DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT, a fogyasztóvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tekintettel arra, hogy kisebbségi álláspont is megfogalmazódott a bizottságban, de csak egy előadót állított, így azt az álláspontot is én fogom elmondani.
A törvényjavaslat három nagy területet fog át. A fogyasztóvédelmi bizottság elsősorban, a nevének megfelelően, az egyes fogyasztókat érintő kérdéseket helyezte előtérbe, így a biztosításfelügyelet megszüntetése kapcsán a többségi álláspont az volt, hogy okafogyottá vált ez az intézmény, hiszen nem jött létre az a több-biztosítós egészségbiztosítási rendszer - teszem hozzá, hál' istennek -, amelynek egyik kulcsszereplője, ellenőrző funkciót betöltő szereplője lett volna, ezért a többség ezzel egyetértett.
Ugyanakkor a kisebbségi álláspontban megfogalmazódott, hogy nem teljesen világosak, hogy a törvényjavaslatból a különböző hatáskörök mely felügyeleti szervekhez fognak kerülni. Ennek egyébként, ahogy később választ kaptunk a bizottságban megjelent kormánytisztviselőktől, az elsődleges oka az, hogy a jelenlegi törvényi megfogalmazás kerüli a konkrét szerv megnevezését, de jól tudható egyébként, hogy mely területeket ki fogja átvenni. Így például a betegjogokkal kapcsolatos felügyelet eleve több helyen is zajlik már most is, jelenleg is az országban, de az ÁNTSZ lesz teljesen természetesen, ami ezeket a funkciókat át fogja venni, más területeknél pedig az Egészségbiztosítási Pénztár lesz az, ami az intézményfelügyelet ellenőrzési funkcióinak egy részét látja el mint finanszírozó, más részét pedig, ahogy eddig is, a Tisztiorvosi Szolgálat.
További kisebbségi álláspontként fogalmazódott meg, hogy a biztosításfelügyelet legsikeresebb területének tartották a betegjogi képviseletet és az ezzel kapcsolatos ellenőrzési, illetve felügyeleti funkciókat. Itt kérés fogalmazódott meg, hogy ezt lehetőség szerint minél teljesebben és intaktabban vegye át az ezt ellátó szerv.
A második nagy terület a gyógyszertári privatizáció kérdésköre volt, amelyben egyöntetűen fogalmazódott meg mindkét oldal részéről, hogy ez a javaslat, miszerint a patikaliberalizáció segíti és fejleszti majd a gyógyszerellátás biztonságát, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem azokon a területeken jöttek létre a patikák, ahol ezt egyébként várták volna, másfelől pedig nem oldotta meg azt az ígéretét, miszerint az éjszaki ügyelet teljesebbé és emberközpontúbbá válik. Erről ott, a bizottságban mind ellenzéki, mind kormányoldalról egyöntetű volt az álláspont, hogy ez a része nem volt sikeres. Ezért a törvényjavaslattal a kormánytöbbség egyetértett, amelyben elhangzott az is, hogy egy nagyon régi kérése a Gyógyszerészi Kamarának, hogy a patikaliberalizációnak ezt a formáját szüntessük meg.
Szintén elhangzott, hogy talán a legsikeresebb területe volt a rendszerváltozásnak az a törvénycsomag, amelyben az Antall-kormány kialakította a magyarországi közforgalmú patikák rendszerét, és vissza kellene térni ahhoz az elvhez, hogy a patikajoggal a gyógyszerész rendelkezik, és a tulajdoni arányának meg kell haladnia az ötven százalékot abban a vállalkozási formában, amelyikben teszi.
Szintén elhangzott, hogy túl nagy tőkekoncentráció indult meg a területen, és az ellátás biztonságát veszélyezteti az, ha a gyógyszergyárak, gyógyszer-nagykereskedők megszerzik a közforgalmú patikákban a többségi tulajdont, illetve ha patikaláncokat hoznak létre.
A harmadik terület szintén egy nagyon régi kérése volt a szociális ágazatban dolgozóknak. Az pedig az, hogy mind a házi gondozás, mind pedig az intézeti gondozás esetében egy olyan ápolási igény megállapítására egy olyan vizsgálati rendet vezettek be, amelynek az lett a következménye, hogy bár igénylő volt, bár hely lett volna az adott intézményekben, de a hosszas eljárás miatt hat-nyolc, esetenként akár kilenc hónapig is betöltetlenül maradtak helyek, és nem jutottak be az idős emberek főleg a bentlakásos intézményekbe.
(1.10)
Ezt a problémát orvosolja a törvényjavaslat. Itt ellenzéki oldalról megfogalmazódott az a kifogás, hogy mivel az intézményvezető egy személyben kapja meg a jogosítványt arra, hogy ezt az eljárást lefolytassa és döntést is hozzon benne, bár kimondva nem szerepel, de lényegében korrupciógyanús helyzeteket idézhet elő, amelyben a tárca képviselői elmondták, hogy itt az ellenőrzés az, ami megnyugtató megoldást hozhat. Köszönöm szépen.
A bizottság egyébként 10 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a törvényt. (Taps a kormánypártok soraiban.)
