CSIZI PÉTER
CSIZI PÉTER
CSIZI PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magam részéről is a szociális tárgyú törvények módosításához kívánok hozzászólni, az intézményvezetői szükségletvizsgálat mellett fogok majd érvelni. Ezt az intézkedést a szakma érintett képviselői 2008. január 1-je óta várják, azóta, amióta két szociális szolgáltatásnál, jelesül a házi segítségnyújtásnál és az idősotthoni ellátásnál az ellátásra való jogosultságot a gondozási szükségletvizsgálat eredménye alapozza meg. A vizsgálatot a házi segítségnyújtás esetén a jegyzők által felállított és működtetett bizottságok, míg idősotthoni elhelyezésnél az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, rövidebb és ismertebb nevén az ORSZI szakértői bizottságai végzik, bizottságonként minimum négy fővel, mialatt, ne felejtsük el, hogy ezzel párhuzamosan az intézmény előgondozást is végez.
(2.30)
A javaslat mai sürgős tárgyalásának indoklásaként pont végig kell nézni ezt a bürokratikussá vált folyamatot, amit a korábbi szabályozás eredményezett. Érdemes végignézni egy idősotthoni ellátás folyamatát, és talán ez választ is ad Kaufer Virág képviselő asszonynak is, hogy miért kell ezt a módosítást ilyen sürgősen tárgyalnia a tisztelt Háznak. Hiszen elsőként a kérelem beérkezése után a fenntartó értesíti az intézményt a beérkezett igényről, ezt követően az intézmény levélben értesíti az igénylőt, hogy a képviselője, az intézmény munkatársa az otthonában meg fogja keresni. Miután ez megtörtént, és kitöltik az előgondozási nyomtatványt, majd visszaküldik a fenntartóhoz, akkor értesítik a már említett ORSZI szakértői bizottságot, ami megkezdi a vizsgálatot. A szakértők értesítik szintén még egyszer az igénylőt, hogy felkeresik ismételten az otthonában, és elvégzik a vizsgálatot, amelynek eredményéről szakértői véleményt írnak. Végül az ORSZI szakértői bizottsága értesíti az intézményvezetőt, a fenntartót, valamint az igénylőt a szakvélemény tartalmáról. Valóban, ahogy Szűcs Erika is mondta, közben végeznek jövedelemvizsgálatot is, de nem az ORSZI munkatársai, hanem a fenntartó vagy az intézmény, hogyan egyeznek meg.
Mindezek után érdekes volt hallani, hogy Szűcs Erika a fideszes bürokráciáról beszélt, és hogy a fideszes bürokrácia a kisemberek kárára van. Nem tudom, akkor ez a rendszer, amit önök állítottak föl, miként tekinthető egyszerűnek és mindenki által érthetőnek. Amit említettem, ez volt az első fok, ha véletlenül másodfokra kerül a sor, akkor minden kezdődik elölről.
Tisztelt Képviselőtársaim! Véleményem szerint egy egyszerű szociális szolgáltatás iránti kérelem elbírálásába két hatósági jogkörrel rendelkező szereplő bevonása pontosan eggyel több a szükségesnél, tehát teljesen felesleges.
Az ORSZI szociális szakértői munkájának megfogalmazott célja, hogy az indokolatlan, egészen pontosan négy órát meg nem haladó gondozási szükséglettel rendelkező kérelmeket, kérelmezőket kiszűrje. 2008-ban, illetve 2009-ben, tehát a két év összesített adatai szerint az idősellátást illetően az indokolatlan kérelmezők aránya nem érte el a 10 százalékot sem. Ehhez 2008-ban 15 381 vizsgálatot tartott az ORSZI 285 bizottsága - nem győzőm hangsúlyozni, hogy bizottságonként minimum négy fő -, miközben 154 928 kilométert tettek meg csak 2008-ban. Ezt a számot, ahogy említettem, duplán kell venni, hiszen az intézmény előgondozása is bejárta ugyanezt az utat.
A kettős rendszer nem csupán költséges, hiszen a szakértői bizottságok tagjai minden vizsgálat után megbízási díjat és költségtérítést is kapnak, de még a hatékonyságot sem sikerült ez idáig felmérni. Hiszen a minisztériumi adatokból látható, hogy a várólisták nem csökkentek, az intézményeknél helyben azonban rögtön az életbelépés után felmerült a kiüresedés veszélye. A bekerülés az ORSZI-bizottságok lassú munkája miatt olyannyira lelassult, hogy több tucat férőhely maradt üresen. A forráshiánnyal küszködő fenntartóknál ez igen komoly normatívakiesést is jelentett 2008 első két-három hónapjában.
Ekkor érkezett a kormánytól a módosítás, a mentőöv - helyesen -, hogy az intézményvezetők három hónapig dönthetnek az ideiglenes ellátásról, tehát felvehetik az igénylőt addig a három hónapig, amíg az ORSZI-szakvélemény megérkezik. Felmerülhet a kérdés, minek kell egyáltalán szakvélemény, hiszen az esetek többsége is megmutatta, amikor az intézményvezetők ideiglenes felvétellel éltek, hogy minden esetben az ORSZI véleménye egyezett, és minden esetben megállapították a hosszú távú ellátást. Tehát az intézmény vezetői és munkatársai, az előgondozást végző szakemberek rendelkeznek a megfelelő képesítéssel és végzettséggel ahhoz, hogy megállapítsák, az igénylő szükségleteire saját intézményük megfelelő választ tud-e adni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy az intézményvezetői szükségletvizsgálatra való áttérés mindenképpen egy jó irány, adminisztrációs terheket szüntet meg, és ami a legfontosabb, a döntés sokkal gyorsabb lesz.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
