DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Elsőként szeretném megköszönni a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjainak a támogató hozzászólásokat, és ugyanúgy szeretném megköszönni a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióinak a jobbító szándékú hozzászólásokat.
Örömömre szolgál, hogy a törvényjavaslatot támogató képviselőcsoportok üdvözölték a kormány azon célkitűzését, hogy kerüljön sor ezen igen fontos nem peres eljárás, a fizetési meghagyásos eljárás modernizációjára, ennek keretében az ügyfélbarát ügyintézés bevezetésére, egy valóban gyors igényérvényesítési lehetőség megteremtésére, mindez pedig a modern informatikai eszközök legtágabb alkalmazása mellett.
A fizetési meghagyásos eljárás, ahogy az már korábban is elhangzott, igen széles körben igénybe vett nem peres eljárás, így mind a magánemberek, mind a gazdasági élet szereplői, a cégek számára alapvető fontosságú az eljárás hatékony működése és működtetése.
A törvényjavaslat azon szabályait, amelyek valóra váltják a kormány igen ambiciózus célkitűzését, a múlt héten már részletesen kifejtettem. Ehelyett, kérem, engedjék meg, hogy röviden reagáljak a Fidesz és a KDNP képviselői részéről megfogalmazott kritikákra.
Elhangzott egyebek mellett az, hogy a törvényjavaslat indokolatlanul megbontja az igazságszolgáltatás egységét azzal, hogy az eljárás lefolytatását közjegyzői hatáskörbe telepíti, valamint sérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, hiszen előterjesztésére annak ellenére került sor, hogy azt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács nem támogatta.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság alkotmánya kimondja, hogy a felek közötti jogvita elbírálása, vagyis az igazságszolgáltatás a bíróság feladata. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem peres eljárások lefolytatására más hatóság, intézmény ne rendelkezhetne hatáskörrel. Az Alkotmánybíróság a rendszerváltást követően számos határozatában - az egyik ilyen alapelvi jelentőségű döntés a 944/B/1994. számú határozat - egyértelműen kijelölte a közjegyzőség magyar jogrenden belüli helyét, azzal kapcsolatban igen fontos elvi megállapításokat tett. Így például kimondta azt, hogy a közjegyzői tevékenység az állam igazságszolgáltató tevékenységének részét képezi. Másik oldalról azt is kimondta a testület, legutóbb az 1/2008. (I. 11.) számú határozatban, hogy a bíróságok nem valamennyi eljárási cselekménye, döntése tartozik az ítélkezés, a jogvita-elbírálás körébe. Ebből pedig az következik, hogy a jogalkotó az alkotmányos keretek között dönthet úgy, hogy egyes, ma bíróságok által ellátott feladatokat más jogalkalmazó szervhez telepít. Ez egyáltalán nem példa és előzmény nélküli. A rendszerváltást követően számos ilyen tartalmú törvényt fogadott el az Országgyűlés.
Rögzíteni szükséges, hogy a fizetési meghagyás egy olyan eljárás, amely egyértelműen nem ítélkezés. Ezen eljárásokban nincs jogvita. A meghagyásokat a jelen helyzetben ugyanis a bíróságokon titkárok, bírósági ügyintézők és fogalmazók bocsátják ki. Fontos megemlíteni továbbá azt is, hogy a latin típusú közjegyzőség jogszolgáltató funkcióját az Európai Unió joga is megerősíti. A közjegyző határozatai, közokiratai nem csak belföldi viszonylatban érvényesülnek, azokat a bírósági határozatokkal azonos módon másik tagállamban is elismerik és végrehajtják.
Az alkotmány ugyancsak egyértelműen fogalmaz akkor, amikor az Országgyűlés kizárólagos feladatává teszi a törvényalkotást, valamint ugyanilyen egyértelműen fogalmaz a jogalkotásról szóló törvény, amikor utalva az alkotmányra és az Országgyűlés ügyrendjére, a kormány egyik feladatává teszi a jogszabály-előkészítést. Nem értelmezhető tehát egy másik hatalmi ág megsértéseként az, ha az alkotmányos utat betartva egy, akár az igazságszolgáltatással, jogszolgáltatással kapcsolatos törvényjavaslat kerül benyújtásra az Országgyűléshez.
(12.20)
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak a bírósági szervezetrendszer igazgatásáért, a jogszabályok betartásának ellenőrzéséért van felelőssége, így vissza kell utasítanom azt a kritikát, hogy a kormány alkotmányos elveket sért a törvényjavaslat benyújtásával. Jelezni kívánom azt is, hogy a törvényjavaslatot igen széles körben egyeztettük, és azt támogatják az ügyfelek, fogyasztók érdekvédelmi szervezetei, támogatásáról biztosította egyebek mellett a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum, az Országos Érdekegyeztető Tanács, valamint a Fogyasztóvédelmi Tanács. Ugyancsak támogatta a törvényjavaslatot a Magyar Ügyvédi Kamara, mert úgy látja, hogy a törvényjavaslat az ügyfeleik igényérvényesítését segíti elő.
Kifogásolták képviselőtársaim azt is, hogy felesleges a jogszabály megalkotása, hiszen a tavalyi Pp.-módosítás már lehetővé tette a bírósági szervezetrendszeren belüli automatizált és elektronikus eljárást a fizetési meghagyásos eljárásban. Ezzel az állítással is vitatkoznom kell, ez ugyanis azt a megtévesztő képzetet kelti, mintha a kormány az Országgyűlés közreműködésével a bíróságok tavalyi kötelezését követően most a közjegyzőket kívánná kötelezni a megfelelő informatikai rendszer kiépítésére. Ez egyrészt megtévesztő azért, mert azt sugallja, mintha a bíróságok nem tettek volna eleget a törvényi kötelezettségeiknek, és ezért kényszerülne most a jogalkotó a jogszabály módosítására. A tavalyi Pp.-módosítás azonban csak azt teszi a bíróság kötelezettségévé, hogy biztosítsa az elektronikus kérelembenyújtás lehetőségét, azonban az eljárás automatizált lefolytatása csak lehetőség és nem kötelezettség a bíróság számára.
Ezen az alternatív jellegen kíván most változtatni a kormány a törvényjavaslat benyújtásakor, hiszen a törvényjavaslat ezúttal kötelezővé teszi az automatizált eljárás lefolytatását és az erre alkalmas informatikai rendszer kiépítését. A hatáskör módosításának indokai ettől azonban eltérőek. A kormány - egyetértve a szakmai szervezetek többségével - ugyanis nem látja annak indokát, hogy a bírósági intézményrendszeren belül maradjanak olyan eljárások, amelyek jogvita elbírálását nem igénylik, elvonva erőforrásokat az ítélkező tevékenységtől.
Tisztelt Képviselőtársaim! A bíróság alapvető feladata a felek közötti jogviták gyors és hatékony elbírálása, jogerős ítélettel való lezárása. A kormány és az Országgyűlés feladata pedig annak jogalkotási eszközökkel történő biztosítása, hogy a bíróság ezt megfelelően el tudja látni. Tehát nem felesleges hatáskör-módosításról van szó, hanem az állampolgárok, gazdasági vállalkozások számára eredményesebb, hatékonyabb, az erőforrásokat ésszerűbben felhasználó igazság- és jogszolgáltató rendszer megalkotásáról.
Ezzel összefüggésben kritikaként hangzott el az is, hogy ezzel a döntéssel a költségvetés jelentős bevételtől esik el, amely elegendő lett volna arra, hogy a bíróságokon szükséges informatikai fejlesztések megtörténjenek, valamint elegendő lett volna néhány új munkahely teremtésére is a bírósági szervezetrendszeren belül.
Tisztelt Országgyűlés! Ezzel kapcsolatban néhány alapvető tévhitet szeretnék eloszlatni. Először is a költségvetési illetékbevétel és a bírósági költségvetési támogatás között közvetlen összefüggés nincs, hiszen a költségvetés nem a bírósági ügyekből származó illetékbevételek arányában állapítja meg a bírósági fejezet bevételi oldalát, hanem annak figyelembevételével, hogy a feladatellátáshoz mekkora összegre van szükség. Hangsúlyozni kívánom azt is, hogy ha egyes képviselőtársaim a bíróság által a fizetési meghagyásos eljárás kapcsán befolyó illetékbevételből kívánnák fenntartani a bírósági intézményrendszert, igen komoly hiánnyal kellene szembenézniük. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium számításai szerint ugyanis a fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben az illetékbevétel 1,6 milliárd forint, az eljárás lefolytatásának költsége 3,4 milliárd forint, a meg nem térülő állami kiadás tehát mintegy 1,8 milliárd forint lenne. A képviselőtársaim által olyannyira féltett illetékbevétel tehát az eljárás költségeinek fedezetére sem elegendő, nemhogy bárminemű fejlesztés vagy új bírósági álláshely létrehozásának a finanszírozására.
Aggodalmukat fejezték ki egyes képviselőtársaim amiatt is, hogy alkalmas-e a 314 közjegyzői iroda egy olyan hatalmas feladat időszerű ellátására, amely a lényegesen nagyobb bírósági intézményrendszer oly nagy energiáit emészti fel. Nos, erre a válasz igen egyszerű: alkalmas. Az eljárás lefolytatásának időszerűsége ugyanis nagyrészt attól függ, hogy azt milyen munkaszervezési keretek között, milyen informatikai háttérrel végzik. Az informatikai rendszer használata, az automatizált eljárás bevezetése ugyanis - talán nem túlzás - olyan szintű hatékonyságnövekedést fog eredményezni, mint az, amikor az egyéni kézművesipart felváltotta a tömegtermelésre való átállás az ipari forradalom idején.
Ahogy azt már korábban is elmondtam, az új rendszerben az ügyintézési határidők betartásához kapcsolódó egyértelmű és a közjegyző anyagi felelősségével alátámasztott felelősségi rendszer lesz, amelynek legfőbb biztosítéka az automatizált eljárás bevezetése. Jelenleg a fizetési meghagyás kibocsátásának határideje 15 nap, míg az új rendszerben elektronikus benyújtás esetén 3 nap. Azonban míg a jelenlegi rendszerben a határidő mulasztása esetén a meghagyás nem kerül kibocsátásra, addig az automatizált eljárásnak köszönhetően a meghagyás automatikusan kibocsátásra kerül. Természetesen a közjegyző szakmai és anyagi felelősséggel tartozik a kibocsátott meghagyás jogszerűségéért.
A törvényjavaslat azon rendelkezését, amely a közigazgatási perek illetékességi szabályait kívánja módosítani, valamennyi parlamenti frakció támogatta. A KDNP képviselőcsoportja részéről azonban aggályosnak találták, hogy az új szabályok e törvényjavaslatban fognak megjelenni, így sérülni fog a jogrendszer egysége, a jogalkalmazók nem lesznek tisztában az illetékességi szabályokkal. Szeretném azonban felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy a módosító törvényjavaslatok mindig beépülnek a módosított törvénybe, így a polgári perek illetékességi szabályai is a polgári perrendtartás illetékességi szabályai között lesznek megtalálhatók.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány eddigi gyakorlatának megfelelően a törvényjavaslat szövegét jobbá tévő, pontosító módosító javaslatokat támogatni fogja. Számít a tisztelt Ház képviselőinek együttgondolkodására, várja a módosító javaslatokat, illetve már a kapcsolódó módosító javaslatokat.
Kérem, engedjék meg, hogy még egyszer megköszönjem a támogató hozzászólásokat és megköszönjem megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
