DR. SZABÓ ÉVA
DR. SZABÓ ÉVA
DR. SZABÓ ÉVA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A hatodik könyv öröklési joggal foglalkozó részéből a 859., 863. és 916. ajánlási pontokhoz kapcsolódóan szeretnék konkrét véleményt formálni, de engedjék meg, hogy előtte a módosító javaslatokhoz kapcsolódva néhány általános gondolatot elmondjak.
Az öröklési jog területe egy stabil joganyag, a módosító javaslatok is leginkább pontosító jellegűek. Újdonságot csupán néhány módosító javaslat jelent, amely a házastárs és a szülő öröklésével kapcsolatos, amivel előttem szóló képviselőtársam is foglalkozott. Mára a kapcsolatok sokkal összetettebbek lettek, mint voltak ötven-száz évvel ezelőtt - úgy érzékeltem, hogy ezt nem vitatjuk -, ezért szükségszerű a változtatások nyomon követése. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy például az üzletrészen fennálló haszonélvezeti jog sok esetben nem kezelhető. Ha a hagyatékban több ingatlan - így például lakás, nyaraló, termőföld - is van, méltánytalan helyzetet teremthet az állagörökösökkel szemben az, ha a túlélő házastárs haszonélvezete a hagyaték minden elemére kiterjed.
Méltányos helyzetet szeretnénk teremteni a leszármazók és a túlélő házastárs között azzal a javaslatunkkal, amely szerint ha az örökhagyónak leszármazói vannak, a túlélő házastárs a hagyatékból, egy gyermekrészt örököl, örökli továbbá az általa lakott lakás és az ahhoz tartozó berendezési, felszerelési tárgyak holtig tartó haszonélvezetét. Lehet, hogy kétperces hozzászólásban kellene reagálni arra, hogy ha úgy gondolja képviselőtársunk, hogy az általa lakott lakás és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyak nem egyértelműek, akkor ezen kapcsolódó módosító javaslattal még lehet segíteni, de azt hiszem, hogy a szabályozás célja nem vitatható.
A 859. számú ajánlási pontban szereplő módosító javaslat elfogadása esetén a gyermekek tehermentes állagot örökölhetnének, kivéve az özvegy által lakott lakást, így a hagyatéki tárgyak vonatkozásában a rendelkezési jogukat nem korlátozná az özvegyi jog, és az özvegy is biztosítva lenne a haszonélvezettel, hogy megszokott környezetében élhessen tovább. A gyermekrész özvegy általi öröklése pedig ellensúlyozná azt, hogy a haszonélvezet nem terjed ki a hagyaték minden elemére, hanem csak az általa lakott lakásra.
Nézzük az ajánlás vitatott 863. pontját! Természetesen az ebben található módosító javaslathoz is kérem képviselőtársaim támogatását. Itt is úgy érzékeltem, hogy a szabályozás célja egyértelmű és nem vitatott; ha jól emlékszem, képviselőtársam úgy fogalmazott, hogy túlterjeszkedik a hagyományos kereteken... (Dr. Salamon László: Nem pont ezt mondtam.) - a “túlterjeszkedés” szó elhangzott. Abban egyetérthetünk, hogy az idő változása, valamint a megváltozott élet- és a különféle családi viszonyok miatt szükséges a szabályozás. A túlterjeszkedés mértékét ön sem határozta meg, ez lehet vita tárgya, de értsünk egyet abban, hogy időnként szükséges túllépni a hagyományos kereteken.
Az előzőekben ismertetett módosító javaslatokkal összefüggésben javasoljuk, hogy leszármazó hiányában a szülők és az örökhagyó házastársa örököljön. Az örökhagyó életben lévő szülei az örökhagyó halálával elesnek attól, hogy szükség esetén a gyermekük részükre támogatást, tartást nyújtson. Ráadásul nagyon gyakori az, hogy a szülő jelentős mértékben járul hozzá gyermeke, azaz az örökhagyó vagyonának a gyarapodásához, anélkül, hogy az ági vagyonnak minősülne. A jelenlegi főszabály szerint tehát leszármazó hiányában a házastárs örökli a hagyatékot. Ezen szeretnénk változtatni oly módon, hogy leszármazó hiányában az örökhagyó házastársa örökölje az általa lakott lakást, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakat, valamint az egyéb hagyaték felét. A hagyaték másik felét az örökhagyó szülei öröklik, fejenként egyenlő arányban.
A szülő halála után a házastársra háramlana az elhunyttól örökölt vagyon, de csak akkor, ha még megvan a vagyontárgy, tehát pótlásnak, illetve értékmegtérítésnek nincs helye, nem szeretnénk ugyanis a szülő tulajdonosi jogainak a korlátozását. Itt szintén szeretném felhívni képviselőtársam figyelmét, aki arra utalt a 659. pont (2) bekezdésében lévő szabályozásnál, hogy méltánytalan az, ha a szülőről a házastársra kerül vissza a vagyontárgy, merthogy ebbe az ági vagyon öröklése is beleértendő.
(15.50)
A szabályozás egészen pontosan úgy szól, hogy a szülő halála után a házastárs örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek elhunyt házastársáról hárultak annak szüleire. Tehát az ági vagyonnak ehhez nincsen köze.
Végezetül a 916. ajánlási ponthoz szeretném kérni a támogatásukat, ami az osztályos egyezség kapcsán benyújtott módosító javaslatunkat tartalmazza. Ez egy olyan módosító, amely a bonyolult körmondatot nagyon leegyszerűsíti, egy egyszerű megfogalmazású, érthető, de tartalmában nem eltérő mondattal szeretnénk kiváltani a jelenleg hatályos szabályozás bonyolult megfogalmazását. Ráadásul szeretnék utalni arra, hogy ez a szakértői javaslatból átvett mondat, tehát kérem ehhez a támogatásukat.
Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
