DR. VEJKEY IMRE
DR. VEJKEY IMRE
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk előkészítésének fontos állomása volt a közbeszerzésekről szóló törvény Krisztus után 1995-ben történt megalkotása. Ez a törvény 2004-ig összességében jól, bár kétségtelenül egyre több nehézséggel töltötte be funkcióját. Ekkor az uniós jog változásának késztetése alapján új közbeszerzési törvény került megalkotásra.
A 2004. május 1-jén hatályba lépett második, jelenleg is hatályos közbeszerzési törvény teljes egészében újraszabályozta a közbeszerzési jog területét. Ez volt az Európai Unió tagállamainak legterjedelmesebb közbeszerzési törvénye, amelyhez fokozatosan egyre több és több végrehajtási jogszabály is kapcsolódott.
A jogalkotó 2004-től napjainkig azt az utat járta, hogy minden felmerülő problémát újabb és újabb problémát jogszabályi beavatkozással, új jogszabályok bevezetésével gondolt megoldani. Ez azt jelentette, hogy az elmúlt évek során átlagosan évente ötször módosult a közbeszerzési törvény, és a végrehajtási jogszabályokon is igen sok módosítás történt.
A 2004-ben megalkotott új közbeszerzési törvény feladata az lett volna, hogy a hazai források ésszerű felhasználása mellett hatékonyan szolgálja az uniós források felhasználását. Az új, bonyolult és túlszabályozott rendszert mind az ajánlatkérőknek, mind az ajánlattevőknek nehéz volt megtanulniuk, folyamatosan napvilágra kerültek a rendszer hiányosságai, de különösképpen hibái, amelyek újabb és újabb jogszabály-módosításokat indukáltak.
Abban, hogy az uniós források lehívására messze nem a kívánt ütemben került sor, jelentős szerepe volt a közbeszerzési jog szabályozási problémáinak. Az újabb és újabb, megfelelő hatástanulmányok nélkül, különböző lobbierők hatására módosított törvényhez végrehajtási szinten számos jogszabályi rendelkezés kapcsolódott, amelyre esetenként nem volt törvényi felhatalmazás, ez alkotmányellenes állapotot idézett elő.
A szocialista-liberális kormányzat a jelentkező problémák folyamatos toldozgatásával és foltozgatásával igyekezett orvosolni, mindig kutyafuttában, átgondolt hatásvizsgálatok nélkül. Az elmúlt év telére már mondhatni jogalkotási ámokfutásba torkollott, a kormányzat újabb és újabb, még ki nem próbált csodaszerrel igyekezett az igen beteg közbeszerzés rendszerét gyógyítani, amely azonban további nem kívánt káros mellékhatásokat okoztak a rendszerben.
Eközben a gazdasági folyamatok lelassultak, az a szemlélet kezdett eluralkodni, hogy a közpénzfelhasználás legfontosabb eleme maga a közbeszerzés, amelynek azonban nem így kellene lennie. A közbeszerzés a közpénzfelhasználásnak szükséges, de azt nem nehezítő, hanem könnyítő eleme kellene hogy legyen, olyan akadálypálya, amely egyszerűen és kiszámíthatóan teljesíthető, de ugyanakkor biztosítja az átláthatóság, a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség követelményeit is. Ehelyett hazánkban olyan állandóan változó, bonyolult rendszer alakult ki, telepedett rá a nemzetgazdaságra, amely versenyképességünket csökkentette, az uniós és a hazai források felhasználását jelentősen lelassította, és ugyanakkor nem tudott eleget tenni a korrupció visszaszorítása iránti követelménynek sem.
A Fidesz-KDNP-szövetség e terület tekintetében ilyen állapotban vette át a kormányzást. A beteg közbeszerzési rendszerről kiállított diagnózis alapján egyértelműnek látszik, hogy a beteg rendszer alkalmatlan a gyors és hatékony közpénzfelhasználásra, a korrupció visszaszorítására és a magyar kis- és középvállalkozói réteg helyzetbe hozására, továbbá az uniós források minél szélesebb körű lehívására. A szocialista-liberális kormány lesújtó közbeszerzési hagyatékának megvizsgálása alapján egyértelmű, hogy az országnak, a nemzetgazdaságnak új, egyszerűbb, a magyar kis- és középvállalkozások sorsát könnyítő, az ország versenyképességét segítő, gyorsabb és hatékonyabb közbeszerzési törvény megalkotására van szükség. Az ezzel kapcsolatos teljes, átfogó munkát minél előbb el kell végezni, de ez a jogalkotói munka több hónapot is igénybe vehet.
Tekintettel azonban arra, miszerint a nemzetgazdaságunk - különösen a jelenlegi válság időszakában - ezt az időszakot csak még nagyobb nehézségekkel bírná ki, ezért az előterjesztő helyesen úgy döntött, hogy az első gazdasági tárgyú törvények között be kell avatkozni a közbeszerzés rendszerébe, és meg kell tenni azokat a rendszer működését egyszerűsítő, könnyítő, a nemzetgazdasági és kis- és középvállalkozások számára szükséges azonnali beavatkozásokat, amelyek egyértelműen akadályozzák a pozitív folyamatok beindulását. Ennek jegyében született meg a T/582. számú törvényjavaslat, amelynek néhány fontos, az említett célok irányába ható rendelkezést külön is érdemes kiemelni, 1-12. pontban foglalom össze.
1. pont. Megszűnik az átláthatósági megállapodás és az átláthatósági biztos jogintézménye. A leköszönt kormány egyik utolsó intézkedése volt a jogintézmény bevezetése, amely ilyen formában a világon sehol sem működik. Az elképzelés hatásaiban átgondolatlan és indokolatlan volt, számos újabb problémával terhelte volna meg a közbeszerzés egyébként is nehézkes rendszerét, nem beszélve az ehhez kapcsolódó felesleges közpénzfelhasználásról.
2. pont. A hivatalos közbeszerzési tanácsadókra vonatkozó szabályok módosítása. Ilyen jogintézmény az 1. ponthoz hasonlóan ugyancsak sehol a világon nem működik. Mondhatni tehát, hogy a magyar jogalkotó 2004-ben ezt az intézményt kísérletképpen vezette be. Az eddigi szabályozás kötelező bevonásukat írta elő a nagyobb értékű, illetve uniós támogatással megvalósuló közbeszerzésekre. Ez indokolatlan, hiszen a piac kitermelte a terület szakértőit, és az ajánlatkérőtől ennyi év után elvárható, hogy jogszerűen le tudja folytatni a közbeszerzési eljárást. Egyrészt ezért, másrészt pedig azért, mivel egy versenykorlátozó jellegű jogintézmény, ezért legalább a kötelező bevonásuk helyeslendő, hogy megszüntetendő.
(16.10)
3. A Közbeszerzések Tanácsa az elmúlt évek során nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A Közbeszerzések Tanácsának fenntartása, funkcióinak átgondolása ennek jegyében került sorra a törvénytervezet kapcsán, és így került sor a tanács létszámának mintegy felére való csökkentésére.
4. A Közbeszerzések Tanácsához fűződő közfeladatként jelent meg a hirdetmények kötelező ellenőrzési rendszere. Ilyen típusú kötelező ellenőrzés Európában - ismételten hangsúlyoznom kell - sehol nem működik, és az EU-ban mégis jobban mennek a közbeszerzések, mint nálunk. Ennek következtében indokolttá vált e kérdéskör átfogó vizsgálata is, amelynek jegyében a törvénytervezet alapján szűkül a kötelező hirdetmény-ellenőrzés köre, valamint módja, ami egyidejűleg költségmegtakarítással is jár, segítve ezzel a magyar kis- és középvállalkozásokat.
5. Kifejezetten a magyar kis- és középvállalkozások munkához való juttatását segíti az a törvénytervezetben szereplő rendelkezés, ami mind az építési, mind pedig az árubeszerezések és szolgáltatások esetén új szabályokat ad arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja a kisebb árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak.
6. A közbeszerzés rendszerében komoly problémát jelent, illetve jelentett, továbbá a korrupció melegágyává vált az a 2008 után bevezetett szabályozás, ami az egy ajánlattevőhöz, illetve egy érvényes ajánlathoz kötődik. A hatályos szabályozás szerint ezekben az esetkörökben érvénytelen vagy érvénytelen lehet a közbeszerzési eljárás szinte csak. Ez kartellezéshez, piaci zsarolásokhoz, korrupcióhoz vezetett, és számos esetben blokkolta, lassította az uniós és hazai közpénzfelhasználást. E most megszüntetésre kerülő szabály jó példája a szocialista-liberális jogalkotás átgondolatlanságának, amely mind a nemzetgazdaságnak, mind az ajánlatkérőknek, mind pedig a piaci szereplőknek súlyos károkat okozott.
7. Az egyszerűsítés jegyében kerül sor arra a jogalkotói beavatkozásra, ami az ingatlanbeszerzéseket kiveszi a közbeszerzések köréből, mivel a jelenlegi szabályozás életidegen.
8. Az egyszerűsítést, a kis- és középvállalkozások munkáját segítő jogalkotói beavatkozás az is, hogy a továbbiakban nem kell feltétlenül eredeti okiratokat benyújtani az igazolások körében, elegendők az egyszerű másolatok is.
9. A törvénytervezet új rendelkezéseket ad arra, miszerint az ajánlatkérőnek legyen kötelezettsége a közhiteles és hatósági elektronikus nyilvántartásokban foglalt adatok beszerzése, ellenőrzése, így ez egyszerűsíti az eljárást, ezáltal segítve a magyar kis- és középvállalkozások sorsát.
10. A közbeszerzési rendszer egyszerűsítését szolgálja az egybeszámítási kötelezettség újragondolása is. A magyar szabályozás az uniós elvárásokhoz képest jóval szigorúbb szabályokat adott, aminek eredményeképpen az EU tagállamaihoz képest lényegesen szélesebb körben kellett alkalmazni a közbeszerzés szabályait. A bevezetésre kerülő új szabály egyértelműbb és szűkítőbb a korábbi rendelkezésekhez képest, így az egybeszámítási kötelezettséget az egy költségvetési éven belül azokban az esetekben teszi kötelezővé, amikor is a beszerzés tárgya és a rendeltetése azonos vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.
11. Nem váltotta be a hozzá fűzött várakozásokat a hirdetmények kötelező ellenjegyzésének szabálya sem, amely ezért megszüntetendővé vált. Önmagában a felelősségi kérdéseket ez a szabály nem tudta megoldani, csupán nehezítette, valamint lelassította, és olykor költségesebbé tette a közbeszerzési eljárásokat.
12. Nem szabad kihagyni a fenti felsorolásból további hatályon kívül helyezésre ítélt szabályok felhívását sem. E körből kiemelendő az építési beruházásokra vonatkozó egyes végrehajtási szabályok hatályon kívül helyezése, ami megszünteti az alkotmányos aggályokat, továbbá csökkenti a nehézkes és túlburjánzó rendelkezéseket.
Köszönöm, hogy meghallgattak. Kívánom, hogy képviselőtársaim a fenti törvénytervezet értelmezésekor ne a kifogásokat kutató, hanem a jó irányba ható törvényi megoldásokat támogató, proaktív szemlélettel legyenek.
Köszönöm még egyszer. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
