DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy nagyon lényeges törvényjavaslat tárgyalásának az általános vitáját folytatjuk, lassan a vége felé. Hozzátenném, hogy a célokban nincs eltérés a patkó két oldala között. Pont két éve volt, amikor az első tapasztalatokat összegezve egy hatpárti előkészítő bizottság, azt lehet mondani, hogy konszenzussal módosította a közbeszerzési törvényt. Ebbe olyan elemek is bekerültek, kifejezetten a Fidesz javaslatára, amelyek most az egyszerűsítéssel nemes egyszerűséggel kikerülnek a törvényjavaslatból.
A célokkal alapvetően egyet lehet érteni. Az előterjesztésnek az a célja, hogy a közbeszerzés szabályait egyszerűbbé, átláthatóbbá tegye, olcsóbbá és gyorsabbá a közbeszerzéseket, javítsa ennek keretében a kis- és középvállalkozások részvételi és nyerési esélyeit, csökkentse az eredménytelen eljárások és érvénytelen ajánlatok számát, enyhítse a körbetartozási helyzetet, és lépéseket tegyen természetesen a korrupció ellen.
Ezzel szemben a törvényjavaslat ugyanakkor nem alkalmas ezeknek a kitűzött céloknak az elérésére, ugyanis azokkal éppen ellentétesen hatnak az alábbi tényezők. Elenyésző mértékűre csökkenti a nyilvánosság követelményét, ezzel a közbeszerzések átláthatósága és ellenőrizhetősége ellen hat az előterjesztés. Lehetőséget ad a szubjektív szempontokon alapuló mérlegelésre, előidézve ezzel a korrupció lehetőségét. Megnöveli és indokolatlan kiszervezések lehetőségét teszi lehetővé vagy követeli ki az előterjesztés, ezzel megdrágítja a közpénzekből való beszerzéseket.
Lecsökkenti az eljárásban részt vevő szakmai szereplők hatáskörét és felelősségét, ugyanakkor átláthatatlan és nehezen ellenőrizhető hatásköröket ad a közbeszerzésben részt vevő döntéshozók kezébe, egyértelműen elősegítve ezzel a visszaélések lehetőségét vagy akár csak a tévedések lehetőségét esetleges hozzá nem értésből adódóan. Megszünteti az előterjesztés a személyes felelősséget, és ezzel a számonkérhetőséget az eljárás szabályszerűsége tekintetében. A kkv-kat támogatni kívánja, de ezek az intézkedések jószerével csak látszatmegoldást, látszat-előrelépést jelentenek. Ezen okok miatt a kormány kifejezett szándékával ellentétes szabályozásra tesz javaslatot az előterjesztés, tehát alapos megfontolásra javasoljuk a részleteket.
Az egyszerűsítés mint cél követendő, de nem annak az árán, hogy garanciális elemek kerülnek kiiktatásra a szabályozásból. A közbeszerzési eljárás több ponton egyszerűbbé válik ugyan, ugyanakkor ez több esetben az eljárás szabályszerűségét, átláthatóságát biztosító szabályok eltörlésével valósul meg. A közbeszerzési szabályok egyszerűsítéssel, gyorsítással magyarázott lazítása során a törvényből sok garanciális rendelkezés kikerül, amelynek következménye nem feltétlenül kedvező.
A javaslat szerint nem előfeltétele a közbeszerzési eljárás megindításának a hirdetmény jogszerűségét igazoló ellenjegyzés, vagyis az eljárás szabályosságáért viselt személyes felelősség megszűnik. Jelenleg a Közbeszerzések Tanácsa kötelező jelleggel ellenőrzi a hirdetmények szabályszerűségét, a jövőben viszont, amennyiben ezt az ajánlatkérő kifejezetten nem kezdeményezi, csak az uniós forrásokból megvalósuló beszerzéseken kell előzetes ellenőrzést végezni. A tanács ellenőrzéséért viselt polgári jogi felelősség pedig teljesen megszűnik az előterjesztés alapján.
(17.40)
A hivatalos közbeszerzési tanácsadót a megfelelő szakmai kontroll biztosítása érdekében továbbra is be kell vonni az eljárásokba, érdemi szerepe azonban jelentősen lecsökken. Az ajánlatkérő ugyanis eldöntheti, hogy a szabályosság egyik garanciáját jelentő tanácsadót az előkészítésbe vagy csak az eljárás további folytatásába vonja be. A jövőben azonban az eljárás egészét már nem kell hogy figyelemmel kísérje a szakképzett tanácsadó. A jelenlegi szabályozástól eltérően ugyanis a központosított közbeszerzés során is kötelezővé válik a hivatalos közbeszerzési tanácsadó előbbiek szerinti differenciált bevonása, ugyanakkor ennek a szervezetnek, mármint a központosított közbeszerzésnek az alapfunkciója éppen a közbeszerzések lebonyolítása. Sok ilyet végeznek, így elvárható tőlük, hogy hivatalból rendelkezzenek megfelelő, a szabályosságot garantálni képes szakértőkkel, és ne kelljen erre a feladatra külső kapacitásokat igénybe venni. Tehát itt van némi ellentmondás.
A kötelezően létrehozandó és a döntések nem kívánt befolyásolhatóságát korlátozó, legalább háromtagú bírálóbizottságok feladata és hatásköre lecsökken. Hatásköre nem terjed ki például az ajánlattevő, illetve annak alvállalkozója alkalmasságának vagy éppen alkalmatlanságának megállapítására, ami egy kulcsfeladat.
Jelentősen csökken a közbeszerzések nyilvánosságára vonatkozó mind tartalmi, mind formai követelmények kötelezősége; töredékére csökken, szinte kiüresedik az ajánlatkérő által interneten közzétenni kötelező adatok és információk köre. A jövőben még ezeket sem kell tartósan, a jelenlegi szabályozás szerinti öt éven át az interneten elérhetővé tenni, formálisan azzal is teljesül az internetes közzététel követelménye, ha egy rövid ideig, néhány óráig, néhány napig elérhető. Ezt mindenképpen korrigálni javasoljuk, hogy ez a kötelezettség maradjon benne, a tartós nyomon követhetőség az interneten.
Megszűnik a hivatalos közbeszerzési tanácsadók továbbképzésen való részvételi kötelezettsége. Ez kifejezetten ellentmond az Unió gyakorlatának, ahol egy folyamatos tudásfrissítés van előírva. Megszűnik továbbá az átláthatósági megállapodás és az átláthatósági biztos jogintézménye is. Az eljárások gyorsítása az ajánlatkérő mozgásterének megnövelésével kerül megfogalmazásra. Jelentősen csökken ugyanakkor az egybeszámítási kötelezettséget megalapozó körülmények köre, vagyis jóval könnyebb a közbeszerzéseket úgy szétdarabolni, hogy azokra enyhébb szabályok vonatkozzanak, vagy szélső esetben egyáltalán ne kelljen rájuk alkalmazni a Kbt. rendelkezéseit. Amennyiben az ajánlatkérő lehetővé kívánja tenni részajánlatok megtételét, a jelenlegi szabályozástól eltérően az általános értelemben vett gazdasági ésszerűséget nem kell vizsgálnia, a törvény pusztán néhány konkrét körülmény vizsgálatát írja elő számára. Tehát itt egy lényeges szempont, a gazdasági ésszerűség kikerül.
Amennyiben két ajánlattevő hasonló ajánlatot ad be, önmagában ez a tény feljogosítja az ajánlatkérőt, hogy alapos okkal feltételezze a versenyjogi szabályok megsértését, és ez alapján megtegye a versenyjogi eljárás kezdeményezésére vonatkozó lépéseket. Arról azonban nem rendelkezik az előterjesztés, hogy a hasonlóság alatt pontosan mit kell érteni. Ennek minősítése jelen állás szerint egészében az ajánlatkérő szubjektív megítélésére van bízva.
Megszűnik a közmegrendelés és a közösségi célokat szolgáló beruházás törvényi definíciója, ezen beszerzések szabályai feltehetően alacsonyabb szinten kerülnek majd meghatározásra, előrevetítve bizonyos célirányos szűkítéseket.
Végezetül a kkv-k helyzetbe hozásáról szeretnék szólni. Ez gyakorlati jelentőséggel bíró célkitűzés, ugyanakkor a megoldási javaslat, remélem, az élet nem ezt igazolja, de meglehetősen halovány. Az eljárás egyszerűsítését és az ajánlattevők adminisztratív terheinek csökkentését célozza az előterjesztés annak kimondásával, hogy az ajánlatkérő nem kérheti nyilvántartott tények, adatok igazolását. Mentesülni az igazolások benyújtása alól azonban csak abban az esetben lehet, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás nyelvén rendelkezésre álló elektronikus hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesen jogosult ellenőrizni az igazolandó adatokat. Ez azért gond, mert az államigazgatás rendszerei között is jellemzően fizetni kell ezért az információért, tehát itt valami pontosításra mindenképpen szükség lesz, hogy a könnyítés ténylegesen megvalósulhasson, ugyanakkor be kell építeni az ajánlattevő kontroll-lehetőségét, ugyanis bármennyire közhiteles is egy központi nyilvántartás, ha ennek révén véletlenszerű hiba kerül be a pályázatba, akkor ezt orvosolhassa az ajánlattevő.
Súlyos visszaélésekre adhat alapot a kizárást megalapozó hamis adat szolgáltatására vonatkozó rendelkezés módosítása. A jelenlegi objektív kritériumoktól eltérően az előterjesztés szerint pusztán a szándékosan eltérően közölt adat minősül hamis adatnak, így ezen ok miatt csak a szándékosság bizonyítása esetén zárható ki az ajánlattevő egy eljárásból. Az alkalmasság igazolása tekintetében, például hiába tudja az ajánlatkérő, hogy a szolgáltatott adat hamis, ezt az eljárás és az elbírálás során elvileg figyelmen kívül hagyhatná, amennyiben a szándékosságot bizonyítani tudja. Tehát átkerül értelmezésünk szerint a bizonyítási kényszer, a hamis adat szolgáltatására vonatkozó szándékosság bizonyítása az ajánlatkérőhöz, ami egy nonszensz. Tehát ez egy fordított felállás, így nem szabad meghozni egy szabályozást. Tehát, ha segíteni kívánjuk a kkv-k szereplését a közbeszerzéseken, ami azt hiszem, egy konszenzusos cél, akkor azt körültekintően és ezektől az anomáliáktól mentesen javasoljuk megtenni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
