DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! (Zaj. - Az elnök csenget.) A napirend előtti vitában már elkezdtünk egy vitát, beszélgetést arról, hogy milyen helyzetben van az ország. Nos, én ezt a gondolatsort szeretném továbbfolytatni.
Sokat beszélünk az utóbbi időben a gazdasági válságról, joggal. Ez ma az első számú, legfontosabb feladat, amit meg kell oldanunk. Ezért is mondtam azt, hogy mi a Szabad Demokraták Szövetsége részéről készen állunk arra, hogy egy hiteles, bizalmat megszerezni tudó miniszterelnök személye mögé odaálljunk, egy reformprogramot - amely alapvetően a Reformszövetség elképzelésein alapul - támogatni tudjunk, és egy olyan kormányt, amely alkalmas arra, hogy a bizalmat megteremtse Magyarországon, szintén támogatni tudunk.
De szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy erre rövid idő áll rendelkezésre, hogy mindezt kialakítsuk, mert ha ez nem fog sikerülni, akkor valóban nincs más tisztességes megoldás az Országgyűlés számára, mint szembenézni azzal, hogy előrehozott választások legyenek. Tehát a feladat közel sem egyszerű, de meg kell mutatnunk, világossá kell tennünk: készen állunk arra, hogy megoldjuk az ország előtt álló nehéz helyzetet.
Amikor a gazdasági válságról beszélünk mint elsődleges feladatról - hangsúlyoznám: helyes, hogy ez a legfontosabb és leglényegesebb kérdés, amelyről beszélünk megoldandó feladatként -, hadd tegyem hozzá a társadalmi válság jelenségét is. Elválasztható a kettő egymástól, hiszen a társadalmi válság, az a problémasor, amivel szembe kell néznünk, nem az elmúlt hónapokban keletkezett Magyarországon, hanem egy több évre visszamenő jelenség, ha úgy tetszik. Az, hogy ma Magyarországon növekszik az erőszak; az, hogy látjuk, hogyan növekszik a kirekesztés; az, hogy elég csak a múlt hétre visszamenni, látjuk azt, hogy nemzeti ünnepeinket ma már képtelenek vagyunk megünnepelni méltósággal közösen, hogy az emberek jelentős része, a hétköznapi (Zaj. - Az elnök csenget.), józan életet élni szerető emberek többsége nem tud kimenni az utcára, és nem tudja felszabadult módon megünnepelni az ünnepet, mert félnie kell, el kell menni általában a fővárosból - hála istennek, a vidéki városokban azért még nem ennyire súlyos a helyzet -, ez biztosan nem normális állapot. Tehát ezzel szembe kell néznünk.
Szembe kell néznünk azzal is, amit tapasztaltunk az elmúlt hetekben, hónapokban - Tatárszentgyörgy volt ennek a legdrámaibb megnyilvánulása -, hogyan növekszik a magyarországi cigányokkal szemben az előítélet, hogyan csap át erőszakba. Nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy az elmúlt időszakban 17 alkalommal próbáltak meg Molotov-koktéllal merényletet elkövetni cigány családokkal szemben. Ez egy elképesztő és felháborító jelenség, amivel szembe kell nézni ma Magyarországon: az erőszak növekedése, a rasszizmus, a kirekesztés növekedése.
Amikor évértékelő beszédet tartottam Pécsett - körülbelül egy hónappal ezelőtt -, akkor azt mondtam, hogy válaszút előtt áll ez az ország. Választhatjuk a befogadás és felemelkedés útját, és választhatjuk a kirekesztés és a leszakadás útját. Most esély nyílhat arra, hogy valóban odaálljunk minél többen a befogadás és a felemelkedés útja mellé. Nekünk - azt gondolom, mindannyiunknak, akik itt ülünk, és Magyarországon az emberek többsége várja tőlünk, hogy meghozzuk a szükséges és értelmes döntéseket - egyértelműen a felemelkedés és a befogadás útját kell választanunk.
Látnunk kell azt is, hogy természetesen nagyon sokan vannak, akik a szabadság ellenségei ma Magyarországon. Nekünk, akik demokraták vagyunk, függetlenül attól, hogy jobboldaliak, baloldaliak, liberálisok vagyunk, a demokratáknak egyértelműen ki kell állni a szabadság megvédése mellett. Hiszen a szabadság ellenségei akarnak ránk kényszeríteni olyan szabályokat, hogy korlátozzuk a saját szabadságunkat; korlátozzuk a saját szabadságunkat azért, mert ők visszaélnek sokszor olyan helyzetekkel, olyan lehetőségekkel és jogokkal, amelyeket nekünk, a szabadság híveinek meg kell védenünk.
Nagyon fontos, hogy olyan biztonságérzetünk legyen a demokráciában ma Magyarországon, amely elkötelezett demokrata magatartást jelent. És szeretném felhívni itt a figyelmet - és kérni a különböző politikai oldalakat - arra, hogy próbáljuk az előítéleteinket zárójelbe tenni az elkövetkezendő időszakban is. Hányszor néztünk szembe az elmúlt hetekben, hónapokban, években Magyarországon azzal, hogy sokszor van, amikor különböző veszélyeket, félelmeket húznak elő; a jobboldalon előjön mindig a kommunistaveszély, a baloldalon előjön mindig a fasisztaveszély, és amikor elkezdünk ezekről beszélni, onnantól kezdve érzelmi síkra tereltük a vitát, és nincs értelmes megoldás.
(14.00)
Pedig csak értelmes megoldás segítheti a magyar demokráciát; olyan megoldás, amelyben elsősorban az itt élő emberek érdekeit vesszük figyelembe, az ország felemelkedését, még egyszer hangsúlyoznám, és nem azt, hogy különböző táborokat alkossunk, amely táborok még szóba állni sem hajlandóak egymással.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)
