DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Ahogy már erről szó volt, a mai nap nagy része az Országgyűlésben olyan törvényjavaslatok általános vitájának megkezdésével fog lezajlani, amelyek a közbiztonság javítását, a büntetőeljárások gyorsítását, a bűncselekmények elkövetőinek hatékony megbüntetését szolgálják. Ebbe a sorba illeszkedik az önök előtt levő törvényjavaslat, mely a büntető törvénykönyv átfogó módosítását tartalmazza.
A módosításokkal érintett rendelkezések három fő csoportra oszthatók. Az első csoportba azok a rendelkezések tartoznak, amelyek az utóbbi időben nagy nyilvánosságot kapott, a közvéleményt is felzaklató súlyos, erőszakos bűncselekmények elleni hatékony és szigorú fellépést kívánják elősegíteni. A második csoportba azok a rendelkezések tartoznak, amelyek következetesen érvényre juttatják az áldozatorientált kriminálpolitika azon törekvését, miszerint a büntetőjognak fokozottan kell védelmeznie a sértettek érdekeit. Végül a harmadik csoportot a szankciórendszert megújító rendelkezések alkotják.
Nézzük e három csoportot részletesebben! Elsőként tehát a szigorító rendelkezésekről szeretnék szólni, amelyek érintik a Btk.-nak mind az általános, mind a különös részét. E rendelkezések indoka, hogy tűrhetetlen és tarthatatlan az a helyzet, amit az utóbbi időben napvilágra került, a társadalom minden tagját elriasztó súlyos, erőszakos bűncselekmények okoztak. Bár az erőszakos bűncselekmények száma nem mutat emelkedő tendenciát - és ezt most ennek a törvényjavaslatnak a vitájánál is hangsúlyozni szeretném -, a kormánynak mégis reagálnia kell ezekre a társadalmat leginkább irritáló cselekményekre, ezért az emberek biztonságérzetének növelése érdekében súlyosabb, elrettentésre alkalmas büntetésekre van szükség.
Világos azonban, hogy a büntetési tételek emelése és a büntetéskiszabási szabályok szigorítása nem elegendő. Szükséges az elkövetők felderítése, és bíróság elé állítása is. A kormány ennek érdekében is megtesz minden szükséges intézkedést, elsőként azonban a Btk. szigorítása indokolt.
A törvényjavaslat szigorú és határozott büntetőjogi választ ad a bűnismétlés súlyos formáira, hiszen a büntetőjogi tilalmak tudatos, többszöri, ismételt megszegése szigorú megítélést érdemel. A törvényjavaslat kizárja a próbára bocsátás lehetőségéből valamennyi visszaeső bűnelkövetőt, továbbá kizárja a többszörös visszaesőket a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének és részbeni felfüggesztésének a lehetőségéből.
A törvényjavaslat ezen túlmenően új elkövetői kategóriát vezet be, az úgynevezett erőszakos többszörös visszaesőt. Aki három alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el, a harmadik elkövetésekor már valamennyi általános részi kedvezményből ki van zárva, emellett esetében a büntetési tételkeretnek mind az alsó, mind a felső határa emelkedik. Eszerint az erőszakos többszörös visszaeső minden esetben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésben részesül, aminek hossza az elkövetett bűncselekménytől függ.
A törvényjavaslat emellett az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmények elkövetése esetére a jelenlegi 15 évről 20 évre emeli a határozott ideig tartó szabadságvesztés lehetséges felső határát.
A törvényjavaslat továbbá - a Btk. általános részét érintő szigorításokkal összhangban - a bűnözés hatékonyabb visszaszorítása érdekében a Btk. különös részében is súlyosítja a büntetőjogi jogkövetkezményeket. A törvényjavaslat a fegyveresen, illetve felfegyverkezve elkövetett támadások visszaszorítása érdekében szigorúbban lép fel ezen elkövetési módok ellen.
Végül a törvényjavaslat az intézkedést végrehajtó rendőri és pénzügyőri állomány fokozottabb védelme érdekében módosítja a hivatalos személy elleni erőszak tényállását, és emeli az intézkedő rendőrrel vagy pénzügyőrrel szemben történő elkövetés büntetési tételét. Ezzel azt fejezi ki a törvényjavaslat, hogy nincs pardon azzal szemben, aki az állami rend fenntartóival szemben erőszakos cselekményeket követ el. E személyek nemcsak az állami rend és a békés egymás mellett élés, hanem a többi ember biztonságát is veszélyeztetik, így velük szemben még súlyosabb büntetések kiszabása indokolt.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat második csoportjába azok a rendelkezések tartoznak, amelyek a sértettek fokozottabb büntetőjogi védelmét szolgálják. Ennek keretében a törvényjavaslat módosítja a jogos védelem szabályait, és a hatályosnál szélesebb védekezési jogot biztosít a megtámadottnak. Egyrészt a törvényjavaslat - szemben a hatályos Btk.-val - nem tesz különbséget a között, hogy az ijedtség vagy a menthető felindulás kizárta vagy csupán korlátozta a jogosan védekezőt abban, hogy felismerje az elhárítás szükséges mértékét. A törvényjavaslat értelmében tehát felmentő ítélet hozható azzal szemben, aki ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi az elhárítás szükséges mértékét, függetlenül attól, hogy az ijedtség vagy a menthető felindulás kizárta vagy csupán korlátozta őt abban, hogy felismerje az elhárítás szükséges mértékét.
A törvényjavaslat emellett úgy rendelkezik, hogy a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. Ennek az az indoka, hogy a megváltozott társadalmi viszonyok között - különös tekintettel a családon belül elkövetett erőszakos cselekményekre - nem tartható az a megtámadott védekezési jogát szűkítő korábbi ítélkezési gyakorlat, amely szerint a megtámadott köteles kitérni többek között a felmenő, a testvér, a házastárs, valamint az élettárs támadása elől, feltéve, hogy a kitérés lehetséges és veszélymentes.
A törvényjavaslat a jogos védelem szabályainak szélesítése mellett a társadalmi igényeknek megfelelve bevezeti az úgynevezett megelőző jogos védelem intézményét is. E szerint a védekező a saját vagy más személye, illetve javai elleni még be nem következett, feltételezett jövőbeli támadás megelőzése érdekében védőberendezést vagy védekező eszközt alkalmazhat.
(12.00)
A törvényjavaslat a visszaélésszerű esetek elkerülése érdekében ésszerű korlátokat állít fel ezen eszközökkel kapcsolatban, így például ezek az eszközök nem lehetnek élet kioltására alkalmasak.
A törvényjavaslat hatékonyabb védelmet nyújt a védekezésre képtelen személyek számára. A törvényjavaslat egyrészt az általános részben értelmező rendelkezésként meghatározza a védekezésre képtelen személy fogalmát, másrészt a különös részben minősített esetként súlyosabban rendeli büntetni az emberölés, a személyi szabadság megsértése, valamint az önbíráskodás esetében a védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett cselekményeket.
A törvényjavaslat a tevékeny megbánás jelenlegi tárgyi hatályának érintetlenül hagyása mellett a helyreállító igazságszolgáltatás szempontjaira és a büntetőjogi mediáció elmúlt két évének gyakorlati tapasztalataira figyelemmel módosítja a tevékeny megbánás szabályozását. A gyakorlati tapasztalatok szerint jelenleg kiaknázatlan a büntetőjogi mediációban rejlő számos jóvátételi lehetőség, így többek között az elkövetői megbánás kifejezésre juttatása, a sértett, illetőleg az áldozat kiengesztelése, az okozott sérelemnek a sértett igényei szerint és megelégedésére történő jóvátétele. A törvényjavaslat ezért a hatályos szabályozásnál szélesebb teret biztosít a sértetti érdekek figyelembevételének, a büntetlenség többé nem csupán az elkövető által a sértettnek teljesített, kártérítés jellegű kifizetéshez kötődik. A törvényjavaslat akkor szünteti meg a megbánást tanúsító és bűnösségét a vádemelésig beismerő elkövető büntethetőségét, ha az elkövető a sértett által elfogadott módon és mértékben jóváteszi a bűncselekményével okozott sérelmet.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat utolsó csoportjába a Btk. szankciórendszerének reformját jelentő rendelkezések tartoznak. A törvényjavaslat csaknem teljesen felszámolja a hatályos Btk.-ban meglévő, a büntetési nemek együttes, illetve egymás mellett történő kiszabására vonatkozó korlátokat. Ezzel a hatályos Btk. által mellékbüntetésként szabályozott szankciók önálló alkalmazásának teljes körű megteremtésén túl a törvényjavaslat megsokszorozza a büntetések és intézkedések lehetséges kombinációit. Ez egyrészt jelentősen kiterjeszti a bíró büntetéskiszabás során meglévő mérlegelési szabadságát, másrészt jobban szolgálja az elkövetők személyi viszonyait figyelembe vevő egyéniesítés lehetőségét.
A törvényjavaslat jelentősen emeli a kiszabható pénzbüntetés alsó és felső határát. A hatályos törvény szerint 3 ezer és 10 millió 800 ezer forint között szabható ki pénzbüntetés, a törvényjavaslat szerint 75 ezer és 108 millió forint között. Ez az emelés hozzáigazítja a pénzbüntetés kiszabható összegét a megváltozott társadalmi és piacgazdasági viszonyokhoz. Tekintettel arra, hogy a megemelt pénzbüntetés az elkövetők egy része számára jelentős anyagi terhet jelenthet, a törvényjavaslat lehetővé teszi azt, hogy a bíróság a pénzbüntetést kiszabó határozatában akként rendelkezzen, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül, havi részletekben fizesse meg.
A törvényjavaslat érvényesíti azt a korszerű kriminálpolitikai törekvést, hogy a bíróság csak akkor szabjon ki végrehajtandó szabadságvesztés büntetést, ha a büntetés céljai másképpen nem érhetőek el. A nemzetközi tapasztalatok alapján e kriminálpolitikai célkitűzés a leghatékonyabban a szabadságvesztés végrehajtásának részbeni, illetve teljes felfüggesztésének lehetővé tételével valósítható meg. A törvényjavaslat ezért bevezeti a szabadságvesztés végrehajtása részbeni felfüggesztésének lehetőségét. Ez nagyobb differenciálást tesz lehetővé az ítélkezés során, és a büntetés jobb egyéniesítését szolgálja.
Magyarországon a bűncselekmények száma csökkenő tendenciát mutat az elmúlt években. Ennek ellenére az erőszakos bűncselekmények számának további csökkentése és a társadalom számára a jelenleginél is igazságosabb, elfogadhatóbb jogi környezet megteremtése alapvető érdeke hazánknak. Ezen célok érdekében dolgozta át a kormány a büntető törvénykönyvet. A törvényjavaslat fokozott szigorral kíván fellépni az erőszakos többszörös visszaeső bűnelkövetők ellen, továbbá súlyosabban rendeli büntetni a legveszélyesebb, fegyveresen, illetve felfegyverkezve történő bűnelkövetési módokat.
A törvényjavaslat emellett szélesebb védekezési jogot kíván biztosítani annak, akit jogtalan támadás ér. A törvényjavaslattal növekszik továbbá a bírák büntetéskiszabás során meglévő mérlegelési szabadsága, racionálisabb, jobban személyre szabható büntetési és intézkedési nemeket alakítunk ki a szankciórendszer újraszabályozásával. Végül, mivel a leginkább kiszolgáltatottak hatékonyabb védelemre szorulnak, a védekezésre képtelen sértettek sérelmére elkövetett bűncselekmények szigorúbb elbírálás alá esnek a kormány javaslata szerint. A társadalom védelme, az erőszakos bűnözők szigorú megbüntetése és a sértetti érdekek hangsúlyosabb figyelembevétele mindannyiunk közös érdeke. Erre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
