DR. KUPCSOK LAJOS
DR. KUPCSOK LAJOS
DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdaság szereplői, a hazai kis- és középvállalkozások, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fontosnak, alapvető fontosságúnak tartja, hogy a hazai közbeszerzés rendszere - mint a gazdaság teljesítőképességét, a piaci szereplők versenyképességét, valamint az üzleti morál állapotát befolyásoló jelentős intézmény - jól működjön.
A közbeszerzés rendszerével szemben támasztott legfontosabb követelmények a következők: a közpénzek és az uniós források elköltése átlátható, ellenőrizhető, hatékony és takarékos legyen. Kiszámítható és betartható, tiszta versenyfeltételek biztosításával ösztönözze a vállalkozásokat a hatékonyság növelésére, az innovációra, hazai és nemzetközi versenyképességük fokozására. Sajátos eszközeivel gátolja meg a korrupció fellépését, a tisztességtelen verseny kialakulását. Segítse elő a hazai foglalkoztatás és hozzáadott érték bővítését, valamint a kkv-szektor erősítését.
A piac szereplői, ajánlatkérők és ajánlattevők, a gazdasági kamara, a közbeszerzési szakemberek általános véleménye, hogy a hatályos közbeszerzési jog nem segíti elő a közpénzek hatékony felhasználását. A 15 éves közbeszerzési törvény az elmúlt évek során jelentős változásokon ment át. Az első közbeszerzési törvény 98 paragrafust tartalmazott és 3 végrehajtási szabályt, a második közbeszerzési törvény 2004-ben már 400 paragrafust és 25 végrehajtási szabályt - ez nemzetközi összehasonlításban is megdöbbentő mennyiségű joganyag -, 2004-től évente átlagosan 5 alkalommal módosult, nem beszélve a gyakran változó, követhetetlen végrehajtási szabályokról.
A közbeszerzés jelenlegi rendszere túlszabályozott, bürokratikus, áttekinthetetlen, nehezen ellenőrizhető és drága. A közbeszerzés jelenlegi rendszere nem segíti elő a valós verseny kialakulását, nem biztosít egyenlő feltételeket a hazai kis- és középvállalkozásoknak, botrányoktól terhes, a korrupció melegágya. Sok olyan ajánlat vész el, válik érvénytelenné, ami gazdaságilag jó, az ajánlattevő is alkalmas a szerződés teljesítésére, de valamilyen kisebb hiba, adminisztrációs hiány, elírás érvénytelenné teszi az ajánlatot.
(16.50)
Mindezek odavezettek, hogy elkerülhetetlen a közbeszerzés rendszerének átalakítása, megújítása.
A törvény átalakításánál két lépésben kell gondolkodnunk. Első lépés a már rövid távon is eredményre vezető intézkedések, második lépés a közbeszerzés rendszerének átfogó felülvizsgálata, a rendszer átalakítása.
Nézzük a törvényjavaslat sarkalatos pontját, a kkv-k helyzetbe hozását! A javaslat korlátozza az esélyegyenlőséget sértő ajánlatkérői előírások lehetőségét a következő módosítások bevezetésével. A Kbt. a jövőben két évre korlátozza majd azt az időszakot, melyre visszamenőleg az ajánlatkérők vizsgálhatják a pénzügyi alkalmasság körében a bankszámlával összefüggő alkalmassági feltételeket, így különösen a meghatározott mérték feletti banki sorban állás hiányát.
Eddig az ajánlatkérők ezt korlátlan időszakra visszamenőleg jogosultak voltak vizsgálni annak ellenére, hogy például egy három évvel ezelőtti sorban állásból, ha azóta ilyen probléma nem volt, nem lehet következtetést levonni arra, hogy az adott cég ne lenne képes a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés teljesítésére.
A javaslat megkönnyíti a nemrég alakult vállalkozások részvételét a közbeszerzési eljárásokban azáltal, hogy még akkor is alkalmasnak minősülnek, ha az ajánlatkérő bankszámlával és számviteli beszámolóval kapcsolatos alkalmassági feltételeket olyan időszakra írt elő, amelyben az adott cég még nem működött. Az alkalmasság feltétele, hogy a cégnek legalább annyi árbevétele legyen működésének megkezdésétől, amennyi a konkrét beszerzés becsült értéke, 10 százalék feletti alvállalkozó esetében ez a mérték a beszerzés becsült értékének 10 százaléka.
A jövőben minden ajánlatkérő köteles lesz lehetővé tenni a részajánlat tételét. Ez azt jelenti, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják a beszerzés részeit, és a részek tekintetében nyertesekkel kötelesek szerződést kötni. Nem fordulhat elő tehát az, hogy részajánlat tétele ugyan lehetséges, de végül az nyer, aki minden részre tett ajánlatot, mert az ajánlatkérő nem kíván több ajánlattevővel együttműködni. Ha az ajánlati felhívásban szerepelnek a részek, az egész közbeszerzési eljárás során külön kell ezeket a részeket értékelni, és végül szerződést kötni, csak akkor teljesíthet több részt ugyanaz a cég, ha több részre ő tette a legkedvezőbb ajánlatot.
A Kbt. mindeddig lehetővé tette, hogy az ajánlatkérő úgy rendelkezzen, hogy a 10 százalék feletti alvállalkozó az ajánlattevőtől függetlenül köteles megfelelni az alkalmassági feltételeknek. A javaslat egyfelől megtiltja, hogy az ajánlatkérő a 10 százalék feletti alvállalkozókra az ajánlatkérőnél szigorúbb alkalmassági feltételeket írjon elő, emellett kötelezővé teszi, hogy az ajánlattevő a 10 százalék feletti alvállalkozóval, sőt akár a 10 százalék alatti alvállalkozóval együtt is megfelelhessen az alkalmassági feltételeknek.
A javaslat a kkv-k helyzetbe hozása érdekében a fentieken túli módosításokat is bevezeti. Például a közösségi értékhatár alatti eljárásokban az árubeszerzés és szolgáltatás esetében lehetővé teszi az előző évben százmillió forint feletti árbevételű cégek kizárását az ajánlattevők és alvállalkozók közül, továbbá az építési beruházások tekintetében fennmarad az a szabály, hogy az előző évben egymilliárd forint feletti árbevételű cégeket lehet kizárni.
Megszűnik az a most még hatályos szabály, hogy a közösségi értékhatár fele feletti építési beruházásokat már a közösségi értékhatár feletti eljárásrend szerint kell lefolytatni. Így ezek a közbeszerzési eljárások sokkal egyszerűbbek lesznek, a kis- és középvállalkozások könnyebben tudnak bennük részt venni. A jövőben legfeljebb 5 százalékos mértékben lesz lehetséges a szerződéskötés utáni időszakra vonatkozó biztosítékokat megkövetelni.
Továbbá az ezekkel kapcsolatos feleslegesen szigorú ajánlatkérői elvárásokat mind formai, mind tartalmi téren korlátozza a javaslat, amikor egyértelművé teszi, hogy e jól teljesítési biztosítékot nem kell az ajánlatban rendelkezésre bocsátani, az ajánlatban legfeljebb nyilatkozat kérhető róluk. A nemzeti értékhatár alsó részébe eső közbeszerzési eljárásokban pedig tilos lesz ajánlati biztosítékot és teljesítési biztosítékot előírni. Ezek a biztosítékok még akkor is anyagi megterhelést jelentenek az ajánlattevőknek, ha bankgarancia formájában bocsátják azokat az ajánlatkérő rendelkezésére.
A kis- és középvállalkozásoknak egy sajátos típusát, a kis mezőgazdasági cégeket, illetve az őstermelőket segíti az a szabály, hogy nemzeti értékhatárban egy új kivétel bevezetése nyomán könnyebb lesz a tőlük történő vásárlás.
A kkv-k részvételi és nyerési esélyét növeli néhány, az ajánlattételt egyszerűsítő szabály, mert számukra a felesleges adminisztráció nagyobb terhet jelent, mint egy nagy cég számára. Ennek jegyében a jövőben az ajánlatkérők nem kérhetnek eredeti vagy hiteles másolati igazolásokat, ugyanez az egyszerű eljárásban még a közjegyző által hitelesített nyilatkozatra is vonatkozik.
Az elektronikus közhiteles vagy hatósági nyilvántartásban szereplő adatok igazolását az ajánlatkérő nem kérheti, hanem maga ellenőrzi az interneten. Ebbe a körbe tartozik például a köztartozásmentes adózói adatbázis is, továbbá a felelős műszaki vezetők névjegyzéke, építészek, illetve mérnökök névjegyzéke és számos névjegyzék. Ezek köréről és internetes elérhetőségéről a Közbeszerzések Tanácsa útmutatót fog kiadni.
A névjegyzékekből származó igazolások kiállításáért gyakran díjat kell fizetni. Ettől és az igazolás kiváltásával kapcsolatos adminisztrációtól tehát mentesülnek a cégek, ami szintén a kis- és középvállalkozásoknak jelent könnyebbséget.
A köztartozásokkal kapcsolatos papír alapú igazolásokra vonatkozó szabályok is egyszerűsödnek. A Kbt. eddigi megfogalmazása a köztartozással kapcsolatos igazolást kiállító hatóságra írt elő kötelezettséget, hogy mit köteles az igazolásra ráírni, és mit nem írhat rá. De a hatóságok ezeket az előírásokat nem tartották meg. Így ez a szabályozási logika ahhoz vezetett, hogy a hatóságok által nem megfelelően kiállított iratot az ajánlatkérő nem volt jogosult elfogadni.
A javaslat viszont előírja, hogy milyen körülménynek kell megállapíthatónak lennie az adott igazolásból, és úgy rendelkezik, hogy akkor is el kell fogadni a közbeszerzési eljárásban, ha ehhez képest olyan többletinformációt tartalmaz, ami a lényeget nem cáfolja.
Az ajánlatban nem megfelelő tartalommal közölt adat miatt csak akkor kell az ajánlattevőt vagy alvállalkozót a konkrét közbeszerzési eljárásból kizárni - amelynek az a következménye, hogy három évig egyéb közbeszerzési eljárásokban sem vehet részt -, ha ez az adat érvényesség vagy elbírálás szempontjából releváns. Egyszerű tévedés, elírás nem minősül hamis adatszolgáltatásnak.
Ezen a nyomvonalon megyünk tovább, hölgyeim és uraim. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
