DR. LENHARDT BALÁZS
DR. LENHARDT BALÁZS
DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik): Köszönöm. Igen, sajnos a tisztelt Ház figyelme megoszlik egy ilyen hosszú vita után, és tudjuk, hogy a kormánypártban nem a hallgatásért, hanem a gombnyomásért vagy annak nemlétéért jár a szigorú szankció. Én akkor visszatérnék itt a csalárd csődnek a… (Babák Mihály: Hahaha!) - nem vicc sajnos! (Babák Mihály: De!) - a csalárd csőd fogalmára, amit mindenképpen rendezni kéne, és arra is felhívnám a figyelmüket, hogy ezt a következő, beharangozott szerkezeti átalakításokban mindenképp valósítsák meg, mert ez egy olyan probléma a magyar gazdaságban a közbeszerzésekhez képest, ami azonnali és sürgős orvoslást kíván.
A lánctartozások jelenleg mintegy 500 milliárdos összege is eléggé összefügg ezzel a problémával, és ilyen szempontból üdvözlendőnek tartjuk a 75. §-ban módosított 305. §-nak az előírását, és azt gondoljuk, hogy ezen az úton mindenképpen még további lépést kéne tenni. És meglepő, hogy ez az egyszerű módosítás, amely alapján nagyjából a fővállalkozó csak akkor nyer kielégítést az általa benyújtott számlákra, hogyha kifizette az általa foglalkoztatott alvállalkozókat. Nagyon meglepő az is, hogy ez a nagyon logikus lépés vajon miért nem jutott eszébe a nyolc éve uralkodó balliberális kormányzatoknak; valószínűleg abban voltak érdekeltek, hogy a rendszer így működjön, és minél több pénzt tudnak így a közbeszerzésekből a saját cégeiken keresztül kiszivattyúzni saját maguknak.
Egy konkrét jogszabályhelyet szeretnék még részletesebben elemezni vagy górcső alá venni, ez a 13. §, amely a Kbt. 50. §-át módosítja. Ennek a (3) bekezdése úgy változik meg, hogy az ajánlatkérő köteles megvizsgálni a beszerzést abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlat-tételi lehetőség biztosítható-e. Alapvetően a célkitűzés jó lenne, mert az indoklásban is megfogalmazott jogalkotói szándék arra irányul, hogy ne csak a nagyvállalkozásokat vonja be az ajánlattételi lehetőségbe, hanem adjon lehetőséget a kis- és középvállalkozásoknak is, amelyek mondjuk, egy adott munkának csak egyetlen elemét tudják elvégezni. De az itt megfogalmazott törvényhely nem alkalmas ennek a célnak az elérésére. A “köteles megvizsgálni” nem jelent egy olyanfajta obligát kötelezettséget, ami alól ne lehetne kibújni.
Korábban a törvény a gazdasági ésszerűségben fogalmazta meg, hogy mikor kell biztosítani ilyen részajánlat-tételi lehetőséget, most ezt megpróbálta a) és b) pontban kicsit részletezni, amiben azt írja, hogy abban az esetben kell ezt a részletezett ajánlattételt lehetővé tenni, hogyha az nem okozza a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését, vagy nem hat negatívan a beszerezni kívánt szolgáltatás vagy építési beruházás megvalósításának egyéb körülményeire. Nyilvánvaló, hogy ebből nagyon egyszerű arra való hivatkozással kibújni, hogy de hat.
Ugyanígy aggályos az (5) bekezdésben szereplő az a fajta kitétel, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő jogosult a beszerzés összes részére ajánlatot tenni, ugyanis nincs semmilyen biztosíték arra az ajánlatkérői szándékra, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően nem a könnyebb megoldás felé elmozdulva igenis azt fogja kérni, hogy egyetlen ajánlattevő nyújtsa be az összes részelem megadott ajánlatát, mert így neki sokkal egyszerűbb a szerződéses és az egyéb kötelezettségeinek eleget tenni, mint hogyha, mondjuk, nyolc vagy tíz vállalkozóval állna szerződéses jogviszonyban, és feléjük kellene mindazokat az adminisztratív intézkedéseket megtenni, amelyeket a közbeszerzési törvény jelenleg is előír.
Ennél tehát - és ezt azért mondtam csak egy részletként - olyan, sokkal hatékonyabb megoldást kell találni, amely biztosan lehetővé teszi a hazai kis- és középvállalkozók részére, hogy ők nyerjék el, és ne a multinacionális cégek, amelyek akkor is azok, hogyha mondjuk, egy hazai alapítású, magyar leánycéggel rendelkeznek, mert ugye erről is hallottunk különböző statisztikai adatokat, hogy hány százalékát nyerik a hazai cégek, hány százalékát tudják nyerni a külföldi cégek, és pont megmutatta, hogy hiába elenyésző arányban lesznek nyertesek közbeszerzési eljárás után teljesen külföldi érdekeltségű cégek, a hazai cégek minimális részesedést kapnak a közbeszerzési eljárások forintosított értékéből.
Tehát azt szeretnénk, hogyha hatékonyan és tényleg a hazai ipar, a hazai vállalkozások és a magyar emberek támogatására tudnák fordítani ezt az egész rendszert, mert ami most van, az legfeljebb egyetlen kis hangyalépés volt ebbe az irányba, de egy teljesen új törvény tudná a teljes nyilvánosság alapján megvalósítani azt a fajta közbeszerzést, ahol sokkal kevesebb lenne a gyanúra okot adó körülmény.
(18.10)
Mert sajnos jelenleg azt látjuk, hogy a közbeszerzés a korrupció melegágya, és az elmúlt időszak, az elmúlt húsz év ezért szorulna radikális változásra, mert ebben valamennyi politikai erő részes volt. A Jobbik nem lesz cinkos vétkesek között, és ezért mondja ki, hogy igenis, ebben a kérdésben is egy teljesen új és gyökeres fordulatra van szükség.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
