DR. BALSAI ISTVÁN
DR. BALSAI ISTVÁN
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Visszatérnék arra a napirendi pontra, amiről tárgyalunk, tehát az alkotmánymódosításra. Ennek kapcsán tehát arra, amit a szóban forgó törvénymódosítás 1. §-a tartalmaz, ennek a szó szerinti szövegét szeretném idézni: “Helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben egyesbíróként bírósági titkár is eljárhat.” Ahogy ez itt már elhangzott az egyik hozzászóló részéről, ez nemcsak hogy nem szentségtörés, hanem egyenesen kötelezettségünk, hiszen a módosításról született indokolás világosan utal az Alkotmánybíróság közelmúltban, 2008. I. hó 11-én... - az Alkotmánybíróság gyakorlatában ez közelmúltnak számít, mert két és fél év semmiség egy alkotmányos panasz elbírálásánál, de ez más lapra tartozik; amely kimondta, hogy alkotmányellenes a bírósági titkár érdemi döntéshozatali jogkörrel történő felruházása. Tehát mindaz, amit a bírósági titkár érdemi határozatként hozott meg, az Alkotmánybíróság döntése szerint alkotmánysértő.
Ezen kíván ez az alkotmánymódosítás változtatni. Elhangzott már itt az expozéban és másik hozzászólásban, hogy tulajdonképpen még ahhoz sem volt a bírósági titkárnak alkotmányos joga, hogy a tömeges fizetési meghagyásokban, a parkolási díjakkal kapcsolatban a bíró helyett - százezres nagyságrendű ügyről van szó, szeretném a tisztelt képviselőtársaimat emlékeztetni -, a bírói munkát átvállalva érdemben döntsön ezekben a formális ügyekben. Tudomásom szerint a bírósági titkárok a különböző külföldi megkeresésekben foglalt meghallgatások és egyéb részfeladatok elvégzésére önállóan jogosultak, tehát nélkülözik a bírói döntés minimális feltételeit is tartalmi értelemben.
Elhangzott az is, és itt nem értek egyet a Szocialista Párt vezérszónokának felszólalásában foglaltakkal, hogy nem előzték meg társadalmi és szakmai egyeztetések ezt az alkotmánymódosítást. Először is az államtitkár úr világossá tette mind a bizottsági vitát megelőzően, mind pedig a mostani felszólalásában, hogy 580 kiképzett bírósági titkár van, négyéves bírósági gyakorlattal. Nyilván tudják, pályázat útján lehet valaki fogalmazó, tehát nem mindenkiből lesz fogalmazó. Utána 3,5-4 évig bejárják a bírósági eljárás különböző fokozatait, első fokon, másodfokon nagyon sok tapasztalatot szereznek, majd levizsgáznak, majd pályázat útján lesznek bírósági titkárok, nem lesz automatikusan valakiből bírósági titkár. Tehát kétszeresen, szakmai, emberi és mindenféle elvárásoknak megfelelően kerülnek ebbe a munkakörbe, ezért senki ne féltse a bírósági titkárok képzettségétől a magyar bírói munkát. Annál is inkább, mert - mint említettem - az alkotmánymódosítás úgy szól, hogy külön törvény által meghatározott ügyben.
Ez a külön törvény nyilván minősített többséget igényel, hát nyilván a bíróságokat érintő törvényről van szó, az alkotmánymódosítás tehát azt a társadalmi elvárást szeretné mindenekelőtt lehetővé tenni, amit politikai nézetektől, szakmától függetlenül elképesztő mértékben kifogásolnak, hogy 6-7-8 évig tartanak Magyarországon bírósági ügyek befejezés nélkül. Ezeknek az ügyeknek a jelentős csoportját a bagatell ügyek képezik, ilyen bagatell ügynek mondhatjuk tulajdonképpen büntető értelemben az elzárással is sújtható szabálysértések ügyét is.
Képzeljék el, tisztelt képviselőtársaim, mi lenne akkor, ha nem lenne ez az alkotmánymódosítás, és rázúdulna - mint hallottuk a becsléseket, a következő törvényjavaslatot indokoló Felkai államtitkár úr mondta ezt el -, a becslések szerint százezres nagyságrendű szabálysértési ügyek bíróság elé utalásáról van szó. Képzeljék el, tisztelt képviselőtársaim, milyen lenne a bíróságokkal szembeni társadalmi kritika, ha nem nyitnánk lehetőséget a bírói munka ilyen értelmű meghatározott ügyre vonatkozó, külön törvény által szabályozott formában egyesbíróként, helyi bírósági ügyben bírósági titkár részére is a munkavégzésre.
Tehát még egyszer mondom, tisztelt képviselőtársaim, egyrészt nem kell a bírósági titkárok munkáját valamilyen kontroll nélküli és nem felkészült munkának tekinteni, hiszen az előbb említettem, hogy többszörös szűrőn keresztül válik valaki bírósági titkárrá, másrészt ez a fajta bíráskodás, amit kilátásba helyez a következő törvényjavaslat, nem igényel tárgyalótermeket olyan értelemben, mint a megszokott formában, a bírósági tárgyalótermekkel szemben támasztott elvárásoknak megfelelő formában nem igényel ilyen tárgyalótermeket. Azt mondhatnám, hogy szinte bírói dolgozószobában is lefolytatható ügyekről van szó. Természetesen a bírói eljárás garanciáit meg kell teremteni, de korántsem olyan mértékben.
Ha jól értettem az államtitkár úr válaszából, olyan 2 milliárd forint körüli összegben saccolják - 1,7 vagy 1,5 -, tehát az 580 bírósági titkár bekapcsolása körülbelül másfél milliárd forint összeget igényel. Nyilván ennek jelentős része inkább postai költség lesz, hiszen idézésekről van szó és egyéb, a szabálysértések elbírálásához kapcsolódó tárgyi kiadásról, de semmiképpen nem olyan bírói tárgyalótermek kiképzéséről, amire most nagyobb összegeket kellene fordítani.
Azt is hallottuk egyébként, hogy a hatástanulmány és társadalmi vitatás tekintetében a másik törvény kapcsán, amiről majd tárgyalni fogunk, két külön büntetés-végrehajtási intézet áll rendelkezésre az elzárások végrehajtására, tehát nem lehet azt mondani, hogy megalapozatlan és egyeztetés nélküli kísérletről van szó. Azt ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy óriási társadalmi elvárás van a bírósági ügyek mikénti elbírálására, időszerűségére. Ennek próbál eleget tenni ez a javaslat, és örülök annak, hogy az ellenzéki felszólalók többsége egyetért ezzel a törekvéssel.
Kérem, hogy támogassák tehát a továbbiakban is az alkotmánymódosítást, a magunk részéről - tehát a Fidesz részéről - ezt támogatni tudjuk.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
