DR. KATONA TAMÁS
DR. KATONA TAMÁS
DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Valóban egyre komolyabb az esélye Magyarországnak arra, hogy ebből a világgazdasági válságból, ami nagyon súlyosan érintette nemcsak Magyarországot, hanem az Egyesült Államokat, Japánt, az egész Európai Uniót is, megerősödve, jobb helyzetben kerüljön ki. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy mind a Nemzetközi Valutaalap, mind az Európai Unió igen jónak értékelte az ország eddigi teljesítményét. Mindez annak ellenére következett be, hogy szeptember óta, ahogy frakcióvezető-helyettes úr is említette, Magyarország is folyamatosan módosította prognózisait, és egyre rosszabb pálya rajzolódott ki. Sajnos, a visszaesés mindenütt jóval mélyebb, mint ahogy vártuk. Az elmúlt hónapokban mindenki egyre borúsabban látta a világot, a kimeneteket. Kétségtelen, Magyarországon is nehéz helyzet alakult ki.
Súlyos áldozatokat kellett hozni. Olyan intézkedések váltak szükségessé, amelyeket semmiképpen sem kívántunk meglépni; olyan helyzetet teremtett a világgazdasági válság. Ugyanakkor nem volt más választásunk. Ideiglenesen fel kellett adni a nyugdíjasok 13. havi nyugdíját, szükségessé vált a nyugdíjemelés rendszerének megváltoztatása, módosítanunk kellett a nyugdíjkorhatárt, csak később tudjuk végrehajtani a tervezett nyugdíjkorrekciót, illetve annak egy részét el kellett halasztani. De nemcsak a nyugdíjasok, a közszférában dolgozók is nehezebb helyzetbe kerülnek, hiszen ők sem jutnak hozzá a 13. havi bérhez, és be kellett fagyasztani a béreket. A jóléti rendszer számos elemét is átalakítottuk, beleértve a családtámogatásokat, a lakásépítési, -vásárlási támogatásokat, a betegállománnyal kapcsolatos szolgáltatásokat, a különböző állami támogatásokat.
A kiadáscsökkentés mértéke meglehetősen nagy. Az elfogadott ez évi költségvetéshez képest 400 milliárdra tehető, de az eredetileg tervezett és szeptemberben benyújtott javaslathoz viszonyítva összességében 1000 milliárd forint, ami a bruttó hazai termék 3,8 százaléka. Ami miatt mégis optimisták lehetünk, az az, hogy ezek az intézkedések jelentős részben strukturális jellegűek, reformléptékűek, azaz megalapozzák Magyarország jövőjét. A jelentős mértékű kiadáscsökkentés a világgazdasági válság közepette most csak azt tette lehetővé, hogy többé-kevésbé tartsuk a nehezen elért egyensúlyi pályát. Mind a Nemzetközi Valutaalappal, mind az Európai Unióval abban állapodtunk meg, hogy az államháztartás hiánya az idén a bruttó hazai termék 3,9 százaléka lehet, hogy ne kényszerüljünk olyan további megszorításokra, amelyek a jelenleginél még mélyebb recesszióba helyeznék a magyar gazdaságot, és megkérdőjeleződne a gyors kilábalás esélye, a későbbi erőteljes növekedés lehetősége.
Szeretném megjegyezni itt, hogy az Európai Unió országainak többsége is kénytelen volt módosítani különböző mértékben a prognózisait, nemcsak a gazdasági kilátásokat, így például a recessziós adatokat, hanem az államháztartási hiány mértékét is jó néhány ország korrigálta, és most nagyjából az államháztartási hiánnyal az Európai Unió középmezőnyében vagyunk.
(9.10)
Ugyanis ma az a helyzet állt elő, hogy az eddig megtett intézkedések eredményeként, a program eddigi, következetes végrehajtásának hatására ma közel azonos módon látjuk a magyar gazdaság helyzetét és kilátásait a Magyar Nemzeti Bankkal, az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal.
Nem véletlen, hogy a Valutaalap a következőképpen fogalmaz: “Magyarország megfelelő makrogazdasági és pénzügypolitikát folytat. A március végi kvantitatív célkitűzések a központi költségvetés elsődleges egyenlegét, az államadósságot, az inflációt és a nettó devizatartalék szintjét illetően, valamint a nyugdíjreformmal és a bankoknak nyújtott kormányzati hitelekkel összefüggő szerkezeti célok mind teljesültek. A bankok védőhálójának megerősítésével kapcsolatos szerkezeti cél nagyrészt teljesült, további munkálatok folyamatban vannak. Azt látjuk, hogy az említett jelentős áldozatok árán Magyarország pozíciói számottevően javultak. Bár fel kellett adnunk az eredeti egyensúlyi pályából, így is Magyarország helyzete mind az idén, mind jövőre az államháztartás tekintetében lényegesen jobb, mint az uniós átlag, és jobb, mint a térség országainak teljesítménye. Igen figyelemreméltó javulás következett be a külső egyensúly terén, ami nagymértékben javítja a magyar gazdaság külső megítélését, csökkenti kockázatát, és segíti a kilábalást.”
Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
