig. Egyértelműsíti az erdőigazgatás, az erdővédelem szabályait, mozzanatait.
A törvény előkészítése során egymásnak ellentmondó bírálatok érték a tervezetet: túlságosan részletes, míg mások szerint túlságosan liberális, ami az én olvasatomban azt jelenti, hogy nem szabályoz minden egyes előforduló gyakorlatot, ami persze nem is lehet egy törvény feladata. Ha saját véleményemet mondhatom, több vonatkozásban megengedőbb szabályokat tartalmaz a hatályosnál, például a szabad rendelkezésű erdők ügye, ugyanakkor a kor kihívására megfelelően reagál az erdővédelmi szolgálat bevezetésével, a faanyag nyomon követésére utaló kitétellel. A bírságok vonatkozásában - ez az erdőgazdálkodók véleményével is egyezik - túlzottan szigorúnak tartom. Én valahol a két szélső vélemény között ítélem meg a törvénytervezetet. Átalakulóban levő társadalmi, gazdasági és környezeti viszonyaink vonatkozásában megfelelőnek, hosszú és középtávon egy sokkal tömörebben megfogalmazható erdőtörvény kiindulási alapjának tekintem az előttünk levő tervezetet.
A törvény célja, hogy az erdő és a társadalom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával biztosítsa az erdő mint életközösség és élőhely fennmaradását, továbbá hogy az erdő a hármas funkciójának, azaz a környezetre, a társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásával hozzájáruljon a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a vidékfejlesztéshez, a környezeti állapot javulásához, hogy csak néhányat említsek; azaz az emberi élet fenntartásához, az egészséges környezethez fűződő alapjog alapján.
Az erdőtörvény hatálya kiterjed az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, a külterületen található fásításra, az erdészeti létesítményre, az erdészeti tevékenységet szolgáló földterületre. Nem terjed ki arborétumra, közparkra, egy hektárnál kisebb vagy a fák tőnél mért távolsága szerint 20 méternél keskenyebb sávokra, hogy csak néhányat említsek.
A tervezet aszerint, hogy a szóban forgó erdő hogyan keletkezett, a természetességi állapot figyelembevételével természetszerű erdőket, származékerdőket, átmeneti erdőket, kultúrerdőket, faültetvényeket határoz meg, különböztet meg, és rögzítteti az erdészeti adattárban. Itt kell megemlíteni, hogy az erdőgazdasági tevékenységet - és ez hatja át az egész törvénytervezetet - úgy kell végezni, hogy az természetességi állapotot ne romboljon.
Sokak által vitatott, de a racionális gazdálkodás szempontjából abszolút elfogadható szabály a védelmi és közjóléti erdők körébe nem tartozó, öt hektárnál kisebb erdő tulajdonosi cseréjének lehetősége - földcsere, erdőcsere -, amelyek során behajtott ellenértéket az erdő javára, tulajdon megszerzésre, telepítésre kell fordítani. Az erdő haszonbérbe adása azonban részünkről is vitatott kérdés.
A másik vitatott ügy a szabad rendelkezésű erdők ügye, amely az erdészeti hatóság engedélyével, de nemzeti vagy közösségi támogatás nélkül létesült, e törvény hatálybalépése előtt faültetvénynek minősített terület, és így tovább és így tovább, közte a tulajdonos kérelme alapján kérelmezett önerdősülés.
Szabad rendelkezésű erdőkre a törvénytervezet károsítók elleni védelemre, káros tevékenységek elleni védelemre, az erdő talajának védelmére, az erdőtűz elleni védelemre, valamint bizonyos eltérésekkel az erdő telepítésére, nyilvántartására, a fakitermelésre, az erdő látogatására vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Tehát nem szabados, hanem a már meglevő erdőállomány érdekeit figyelembe vevő szabad rendelkezésű erdőről van szó. Előnye: növelheti a fával borított terület nagyságát, és nem terheli a támogatási keretet.
A harmadik vitatott kérdés az engedélyezési eljárás körül alakult ki. Ennek lényege: a körzeti erdőtervben megszabott feltételeket kielégítő, a gazdálkodó által benyújtott erdőtervet az erdészeti hatóság jóváhagyja, engedélyezi.
(10.00)
Ezt követően a gazdálkodónak csak éves bejelentési kötelezettsége van. Ezzel a hatóság mintegy mentesíti magát a határozathozatal mint bürokratikus aktus alól, s marad ideje a tőmelléki folyamatok tartalmasabb ellenőrzésére.
A tervezet - az évszázados igazgatási hagyományok és eredmények figyelembevételével - foglalkozik az igazgatatási és erdőgazdálkodási egységek kialakításával, az erdőgazdálkodó és a hozzá kapcsolódó nyilvántartás szabályaival. Ez nyilván jogszabály-alkotási követelmény, de ettől alakul úgy a törvénytervezet, hogy túlságosan hosszúvá válik.
A tervezet alapján az erdőgazdálkodásért felelős miniszter legfeljebb 16 fővel országos erdőtanácsot hoz létre, amely véleményt nyilvánít jogszabálytervezetekről, hosszú távú fejlesztési elképzelésekről, a vagyonkezelésről - és így tovább -, javaslatot tesz az erdővédelemmel, kutatással, erdészeti képzéssel, védelemmel, fenntartással kapcsolatos kérdésekben.
A tanácsban egyenlő arányban vesznek részt az erdők ügyével foglalkozó kormányzati szervek, az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók érdekeit képviselő szervek, az erdők ügyével foglalkozó tudományos intézetek, az erdők ügyével alapszabályuk szerint foglalkozó környezet- és természetvédő, természetjáró, turisztikai és ismeretterjesztő szervezetek.
A törvénytervezet a rendeltetés céljától függően védelmi, közjóléti és gazdasági rendeltetésű erdőket különböztet meg. A rendeltetés megváltoztatásáról a tervezet úgy rendelkezik, hogy azt az erdőgazdálkodó kérésére az erdészeti hatóság engedélyezheti. Közérdekből - hatáskörükön belül - a miniszterek is kezdeményezhetik a rendeltetés megváltoztatását.
Ha már szóltam a rendeltetésről, szólni kell arról is, hogy ha a rendeltetés meghatározására vagy megváltoztatására közérdekből kerül sor, akkor az erdőgazdálkodó kárát és többletköltségét a kezdeményezőnek meg kell térítenie, és kezdeményezését az erdészeti hatóság számára a megállapodással együtt be kell mutatni.
A tervezet rendelkezik az erdőfelújítási eljárásokról és a fakitermelés módjáról is, amelyeket alapvetően az üzemmód határoz meg. Az üzemmód lehet: vágásos, szálaló, átalakító, valamint faanyagtermelést nem szolgáló. A szálaló üzemmód akkor alakul ki, ha felújítási kötelezettséggel járó véghasználat nem keletkezik, a faállomány fakészlete állandó, a korösszetétel változatos, folyamatos erdőborítás van.
Az üzemmódot új erdő telepítésekor a helyi viszonyok, az állomány és fafajta-összetétel alapján - kivitelezési terv jóváhagyásakor - az erdészeti hatóság erdőrészletenként állapítja meg. Az üzemmód megváltoztatásának engedélyezése is ugyanezen hatóság jogkörébe tartozik. Védett természeti területen a természeti védelmi kezelésért felelős szerv kezdeményezheti a változtatást.
Az egyeztetési folyamat egyik eredménye, hogy a természetvédelmi civil szervezetek és a törvényt beterjesztő minisztérium között megállapodás született a védett erdőterületeken folytatandó üzemmód vonatkozásában, amit nyilván majd módosító indítvánnyal tudunk átvezetni a törvényen.
Az erdővagyon védelméről, a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenységről az állam a körzeti erdőgazdálkodási és tervezési szabályok, miniszteri rendeletben történő szabályok megalkotásával, hosszú távú körzeti erdőterv készítésével, az adattár működtetésével, a bejelentési, engedélyezési rendszerrel gondoskodik. Mindezekről e törvényben és külön jogszabályokban foglaltak alapján az erdőgazdálkodásért felelős miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel közösen köteles gondoskodni. A körzeti erdőtervet az erdészeti hatóság készíti el.
Az erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlásának törvény szerinti végzését az állam különös előírásokkal ellenőrzi, hisz a fenntartási, védelmi és haszonvételi tevékenységet az erdészeti hatósághoz be kell jelenteni.
A különleges szakmai előírások ismertetését mellőzve szólni kívánok még az erdővédelem egyes kérdéseiről. A tervezet a VI. fejezetben, az 50-61. §-okban foglalkozik a növényi, állati és egyéb szervezetek, az úgynevezett biotikus erdőkár, a vadállomány, az erdőt veszélyeztető egyéb tevékenység, a hó, a jég, szél okozta kár - az abiotikus kár - kérdéseivel. Ezekben a szakaszokban az erdőgazdálkodó, az erdővédelmi szolgálat, a vadászati hatóság, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatait rögzíti a tervezet. Részletesen foglalkozik ez a fejezet a tűz elleni védelemmel, e vonatkozásban az erdőgazdálkodó, a kijelölt tűzrakó helyen tüzet gyújtó, az erdészeti hatóság, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter feladataival.
A törvény VII. fejezete a 62-70. §-okig foglalkozik az erdei haszonvétel főbb szabályainak rögzítésével. Ezek: a fakitermelés, az erdészeti szaporítóanyag-gyűjtés, a vadászati jog gyakorlása, a gomba, vadgyümölcs, moha, virág és gyógynövény gyűjtése, a méhészeti tevékenység - és így tovább -, amelyekkel kapcsolatban alaptétel, hogy nem károsíthatják, veszélyeztethetik a biológiai sokféleséget, a felszín alatti és felszíni vizeket, az erdő talaját, természetes felújítását, a védett természeti értékeket, az erdei életközösséget. A haszonvétel szabályait a törvény, illetve bizonyos vonatozásban e törvény felhatalmazása alapján az erdőgazdálkodó határozza meg.
A haszonvételek közül a legdrasztikusabb beavatkozás a fakitermelés. Fakitermelést az erdőtervben foglalt előírásokkal összhangban lehet végezni. A fásításból, a szabad rendeltetésű erdőből történő kitermelést az erdészeti hatóságnak előzetesen be kell jelenteni. A fakitermelés végrehajtója köteles a munka végzésére az erdőgazdálkodó által kiállított okiratot és az erdészeti szakszemélyzet által kiadott erdőgazdálkodási műveleti lapot - annak másolati példányát - magánál tartani. Ezek a későbbiek során a kitermelt fa szállításánál, a szállítólevélen való feltüntetéssel tehetik átláthatóvá a fa útját.
Az általános vita megkezdése óta eltelt időben folytatódott az egyeztetés a szakmai és a természetvédő szervezetek, a törvényt előkészítő FVM-es és KvVM-es hivatalnokok, szakemberek és a természetvédők képviselői között. Az egyeztetések konszenzuskeresők, szakmailag magas színvonalúak és kulturáltak voltak, de ami még ennél is fontosabb: eredményesek. A vita persze valószínűleg folytatódik a törvény elfogadása után is, és ez nem baj. Nem baj, mert tapasztalataim szerint az előzőekben leírt vita közelebb viszi a feleket, csökkenti a két fél között ma még tapasztalható, a kívülálló számára szinte érthetetlen ellentéteket.
Ezek után bátran mondom ki: a T/6934. számú törvénytervezet elnyerte azt a formáját, amelyet fő vonásaiban, filozófiájában az érdekeltek, érintettek, érdeklődők elfogadnak, tehát alkalmas általános vitára. Persze még javítható és javítandó, tökéletesíthető a tervezet. Mi, szocialisták is készen állunk erre, és várjuk képviselőtársaink javaslatát is.
Miközben egy szinte teljes körűnek nevezhető politikai-társadalmi-szakmai konszenzus kialakulásáról szóltam, nem hagyhatom szó nélkül azokat a felvetéseket sem, amelyek a közeljövőben megválaszolásra, megoldásra várnak. Ilyen a teljesség igénye nélkül például a zöldrendőrség megalakításának felvetése, amelynek keretén belül a javaslatok szerint összevonásra kerülnének egységes eszközök és jogosítványok gyakorlásával a természetvédelmi, erdő-, mező- és vadőrök, és átmenetileg az erő alkalmazásával védhetnék a természet, a társadalom érdekeit.
A másik felvetett kérdés, hogy választ kell adni arra a kérdésre, hogy ki kezelje a védelem alatt álló erdőket. Erre a kérdésre reményeink szerint választ adnak az állami tulajdonú erdőknél most megkötésre váró vagyonkezelési megállapodások, amelyek, remélem, hosszú távon meghatározzák a kezelés ügyét.
(10.10)
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt egy olyan erdőtörvény megszületésében érdekelt, amely a kor lehetőségeinek megfelelően a legmesszebbmenőkig képviseli a természet, a társadalom és az erdő érdekeit. Ennek megfelelően készek vagyunk további egyeztetésre és a konszenzussal megszületett módosítások átvezetésére.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
