DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. “Nem elég a mai időkben törvényeket írni, de azok iránt szimpátiát is kell gerjeszteni.”
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Széchenyi István emlékévében különösen aktuálisak a legnagyobb magyar szavai. E gondolat igaz, nagyon igaz, és biztos vagyok benne, hogy a most tárgyalandó közbeszerzési törvénymódosítás a társadalom őszinte szimpátiájával fog találkozni.
Mi az a három cél, amelyet a most beterjesztett törvényjavaslattal szeretnénk elérni? Először is: a magyar kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása. Ezért kezdeményezzük a közbeszerzési eljárások bonyolult rendszerének egyszerűsítését, amelynek következtében a mikro-, kis- és középvállalkozások részvétele a közbeszerzési eljárásokban lényegesen könnyebbé, elérhetőbbé válik.
A második cél: a köz javára történő beszerzések jogi útvesztőinek felszámolása. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény és a közbeszerzésekkel összefüggő egyes kormányrendeletek nehezen alkalmazhatók, gyakran egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tartalmaznak, amelyeket módosítani, egyszerűsíteni kívánunk.
A harmadik fő törekvésünk: megálljt parancsolni a közpénzek és vele együtt a közbizalom ellopásának. Ennek elérése érdekében a beterjesztett javaslat kiemelten kezeli a korrupció elleni küzdelmet, a korrupciós technikák érvényesülésének megakadályozását, a közpénzek ésszerű felhasználását.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt időszakot kísérő botrányos jelenségek elleni harcunk össztársadalmi érdekeket szolgál, Magyarország egésze nyerhet azzal, ha legalább a pályázati pénzek felét itthon tarthatnánk akként, hogy a hazai vállalkozók tervezzenek, építsenek, szereljenek; ha egy vessző elírása vagy egy hibás oldalsorszámozás miatt nem kapna rosszabb kivitelezőt egy bérlakásprojekt, aki nem fizeti ki majd alvállalkozóit. Egész Magyarország nyerhet azzal, ha tíz iskola felújításából kijönne a tizenegyedik is, ha nem kérnének vissza mindenhol egy kicsit vagy esetenként nagyon is sokat.
Milyen közvetlen okok tették szükségessé a közbeszerzési törvény módosítását? A hatályos közbeszerzési törvény bonyolult, nehézkes közbeszerzési eljárások lefolytatását írja elő. Ezért a közbeszerzési eljárás drágább, mint lehetne, gyakoriak az eredménytelen közbeszerzések. Mindez a közbeszerzések elhúzódását okozza, ami az ajánlatkérők működésében és az európai uniós támogatások felhasználása során is problémákat okoz.
A jelenlegi szabályok azt is előidézik, hogy valóban sok olyan ajánlat is érvénytelen lesz, amely gazdaságilag egyébként megfelelő, és az ajánlattevő is alkalmas a szerződés teljesítésére, de valamely kisebb hiba vagy elírás miatt mégis érvénytelenné kell nyilvánítani az adott ajánlatot. A bonyolult eljárási rend és a nehéz jogalkalmazás miatt a hatályos jogszabályok alapján a mikro-, kis- és középvállalkozások sokkal nehezebben képesek egyáltalában indulni a közbeszerzési eljárásokban, nyerni pedig különösebben kevesebben nyernek, mint ahogy az kívánatos lenne. Csak néhány adat ennek alátámasztására. A Közbeszerzések Tanácsa 2008. évi beszámolójának adatai szerint az eljárások darabszámát tekintve csak 1,6 százalékban nyertek külföldi székhelyű vállalkozások, és az elnyert munkák, szállítások az összes közbeszerzés értékének mindössze 1,4 százalékát tették ki. Ezalatt a hazai székhelyű mikro-, kis- és középvállalkozások 3911 közbeszerzési eljárás közül 2768-ban nyertek. Ez tehát 70,8 százalék. De most jön a fordulat: ezen munkák, szállítások értéke adja az összes közbeszerzés értékének csak 39,1 százalékát. Sok eljárásban, sok küzdelemben keveset nyerni, egy százalékban pedig rengeteget - ez a mai gyakorlat fonákja.
Hogyan hozhatjuk helyzetbe a magyar mikro-, kis- és középvállalkozókat? Mint arra az előzőekben már utaltam, közbeszerzési eljárásokban a törvény eddigi előírásai alapján a mikro-, kis- és középvállalkozások több okból is nehezebben voltak képesek részt venni és nyerni, mint a nagyobb cégek. A kis- és középvállalkozások hátrányba kerülésének egyik oka az volt, hogy az ajánlatkérők a pénzügyi, illetve a műszaki alkalmasság feltételeit, a beszerzés részeit túl szigorúan állapították meg.
(14.50)
Bár a közbeszerzési törvény eddig is tartalmazott a feleslegesen szigorú elvárásokat általánosságban tiltó szabályokat, a törvényt azonban ki lehet még egészíteni olyan rendelkezésekkel, amelyek növelik ezen szektor részvételi lehetőségeit. Ilyen szabályok - csak példaként - a beterjesztett módosításban:
1. A közbeszerzési törvény 21. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése alapján a közösségi értékhatár fele feletti építési beruházások lefolytatása is egyszerűbb lesz, tehát a mikro-, kis- és középvállalkozások könnyebben tudnak indulni és nyerni ezen közbeszerzési eljárásokban.
2. Az egybeszámítási szabályok új rendelkezésekkel egészülnek ki, amelyek egyrészt az építési beruházásoknál egyértelművé teszik, hogy az általános egybeszámítási szabályoktól eltérően több építmény értékét nem kell egybeszámítani a becsült érték kiszámítása során. Úgy gondolom, hogy ezt elsősorban az önkormányzatok tudják majd különösen hasznosítani. Továbbá a 40. § új (6) bekezdésébe bekerül az EU-irányelvekbe nemrég beillesztett kivétel az egybeszámítás alól. Így több építési beruházást, illetve a (6) bekezdés alapján egyéb fajta közbeszerzést is lehet majd a közösségi értékhatár szerinti eljárás helyett nemzeti eljárásrendben lefolytatni, ami a magyar cégek és a kis- és középvállalkozások részvételi lehetőségét könnyíti meg.
3. Az ajánlatkérők részajánlattételre kötelezése megteremti annak lehetőségét, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások több közbeszerzési eljárásában is indulhassanak.
4. A pénzügyi alkalmasság eddig feleslegesen szigorú előírásai miatt a kis- és középvállalkozások nem voltak képesek nemhogy ajánlattevőként, de még 10 százalék feletti alvállalkozóként sem indulni a közbeszerzési eljárásokban. A javaslat enyhíti a sorban állási előírásokat, és a kezdő vállalkozások számára teszi lehetővé a közbeszerzési eljárásokban való részvételt. Úgy rendelkezik, hogy bármilyen pénzügyi alkalmassági feltételt írt elő az ajánlatkérő, egy kezdő vállalkozás ajánlatot tehet, ha működése óta volt annyi árbevétele a közbeszerzés tárgyából, amennyit az ajánlatkérő be kíván szerezni; 10 százalék feletti alvállalkozó esetén pedig akkor, ha volt a jelen beszerzés értékének 10 százalékát elérő árbevétele a beszerzés tárgyából.
5. A javaslat korlátozza az alvállalkozókkal kapcsolatos túlzott alkalmassági feltételek előírását, és új kivétel megteremtésével könnyebbé teszi az őstermelőktől történő beszerzést is.
6. Mindemellett bővül a magas árbevételű cégek közbeszerzési eljárásokból való kizárásának lehetősége is.
Tisztelt Országgyűlés! Egy másik oka a kevésbé hatékony működésnek a túlbonyolított, követhetetlen és következetlen jogi környezet. De lássuk, mennyire volt bonyolult a szabályozás!
A közbeszerzési törvény 2009 áprilisában hatályba lépett jelentős módosítása óta két-három havonta módosult, ami önmagában is megnehezítette a jogalkalmazást. Ugyanakkor ezek a gyakori módosítások nem oldották meg a problémákat.
A közbeszerzési törvénynek 11 kormányrendeleti és 6 miniszteri rendeleti szintű végrehajtási normája van. Ezen felül a törvény még néhány további kormányrendelet és miniszteri rendelet alkotására ad felhatalmazást, amelyek azonban az elmúlt évek során nem születtek meg. Nem segíti a jogalkalmazást az sem, hogy például az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. kormányrendelet a közbeszerzési törvényben kapott felhatalmazás nélkül is rendelkezik az építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárások és a szerződés teljesítésének számos kérdéséről. Több szabálya a közbeszerzési törvénnyel nem egyeztethető össze vagy a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó ügyek végigvitelét túlzottan megnehezíti. E végrehajtási rendeletek az utóbbi években szintén többször módosultak.
A mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételét nehezíti az is, hogy a közbeszerzési eljárásokban feleslegesen sok igazolást kell beadni, és az ajánlatoknak túlzottan szigorúak a formai követelményei. A mikro-, kis- és középvállalkozások nyilván kevesebb erőforrást tudnak fordítani az igazolások beszerzésére és az ajánlatok formájának kialakítására, ellenőrzésére, mint a nagy cégek, illetve ha összegszerűen ugyanannyit fordítanak rá, akkor ez az ő árbevételükhöz képest jelentősebb megterhelés. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy gondoljanak a pályázatíró cégek elmúlt években történő túlburjánzására.
A közbeszerzési eljárások egyszerűsítése ugyanakkor a közpénzekkel való takarékoskodást is elősegíti, mert az ajánlatkérőnek sem kell annyi munkaidőt fordítani a közbeszerzési eljárások lefolytatására. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az ajánlattevőknek az ajánlat összeállítása költséges, azt általában beépítik az ajánlati árba. Amennyiben tehát az ajánlattevők költségei a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése miatt csökkennek, az végső soron a költségvetés terheit is csökkenti.
Az egyszerűsítést a következő módosítások szolgálják:
1. A javaslat kizárja, hogy az ajánlatkérők eredeti vagy hiteles másolati igazolásokat követeljenek meg. Így az ajánlattevőknek nem kell minden közbeszerzési eljárásra ugyanazokat az igazolásokat újból beszerezni, adott esetben ellenérték fejében.
2. Jelentős könnyítés az is, hogy a törvényjavaslat szerint ha egy körülmény hatósági vagy elektronikus közhiteles nyilvántartásból megállapítható, akkor az ajánlatkérő ezzel kapcsolatban nem kérhet igazolást, hanem ő ellenőrzi azt a saját informatikai rendszerén.
3. A törvénymódosítás a teljesítési biztosítékoknak felső korlátot szab, és a rá vonatkozó igazolási szabályokat is egyszerűbbé teszi.
4. Az új szabályozás szerint a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés helyettesíti az APEH- és VPOP-igazolást, így ezeket az igazolásokat nem kell beadni. A papír alapú igazolásokat pedig elegendő lesz évente egyszer beszerezni.
5. A javaslat meghatározza az ajánlat elvárható formai követelményeit, és kizárja, hogy az ajánlatkérők ennél bonyolultabbat írjanak elő. Új elem a szabályozásban, hogy az előzetes vitarendezés lehetősége minden eljárási cselekményre kiterjedne. Eddig csak az eljárás eredményéről szóló összegezéssel kapcsolatban lehetett ilyet kezdeményezni. Mivel a mikro-, kis- és középvállalkozásokat a jogsértően szigorú felhívások és dokumentációk gyakrabban érintik, mint a nagy cégeket, számukra különösen fontos, hogy bevezetünk egy jogintézményt, ami az igazgatási szolgáltatási díj fizetése nélkül is esélyt ad arra, hogy az ajánlatkérők a jogsértő ajánlati felhívásaikat visszavonják vagy módosítsák.
Továbbá előzetes vitarendezést az ajánlati felhívás és dokumentáció miatt olyan érdek-képviseleti szervezet vagy kamara is indíthat majd, amelynek tevékenysége összefügg a közbeszerzés tárgyával. Így az olyan ajánlattevő, aki eddig azért nem támadta meg akár az ajánlati felhívást, akár a közbeszerzési eljárás eredményét, mert félt, hogy az érintett ajánlatkérővel való viszonyát az előzetes vitarendezés vagy jogorvoslati eljárás megrontja, most jogosult lesz ezeken a szervezeteken keresztül előzetes vitarendezést kezdeményezni.
6. Végül egyszerűsítést jelent az is, hogy a törvénymódosítás a közösségi értékhatár alatti eljárásoknál nem engedélyezi, hogy az ajánlatkérő a kizáró okokkal kapcsolatban igazolásokat, illetve a közjegyző által hitelesített nyilatkozatokat írjon elő.
Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott közbeszerzési törvényjavaslatban a felsoroltakon túlmenően is számos intézkedés szerepel, így az eredménytelen közbeszerzési eljárások, illetve az érvénytelen ajánlatok számának csökkentésére, a körbetartozások enyhítésére, illetve megelőzésére; a közbeszerzési eljárások lefolytatásának olcsóbbá és gyorsabbá tételére, valamint az alkotmányos biztosítékok megteremtésére.
(15.00)
A rendelkezésemre álló időkeret miatt engedelmükkel ezek részletezésére nem térek ki, a törvényjavaslat részletes vitája során, gondolom, e Házban ezekről szó fog kerülni. Egy gondolatkört azonban, a törvénymódosítással megcélzott korrupció elleni küzdelmet mindenképpen szeretnék kiemelni.
(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Mit teszünk tehát a korrupció ellen? A törvényjavaslat részletezi, hogy különösen miből következtethet az ajánlatkérő a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény megsértésére, melyek azok az esetek, amikor a Gazdasági Versenyhivatalhoz kell fordulnia.
A javaslat egyértelművé teszi, hogy az erőforrást nyújtó szervezetnek is igazolnia kell, hogy ő alkalmas a szerződés teljesítésére. Mivel ez mindeddig nem volt egyértelmű, előfordulhatott, hogy jelentéktelen cégek által adott nyilatkozatra hivatkozva alkalmatlan ajánlattevők részt tudtak venni a közbeszerzési eljárásban.
Az új szabályozás lehetőséget teremt arra, hogy az ajánlatok bontásakor az ajánlattevők a többi ajánlattevő felolvasólapját megtekintsék. Ezzel az olyan sajnálatos eseteket kívánjuk kivédeni, amikor egy-egy ajánlatkérő az ajánlattevővel összejátszva, az adott ajánlatot bontja fel utoljára, és olyan ellenszolgáltatást olvas fel, amivel az ajánlattevő biztosan nyerhet, utólag pedig kijavítják az ajánlatot, de ezt bizonyítani természetszerűen nem lehetett. Jelenleg még az ilyen ajánlatkérő megtagadhatja, hogy az ajánlattevők egymás ajánlati felolvasólapjait megtekintessék.
A törvényjavaslat előírja, hogy az össze nem fűzött ajánlat eredeti példányát a bontáskor az adott ajánlattevő, vagy ha nincs ott, az ajánlatkérő köteles összefűzni. Az össze nem fűzött ajánlatot akár az ajánlatkérő, akár az ajánlattevő könnyen módosítja jogellenesen, ezért az összefűzéssel nem lenne helyes megvárni a hiánypótlást.
A javaslat egyértelművé teszi, hogy az eredményhirdetés után lehetséges más ajánlatokba történő betekintés az ajánlatkérőnél. Így az ajánlatkérő és egyik ajánlattevő közötti esetleges összejátszás könnyebben tetten érhető.
A jövőben az előzetes vitarendezés kiterjedne az összes eljárási cselekményre, és lehetővé válik, hogy a beszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamarák vagy érdek-képviseleti szervezetek is indíthassanak ilyen eljárást.
A közbeszerzési eljárás szabályozásának olyan módosításai, amelyek elektronikus közbeszerzést tesznek lehetővé, mind a korrupció ellen hatnak, mert az elektronikus dokumentálás miatt az eljárás során esetlegesen elkövetett jogosulatlan módosítások ellenőrizhetőek. A hatályos közbeszerzési törvény 20. § (1) bekezdése engedélyezi a közbeszerzési eljárás egy vagy több részének elektronikus lefolytatását, ugyanakkor több ponton olyan szabályt tartalmaz, amely csak a nem elektronikus közbeszerzési eljárásban értelmezhető. Ezzel tehát kizárja az adott eljárási cselekmény elektronikus végzését, vagy az elektronikus közbeszerzésben azokat feleslegesnek minősíti. Ezért a javaslat több ponton úgy módosítja a közbeszerzési törvényt, hogy az eljárási cselekmények elektronikusan megvalósíthatók legyenek.
A javaslat egyes indokolatlan kivételeket hatályon kívül helyez, ilyen például a közmegrendelés, kórház-privatizáció. Visszaállítja a döntőbizottsági kérelmek beadásának 2010. január 1-je előtti szabályait. 2010. január 1-je óta a határidők nem a jogsértő esemény tudomására jutásától, hanem már a megtörténtétől kezdődnek. Indokolatlan és a jogorvoslati eljárást korlátozza a túl rövid jogorvoslati kérelmezési határidő.
A törvénymódosítás a jogorvoslati eljárást kérelmezők körét kiterjeszti a beszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű ajánlattevői érdek-képviseleti szervezetekre és kamarákra. Az ajánlattevők - mint előbb utaltam már rá - egyes esetekben ugyanis egyszerűen nem mernek megtámadni egy-egy jogsértő ajánlati felhívást vagy dokumentációt.
Igen fontosnak tartjuk, hogy a javaslat csökkenti a jogorvoslati eljárási díjakat, ha nem az eljárás eredménye ellen irányul a jogorvoslat. A korrupció erős kontrollját jelenti az, hogy a konkurens ajánlattevők látják az ajánlati felhívásokat és a dokumentációkat. Így általában már az ajánlati határidő lejárta előtt észlelik az egy ajánlattevőre kiírt közbeszerzéseket. Az ajánlati felhívás vagy dokumentáció hibáját később már nem lehet megtámadni, viszont a közbeszerzési eljárás jogsértő eredményét is gyakran ez okozza. Tehát ösztönözni kell, hogy az ajánlati felhívást vagy dokumentációt megtámadják az ajánlattevők, és ne legyenek passzívak, mint eddig. Az ösztönzés egyik eleme, mint említettem, a jogorvoslati eljárás alacsonyabb díjának kiterjesztése minden olyan jogorvoslati kérelemre, amikor nem magát a közbeszerzési eljárás eredményét támadják.
Tisztelt Országgyűlés! “Nem elég a mai időkben törvényeket írni, de azok iránt szimpátiát is kell gerjeszteni.” - idéztem Széchenyit bevezetőmben. Számunkra ez azt jelenti, hogy nem elég egy törvényjavaslatot megírni, hanem a megszülető törvénynek végrehajthatónak és a társadalom által elfogadhatónak kell lennie. Ez pedig csak úgy érhető el, ha a kitűzött céljaink megnyerik a törvényhozók támogatását, akik észrevételeikkel, javaslataikkal tovább pontosíthatják a beterjesztett javaslatot. Ez utóbbiak mérlegelésére természetesen nyitottak vagyunk.
Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, képviselőtársaimat, hogy e fontos, mindennapjainkra is kiható törvényjavaslat megvitatásával és elfogadásával a kormány előzőekben ismertetett szándékait támogatni szíveskedjenek.
Elnök úr, köszönöm a türelmét, önöknek a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Nyikos László tapsol.)
