DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. A bejegyzett élettársi kapcsolat kérdésében az ajánlás kapcsán a vita menetét tartalmazó tájékoztató úgy szól, hogy mintegy 70 módosító javaslat került benyújtásra. Óvatos volt, aki összeállította ezt a tájékoztatót, mert úgy írta, hogy körülbelül 70, tehát úgy tűnik, leszámolni nem számolták le. Őszinte beismerő vallomást teszek, én sem számoltam le, hogy ez 70 vagy 69 vagy 72. De kétségtelen, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggésben nagy számú módosító javaslat szerepel ebben a törvényben.
Mi magunk is az ajánlás 199. pontjában szereplő módosító javaslatot benyújtottuk, amely arra irányul, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályozás a törvényből teljes egészében maradjon el.
Nagyon röviden ennek a kérdésnek az előzményeiről. Ismeretes, hogy az Országgyűlés nagy vitáktól kísérve a 2007. év végén, december környékén - ha jól emlékszem - törvényt fogadott el a bejegyzett élettársi kapcsolatról. Ez a törvény mind a különneműek, mind az azonos neműek számára biztosította gyakorlatilag a házasságkötés jogkövetkezményeit, bejegyzett élettársi kapcsolat jogviszony elnevezés alatt.
Ismeretes az is, hogy többen - többek között a Kereszténydemokrata Néppárt is - az Alkotmánybírósághoz fordultak, és az Alkotmánybíróság néhány hónappal ezelőtt, ha jól emlékszem, 2008. december közepe tájékán a törvényt megsemmisítette. Alkotmányellenesnek ítélte, alapvetően abból kiindulva, hogy a házasság intézményének alkotmányos védelmével nem egyeztethető össze az, hogy ezzel szemben egy konkurens intézményt létesítsünk - egy másnak nevezett, de gyakorlatilag házasságnak megfelelő intézményt -, különös tekintettel arra, hogy a különneműek számára az élettársi viszony mellett vagy a helyett, ha úgy kívánják, amúgy is rendelkezésre áll és nyitva áll a házasságkötés lehetősége. Az azonos neműek tekintetében pedig az Alkotmánybíróság utalt arra, hogy itt a házasságkötés lehetősége nem áll fenn, ezért jogviszonyukat speciális formában szabályozni lehet, ami az élettársi viszonytól eltérő, akár egyes elemeiben még a házasság jogviszonyára is jellemző egyes megoldások alkalmazását is lehetővé teszi.
Közben az Országgyűlésbe benyújtásra került ez a törvényjavaslat. Az időrendi sorrendet tekintve ezt a törvényjavaslatot 2008 szeptemberében kezdtük el tárgyalni, akkor indult meg az általános vitája, benyújtására - ha jól emlékszem - 2008 májusában került sor; ebben lehet, hogy tévedek valami keveset. Tény és való tehát, hogy amikor a kormány ezt a törvényjavaslatot benyújtotta, akkor még a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény bár nem volt hatályban, de a megsemmisítésére még nem került sor.
Miután az Alkotmánybíróság ezt a jogintézményt megsemmisítette, új helyzet állt elő. Új helyzet állt elő, mégpedig egy olyan helyzet, hogy a törvény tartalmaz egy olyan intézményt, aminek az a neve, hogy bejegyzett élettársi kapcsolat, de ebben a pillanatban nem tudjuk, hogy ez tulajdonképpen micsoda. Bár van a kormánynak egy új törvényjavaslata, a mostani törvényjavaslattól függetlenül a bejegyzett élettársi kapcsolatról, amit majd a jövő héten kezdünk el tárgyalni, és abból a kormány lehetséges szándéka természetesen kiolvasható. De hogy ezzel a jövő héten tárgyalásba vett törvényjavaslattal majd mi lesz, annak megfelelő tartalommal kerül-e sor törvény elfogadására, vagy sem, és ha igen, akkor az kiállja-e az alkotmányosság próbáját, vagy sem, ezt senki nem tudhatja előre.
Úgyhogy a jelen pillanatban az a helyzet, hogy nem tudhatjuk, nem mondhatjuk megalapozottan, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolaton közelebbről mit kell érteni: a különneműek kapcsolatát egyedül, vagy csak az azonos neműek kapcsolatát egyedül, vagy megint az azonos neműek és különneműek kapcsolatát egyedül, mindezt bejegyzett formában. És tulajdonképpen ebben a helyzetben, azt gondolom, nem az a fő kérdés és nem az a fő probléma, hogy mi most elkezdjük elemezni a különböző lehetőségeket. Ha és amennyiben lehet, én ebben a vitában sem szeretnék az azonos neműek élettársi kapcsolatának jogi kihatásairól, a különneműek élettársi kapcsolatának jogi kihatásairól vagy a kettő egy intézményben történő szabályozása esetén szükséges jogi következmények kihatásairól és a jogi szabályozásáról, mikéntjéről beszélni.
Ebben a pillanatban, a jelen helyzetben az igazi probléma az, hogy egy olyan fogalom, egy olyan intézmény szerepel a törvényben, aminek nincs tartalma. Aminek nincs tartalma. Ha tehát most azt mondom - mert azt mondom -, hogy ez a törvényjavaslatban így alkotmányellenes, akkor elsősorban és alapvetően azért mondom, mert a jogállamiságnak nem felel meg egy olyan törvényi szabályozás, ahol egy olyan intézmény szerepel, amiről gőzünk sincs, legalábbis megalapozott formában igazából képünk, reális megközelítésünk sincs, hogy micsoda. Tudniillik a jogállamiságnak a jogbiztonság elmaradhatatlan követelménye. Nem beszélhetünk ugyanakkor jogbiztonságról akkor, hogyha egy olyan jogintézményt tartalmaz egy törvény, aminek nem világos a tartalma, és ehhez kíván valamilyen jogi következtetéseket, valamilyen jogi következményeket fűzni; nem egyet, nem kettőt, hanem számosat. Úgy is mondhatnám, hogy a kormány egy biankó csekket akar velünk aláíratni, fogadjuk el, hogy ilyen van, hogy bejegyzett élettársi kapcsolat, aztán majd egy másik törvénynél megtudjuk, hogy mi az. De már most döntsük el, hogy e bejegyzett élettársi kapcsolat alá tartozóknak milyen jogaik és milyen kötelezettségeik vannak, például örököljenek-e, vagy nem.
Azt gondolom, hogy ez abszolút komolytalan, abszolút méltatlan egy ilyen kódex szabályozásához.
(15.10)
Egyébként el kell azt mondanom, és itt szeretnék kitérni a tisztelt szocialista párti képviselőtársaim által benyújtott egyik módosító javaslatra, amely az ajánlást illetően, ha nem tévedek, az ajánlásban a 201., 204., 206. pontok alatt szerepel; összefoglalva és összekapcsolva fogok ezekről beszélni. A módosító javaslat lajstromozott száma, hogy segítsek: T/5949/229. Ha ezt a módosító javaslatot valaki elolvassa, és ha e módosító javaslat jelenlegi állapotát vizsgálja, akkor láthatja, hogy a tisztelt szocialista párti képviselők fejében is teljes káosz van azt illetően, hogy mi lesz ez a bejegyzett élettársi kapcsolat. Ugyanis azt javasolják a szocialista képviselők, hogy az erre vonatkozó szabályozás először az (1) bekezdésben azt mondja ki, hogy bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha külön törvény alapján az ilyen kapcsolat létrehozására jogosult személyek az arra hatáskörrel rendelkező hatóság előtt kijelentik, hogy ebben kívánnak élni. Ebből a szövegből önmagában derül ki, hogy maguk sem tudják, és ebben a törvényben nem is akarják megjelentetni, hogy kik között és milyen feltételek mellett jöhet egy ilyen kapcsolat létre.
Ez a módosító javaslat jelenleg is él. Ezt azért mondom, mert a (2) bekezdésben van egy szabály, javasoltak korábban egy szabályt, egy módosítást, amit viszont azóta visszavontak. Ez ugyanis így szólt volna, a (2) bekezdésben azt javasolták szocialista képviselőtársaim, idézem: “A bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályokat, ideértve a családjogi joghatásokat megállapító rendelkezéseket is, külön törvény állapítja meg.” Tehát úgy gondolták, hogy lesz majd egy külön törvény, és ez a törvény ezzel nem fog foglalkozni, de ezt most visszavonták, ez idáig igaz. Tehát most az a korábbi álláspontjuk, hogy ők egy külön törvényben gondolkodnak, ezt félretették, és ezt megváltoztatták. Ebből akkor az következik, hogy ebben a törvényben kellene ezeket a kérdéseket őszerintük szabályozni.
Csakhogy, ha még továbbnézzük a még hatályban fenntartott módosító javaslatokat, itt arra tesznek javaslatot, hogy ami a törvényjavaslatban szabályozási formaként megjelent, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatot tekintve a kapcsolatban állókat milyen jogok illessék meg, milyen jogintézmények milyen szabályait, hogyan vonatkoztassák rájuk, ezeket viszont elhagyni javasolják, és ezt a javaslatot meg fönntartják. Tehát kezünkben van egy olyan módosító javaslat, tisztelt képviselőtársaim, amely önmagának mond ellent, mert miközben arról szól, hogy ebben a törvényben kellene szabályozni a kérdéseket, aközben az erre vonatozó szabályozás elhagyására tesznek javaslatot. Az elhagyására tesznek javaslatot! Tehát itt, hogy így mondjam, a szabályozás logikájával önmagában ellentétes rendezést, önmagában ellentétes szabályozást szorgalmaznak.
Végezetül mindez nem áll összhangban a még később tárgyalásba veendő T/8847. számú törvényjavaslattal. Mármint amiatt nem áll összhangban, mert miközben a kormány ezek szerint egy külön törvényben akarja ezt a kérdést szabályozni, aközben a szocialista párti képviselők azt a javaslatukat, hogy külön törvény szabályozza ezt a kérdést, visszavonták. Egyszerűen nem lehet kiigazodni azon sem, hogy a kormány, illetve a szocialista képviselők egyáltalán a bejegyzett élettársi kapcsolat rendezését pontosan hol kívánják megoldani, a polgári törvénykönyvben vagy a polgári törvénykönyvön kívül. Ehhez képest még ráadásul a bejegyzett élettársi kapcsolatra külön szabály jelenik meg az öröklési jognál, de erről majd nagyon röviden ott, később.
Tisztelt Országgyűlés! Én azt gondolom, hogy a jelen helyzet szempontjából a bejegyzett élettársi kapcsolatot illetően ennyi a lényeges. Összefoglalva azt szeretném hangsúlyozni, hogy az Országgyűlés egy biankó csekket egy jogintézmény tekintetében nem tölthet ki, nem állapíthat meg szabályokat vagyonjogi, öröklési, használati szabályokat egy olyan jogintézmény tagjai számára, akikről nem tudjuk, hogy azok kicsodák, nem tudjuk, hogy azokat mi és pontosan hogy köti össze, mert ez a kérdés alapvetően szabályozatlan.
Úgyhogy az egyetlen lehetséges megoldás a jelen helyzetben, a jelen pillanatban, hogy ne legyen alkotmányellenes a polgári törvénykönyv, az, hogyha a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályozást szőröstül-bőröstül elhagyjuk az új polgári törvénykönyvből. Köszönöm.
