DR. BALOGH LÁSZLÓ
DR. BALOGH LÁSZLÓ
DR. BALOGH LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2009. május 11-én tartott ülésén tárgyalta a napirenden lévő T/9553. számú törvényjavaslatot.
A kormány képviselője és a hozzászólók egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a javaslat célja a büntetőeljárások időszerűségének javítása, amely mindenképpen indokolt. Egyetértettek az eljárások számának, időtartamának és költségeinek csökkentésével is. Az eljárások gyorsítását célzó módosítások bevezetését, a kizárás szabályainak módosítását, a tárgyalási őrizet bevezetését, a bíróság elé állítás szabályainak módosítását, a tárgyalásról lemondás új rendelkezéseit, a bíró és az ülnök személyének változása esetén követendő eljárást valamennyi felszólaló támogatta.
Polémia az előzetes letartóztatás szabályozásáról és az ügyészség és a rendőrség együttműködését előíró szabályokról alakult ki. Elhangzott, hogy az előzetes letartóztatás alkalmazása időnként nemcsak a törvényben szabályozott célokat váltja ki, hanem például előrehozott büntetés jellege van. Az indokolatlanul hosszú ideig fenntartott előzetes letartóztatásnak lehet az is célja, hogy a gyanúsítottat beismerő vallomás tételére bírják.
(11.10)
Rendkívül ritka azon esetek száma, amikor is az ügyészi indítvány nyomán a bíróság ne rendelné el az előzetes letartóztatást. Ezért a javaslat elfogadásának feltételeként elhangzott egy olyan javaslat, hogy vizsgáljuk felül az előzetes letartóztatás szabályait, és legyen mód a differenciált alkalmazásra olyan törvényi garanciákkal, amelyek például az előzetes letartóztatás maximális időtartamát a bűncselekmények súlyához igazítják.
A vitában elhangzott olyan vélemény is, hogy az előzetes letartóztatások alkalmazásának bírói gyakorlatát, az ezzel kapcsolatos szemléletváltozást az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is elősegítheti. A javaslat pedig tartalmaz differenciált szabályozást az előzetes letartóztatás időtartamáról, hiszen súlyosabb bűncselekmények esetén négy év, kevésbé súlyos bűncselekményeknél két év az előzetes letartóztatás maximuma.
Az egyik felszólalásban határozott igényként fogalmazódott meg, hogy kérik módosítani a 4. § (5) bekezdésében lévő szabályt, amely szerint az ügyész csak akkor utasíthatja a nyomozó hatóságot valamely nyomozati cselekmény elvégzésének mellőzésére, ha az törvénysértő. Úgy látják ugyanis, hogy ez a rendelkezés felborítja az eddig töretlenül érvényesülő koncepciót, hogy az ügy ura az ügyész. A kormány képviselője szerint a javaslat nem érinti és nem változtatja meg ezt a koncepciót.
A bizottság 16 igen szavazattal és 13 tartózkodással a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta és támogatta. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
