DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Scheiring Gábor képviselőtársam elmondta az alapvető viszonyulásunkat ehhez a törvényjavaslathoz. Én abból az aspektusból szeretnék néhány kiegészítést tenni a vezérszónoklathoz, hogy a közbeszerzési törvény, illetve ez a módosítási javaslat mennyiben segít hozzá bennünket ahhoz, hogy a közpénzekkel történő gazdálkodás, a költségvetési pénzekből gazdálkodó szervek működése átláthatóbb és az ilyen pénzekkel gazdálkodó személyek pedig elszámoltathatóbbak legyenek.
(17.20)
Először is szeretném én is megerősíteni néhány pozitívumát ennek a törvényjavaslatnak. Az átláthatósági megállapodás hatályos szabályozásának az eltörlése üdvözlendő, bár megjegyzem, hogy önmagában az átláthatósági megállapodás intézménye mint olyan szerte Nyugat-Európában, Észak-Amerikában, ahol ez már ismert, alapvetően éppen hogy a civil kontrollt, az átláthatóbb gazdálkodást szokta elősegíteni, ezért terjesztjük elő azokat a módosító javaslatainkat, amelyek nem az intézmény teljes száműzését szolgálják, hanem átalakítását úgy, hogy az valóban az eredeti rendeltetését szolgálja.
Szeretném továbbá megerősíteni azt, amit Scheiring képviselőtársam elmondott: az LMP már korábban a választási kampányban, de azt megelőzően is meghirdette az antikorrupciós 12 pontjában, hogy egy olyan közbeszerzési szabályozás kell, ahol az off-shore lovagok nemcsak a pályázaton nem vehetnek részt, de olyan kizáró szabályokat alkotunk, hogy az átláthatatlan tulajdonosi szerkezettel rendelkező cégek sem a pályázaton nem vehetnek részt, sem alvállalkozóként nem működhetnek közre a különböző közbeszerzési tevékenységek megvalósításában.
Üdvözöljük az előzetes vitarendezési kör bővítését, és természetesen üdvözöljük azt is, ahogyan előkészíti az elektronikus közbeszerzés bevezetését.
Mindezzel együtt, és természetesen újfent megerősítve a vezérszónoklatban elhangzottakat üdvözöljük azt az irányt is, hogy a közbeszerzési törvény módosítása szakítani kíván azzal a logikával, amelyik alapvetően a multinacionális cégeket kedvezményezte az elmúlt időszakban a hazai kis- és középvállalkozásokkal szemben.
Ugyanakkor van néhány egészen érthetetlen és éppen az átláthatósággal szembemenő javaslat ebben az előterjesztésben. Rögtön a 10. §-ban a korábbi szabályozással ellentétben kiveszi az összeférhetetlenségi normából a közbeszerzési eljárás előkészítésében közreműködőket, tehát itt kinyit egy kaput. Azokra, akik részt vettek a közbeszerzési eljárás előkészítésében, ennek a paragrafusnak az összeférhetetlenségi szabálya nem vonatkozna.
Csatlakozni tudok ahhoz, hogy a jogi szolgáltatások kiszervezése a közbeszerzési törvény hatálya alól egészen elképesztő. Szerintem vagyunk egypáran ebben a Házban, akik pontosan tudjuk, nemcsak hogy nagyon sok esetben éppen a jogi szolgáltatásokkal lehet nem igazán ellenőrizhető módon nagy pénzeket kihúzni költségvetési szervektől, de szerintem elég sokunkat felháborította az a gyakorlat, ami az utóbbi években kiteljesedett, hogy miközben minisztériumok, állami cégek elég sok pénzt fizetve alkalmaznak jogi igazgatóságokat, jogi főosztályokat, egészen egyszerű perekre, személyiségi jogi perekre is külső ügyvédi irodákat bíznak meg rendszeresen költségvetési szervek, állami, önkormányzati tulajdonú cégek. Ehhez képest a jogi szolgáltatásokat kiszedni a közbeszerzési törvény hatálya alól egészen elképesztő.
Szintén ezt a vonalat erősíti - tehát az átláthatóságnak éppenséggel a szűkítését - az a javaslat, amit Scheiring képviselőtársam már említett, hogy a közbeszerzési törvény 73. §-ában egy további szűkítés került bele a részinformációk, alapadatok nyilvánosságra hozatalával, mintegy olyan kibúvóval, ami egyébként az egyébkénti üzleti titokszabályhoz képest is egy további mentességet teremt a nyilvánosság őrző tekintete elől.
A mi álláspontunk szerint teljesen érthetetlen, hogy a javaslat 8. §-a egy, az eddiginél sokkal szűkebb nyilvánossági szabályt léptet életbe a jelenleg hatályos közbeszerzési törvény 17/C. §-ában. Azért pakolgatok itt, mert így vizuálisan elég jól látható, hogy amíg a jelenlegi szabályozás egy nagyon differenciált és nagyon sok mindenre kiterjedő nyilvánossági, közzétételi kötelezettséget ír elő - tessék megnézni -, ha csak így ránézésre megnézzük, a javaslatban szereplő új szabály brutálisan beszűkíti ezt a közzétételi kötelezettséget. Semmiféle indokát ennek a szűkítésnek nem látjuk.
Azon pedig egészen elképedtünk, hogy a törvényjavaslat 87. §-a a hatályos közbeszerzési törvényből jó néhány paragrafust hatályon kívül helyez. Egy hatalmas felsorolás búvik meg, mint ahogy az egy rendes hatályon kívül helyező szakaszhoz illik, és - elnézést, államtitkár úr, de nem tudok másként fogalmazni - rendkívül sunyi módon bele van bújtatva ebbe a szakaszba néhány olyan tétel, ami egészen egyértelműen a nyilvánosság korlátozásáról szól. Mikről beszélek? Az egyik: a közbeszerzési törvény 6. § (2) bekezdését törölni akarja ez a törvényjavaslat. Miről szól a 6. § (2) bekezdése? Arról, hogy az eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét ellenjegyzéssel kell igazolni, tehát ezzel is mintegy hitelesíteni illik az eljárást megindító hirdetményt. Mi nemhogy kivennénk ezt a paragrafust, éppen hogy megerősítenénk. Nem akármilyen személy jegyezhetné ellen. Előírnánk azt, hogy természetes személy jegyezze ezt ellen, egész egyszerűen azért, hogy az, aki szakmai felelősséget vállal, egyben anyagi felelősséget is vállaljon. Érvényesüljön az elszámoltathatóság a közbeszerzési eljárásnak ebben a fázisában is. Ehhez képest ez a törlési javaslat a hatályon kívül helyező rendelkezésben éppen ellentétes irányról szól.
A 242. § (2) bekezdését szintén törölni óhajtja a törvényjavaslat. Miről szól a jelenleg hatályos közbeszerzési törvény 242. § (2) bekezdése? Arról, hogy árubeszerzésnek minősül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatának, hasznosítására vonatkozó jognak opcióval vagy anélkül történő megszerzése az ajánlatkérő részéről. Mi a kormány szándéka? Ki kívánja venni ezeket az ingatlanügyleteket a közbeszerzés hatálya alól? Ha igen, milyen indokkal?
És végezetül: a 99/A. § (4) bekezdését a hatályon kívül helyező rendelkezések között szintén fellelhetjük, miközben ez éppen hogy erősíti a korrupcióellenes elemet a hatályos közbeszerzési törvényben. Arról van szó, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő közötti különböző jogügyleteket a közbeszerzési szerződés megkötését követő öt éven belül is - ha a közbeszerzési értékhatárt nem éri el - közzé kell tenni.
Ezekre a hatályon kívül helyező rendelkezésekre várunk választ, hiszen miközben - s nemcsak a kormányprogramra szeretnék visszautalni, hanem az előterjesztői expozéra is - szavakban a kormány elkötelezett, hogy rendet tegyen, elkötelezett, hogy leszámoljon az off-shore lovagokkal, elkötelezett abban, hogy leszámoljon azzal a politikai korrupcióval, ami belengi a magyar közéletet, ehhez képest ezek a módosító javaslatok, a közbeszerzési törvény módosításában fellelhető javaslatok elbújtatva a hatályon kívül helyező rendelkezések közé nem igazán ezt, egyébként a kormányprogramban is fellelhető célt szolgálnák.
Azzal szeretném zárni, hogy jó volna, ha a mostani rohamtempóban és vélhetően a törvényben előírt társadalmi egyeztetéseknek sem egészen eleget téve feltálalt közbeszerzési törvénymódosítás helyett egy olyan új közbeszerzési törvényt készítene elő minél hamarabb a köztársaság kormánya, amely nem engedi azt, hogy különböző, a közbeszerzési folyamatokra rátelepült kizárási szakemberek és más hiénák folyamatosan generálják a korrupciós folyamatokat. Egy olyan közbeszerzési törvényre várunk, amely arra serkenti mind a multinacionális cégeket, mind a hazai kis- és középvállalkozókat, hogy üzleti etikai kódexeket írjanak, hogy olyan cégek pályázhassanak, amelyek ilyen üzleti etikai kódexszel rendelkeznek.
(17.30)
Tehát azt szeretném csak megerősíteni, hogy várjuk a kormánytól a választ ezekre a kérdésekre, és ennek fényében, a válaszok fényében fogjuk eldönteni azt, hogy támogatni tudjuk-e ezt a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)
