TÖRÖK ZSOLT
TÖRÖK ZSOLT
TÖRÖK ZSOLT, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság megtárgyalta az előttünk fekvő országgyűlési határozati javaslatot, és az abban foglaltakkal maximálisan egyetértett. Valóban, ahogy Iván képviselőtársam az előbb elmondta, több olyan kérdés felvetődött kormánypárti és ellenzéki oldalról is, amely azt feszegette, hogy hogyan lehet megvalósítani, hogy egyszerre, mondjuk, 100 ezer felülvizsgálatra ne kerüljön sor; hogy az egyébként is leterhelt ORSZSZI esetében hogyan lehet az, hogy az ő munkájukat is megkönnyítsük. De alapvetően ellenzéki és kormánypárti képviselők is egyetértettek abban, hogy a probléma, amely előttünk hever, megoldást igényel. Hiszen nagyon sokan élnek vissza ezzel a lehetőséggel, és ebben az előterjesztő maga, Hagyó Miklós képviselő úr, aki jelen volt a bizottság ülésén is, elmondta, hogy ebbe valószínűleg, ahogy mi is láttuk, a civil szervezetek aktív bevonása nélkülözhetetlen, sőt, maga az előterjesztő is azt mondta, hogy az előkészítés során civil szervezetekkel konzultált, akik ebben a segítségére voltak.
Azt gondolom, hogy az érintettek, az esélyegyenlőségért küzdő civil szervezetek, akik akár mozgássérültek, akár a vakok és gyengén látók, akár más területen tevékenykedők, mondták el nemcsak ez ügyben, hanem más esetekben is a javaslataikat, véleményüket, és az előterjesztő azt mondta, hogy ő nyitott a bizottság tagjai vagy bármely más képviselő által megfogalmazott módosító indítványra. Hiszen a célunk az, hogy megoldjuk a problémát, hogy a mozgáskorlátozott-igazolvánnyal visszaélők - nem is tudom, hogy hogyan fogalmazzak pontosan, mert nem akarok megbántani senkit sem -, nem megfelelő módon élők esetében jó eljárásokat találjunk.
A bizottsági ülésen felvetődött az, hogy miért kell kétféle típusú kártya, a beteget szállító hozzátartozói kártya és maga az, aki esetleg saját maga vezeti a gépkocsit; hogyan lehet ellenőrizni ezeknek a kártyáknak, igazolványoknak a kiadását, hiszen bármilyen jó felülvizsgálat történik, bármilyen jó új kártyák, igazolványok kerülnek kiállításra, lehet azt is hamisítani; lehet-e ez ellen valamilyen módon védekezni. Természetesen ez nem a törvényalkotás vagy a kormányrendelet megalkotásának a feladata, hanem a gyakorlatban kell tudni jól megvalósítani. Azt gondolom, hogy ebben kiváló volt az együttműködés ellenzéki és kormánypárti képviselők között, hogy a megoldást kerestük valamennyien a bizottság ülésén is. Azt hallom, azt tapasztalom, amit a képviselő úr is elmondott, az alapján is az szűrhető le, hogy ebben megoldásra lehet lelni. Hagyó Miklós képviselő úr is azt mondta, hogy fogékony ezekre.
Nézzük, mi az alapvető probléma egyébként ma! Sokan visszaélnek ezekkel a kártyákkal, úgy foglalnak el parkolóhelyeket, hogy egyébként arra nem jogosultak, és amellett, hogy ez természetesen visszaélés, meg hogy nem fizetnek érte, amellett azt a lehetőséget is elveszi a valóban rászorultaktól, hogy ők igénybe vegyék ezeket a parkolóhelyeket, és ezáltal másokat hoznak nehéz helyzetbe, pont a legrászorultabbakat.
Éppen ezért valóban szükségeltetik egy felülvizsgálat, valóban meg kell néznünk, hogy ezt hogyan lehet megoldani. Az ORSZSZI egyébként ebben partnernek bizonyulna, csak neki is a kapacitásai szűkösek. Leterheltek az ott felülvizsgálatot végző orvosok, leterheltek azok a bizottságok, akiknek egyébként ez a dolga, hogy ezt megvizsgálják. Az ORSZSZI vezetése partner abban valószínűleg, hogy megoldjuk ezt a problémát, de nekik is erre többletforrásokra, esetlegesen státusátminősítésekre van szükségük, amiben szerintem támogatni kell az intézményt.
(19.10)
Összességében megállapítható, hogy a bizottság konstruktív, támogató hozzáállást tanúsított valamennyi oldalról, és a bizottság többségi szavazással az Országgyűlésnek támogatásra javasolta az országgyűlési határozati javaslatot.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
