DR. PESTI IMRE
DR. PESTI IMRE
DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A T/575. sorszámú törvényjavaslat két fontos részéhez, a biztosításfelügyelet megszüntetéséhez, illetve a patikaalapítási moratóriumhoz kívánok hozzászólni, egyfajta geneológiai megközelítést alkalmazva, amelyből politikai, illetve szakmapolitikai következtetéseket kívánok levonni.
2004-ben teljesen nyilvánvaló volt, hogy több-biztosítós rendszerben gondolkodtak a szabaddemokraták. 2005-ben Gyurcsány Ferenc még egybiztosítós modellről beszélt, és belátható időn belül nem is gondolta, hogy több-biztosítós modellről lenne szó. 2006-ban, az országgyűlési választások után teljesen nyilvánvaló volt, hogy egyfajta rossz politikai alku révén Magyarország egy olyan útra tér rá, amelynek igazán hagyománya Európában nincs. Ennek eredményeként vagy ennek a folyamatnak a kontrollálásaként született meg a biztosításfelügyeletről szóló első törvény, akkor az az egészségbiztosítás körében végzett tevékenységek felügyeletéről szóló cím alatt jelent meg.
Mint tudjuk, és itt képviselőtársaim közül többen elmondták, nem született meg - hála istennek - a több-biztosítós rendszer, a biztosításfelügyelet maradt, és nyilvánvalóan részben az ellátottak jogait védte, de a több-biztosítós rendszerben a finanszírozót is ellenőriznie kellett volna. De miután a finanszírozó, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár állami tulajdon és az Állami Biztosításfelügyelet is egy kormányzati intézmény, így azután csak az ellátottak jogait kívánta ellenőrizni, illetve a kormányzat felhasználta arra, hogy bizonyos forrás-megtakarítások érdekében felhasználja a biztosításfelügyeletet. Éppen ideje volt, hogy a biztosításfelügyelet megszüntetésre került. Megjegyzem, a Bajnai-kormány idején az egészségügyi bizottság ülésén már a szocialista képviselők is felvetették, hogy éppen ideje, hogy megszűnjön a biztosításfelügyelet. Örömmel üdvözöljük, és örülünk annak, hogy ez a törvény most itt megfogalmazásra került, és támogatni is fogjuk.
Ugyanakkor az ellátások, a betegjog a mai Európában felértékelődött, az európai egészségügyi fogyasztói index kialakításakor is az egyik legkomolyabban figyelembe vett szempont a betegjogok kérdése, így ennek valamilyen koherens és központi, intézményesített formája az elkövetkezendő időkben majd megalkotásra vár.
A másik téma a patikaalapítási moratórium. 2006-ban a harmadik törvény volt az, amely két lépcsőben liberalizálta a patikaalapítást. Az első lépcső egy könnyített, és 2010-ben, majd egy módosítás révén 2011-ben teljes liberalizáció jött volna létre. Természetesen, ahogyan sok más, ez is egy rossz politikai alku szüleménye volt, hiszen ez a törvény sem élvezte teljes egészében a kormánypártok támogatását. Még egyszer mondom: rossz politikai alku eredménye volt.
A gyógyszerellátás javulását, a gyógyszer-hozzáférés javulását és a gyógyszerbiztonságot hirdették akkor, amikor ezt a törvényt annak idején megfogalmazták. A célok nem valósultak meg. Itt szóba került az árrés. 2006-ban 18 százalék körül volt az árrés, ma 8 százalék az árréstömeg, nem változott, miközben 400-500-zal több patika jött létre, és mi sem jellemzőbb, hogy az 1500 alatti településeknél mindössze csak két új patika létesült. Ez is azt jelzi, hogy nem az ellátás színvonalát és a hozzáférést javította volna. Nem véletlen, hogy válságközeli helyzetbe kerültek a kis patikák.
Természetesen a moratórium kapcsán figyelembe kell venni, hogy egyfajta - és ezt is megelőzi ez a törvényjavaslat - horizontális, illetve vertikális koncentráció indult el, nemcsak patikaláncok alakultak ki, nemcsak patikák kapcsolódtak egymáshoz, hanem a gyártó-, a nagykereskedő- és a szolgáltatólánc is kialakult, amely erőteljes monopóliumok létrejöttéhez vezethet s vezetett, amely semmilyen tekintetben nem szolgálta a versenyt.
Egyébként az Európai Unió döntése alapján nem is illik vagy nem is kötelező kinyitni ezt a piacot, hiszen a gyógyszerészhez, a személyi joghoz kötött patikaalapítás eurokonformnak minősül, és nemcsak, hogy annak minősül, hanem úgy tűnik, leginkább ez fogja biztosítani a gyógyszerbiztonságot. Itt is egy rossz politikai alku született, amelynek eredményeként létrejött az a helyzet, amellyel itt most valamennyien küszködünk.
Örömmel vesszük a moratórium kialakítását. Nyilvánvaló, hogy majd úgy kell végérvényes döntést hozni, úgy kell szabályozni, hogy a jelentős nagykereskedői tartozások, illetve a jelentős, már meglévő szolgáltatók szerencsétlen helyen történő jelenlétét is valamilyen formában kezelni kell, tehát nincs könnyű helyzetben a kormányzat.
Végezetül a zárómondat az lenne, hogy a rossz politikai alkuk szülte törvény sohasem fogja beteljesíteni azt, amit elvártunk tőle. Abban reménykedünk, hogy a nemzeti együttműködés keretében születhetnek majd jó törvények.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(2.10)
