ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap a számvevőszéki és költségvetési bizottság is megtárgyalta a közbeszerzési törvény módosítását, ahol az előterjesztő maga is kihangsúlyozta, hogy azon anomáliák megszüntetését kívánja ezzel a módosítással végrehajtani, amellyel csökkenti a korrupciót, helyzetbe hozza a hazai kis- és középvállalkozásokat, a közbeszerzési eljárások egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá tételének, valamint a körbetartozások enyhítésének a kérdéskörét próbálja meg.
Magán a bizottsági ülésen olyan óriási vita nem alakult ki, és visszatérve az előző napirendi pontunk tárgyalására, az egyes gazdasági és pénzügyi törvények megalkotásánál is számos képviselőtársam kérte számon a közbeszerzési törvény kérdéskörét. És lám, államtitkár úr az expozéjában egy hihetetlen mértékű, nem sok paragrafusból tartozó, de mégis átfogóan próbálja meg magát a közbeszerzési törvény eddigi anomáliáit tulajdonképpen megközelíteni, kiszűrni, és azokat rendezni oly mértékben, hogy valóban az átláthatóság, az egyszerűsítés, az eljárási rendnek a szabályozásával a szigorítás, a hazai kis-, középvállalkozásoknak a pályázatokon történő részvétele, és amit ki kell külön emelni, a körbetartozások kérdéskörénél úgy rendezi a közbeszerzési kifizetési rendszert, hogy először az alvállalkozókat kell kifizetni, és amikor visszaigazolta az alvállalkozó kifizetésének a fővállalkozó a beruházó megrendelő irányában, majd akkor történik meg a fővállalkozó kifizetése.
De emlékezzünk vissza arra, hogy az elmúlt időszakban az Állami Számvevőszék és különböző intézmények milyen mértékű hazai korrupciórendszereket próbáltak meg vázolni, és annak a költséghányadát is tulajdonképpen 200-400 milliárd forint évi korrupciós nagyságrendre értékelték. Ezekkel a lépésekkel valóban elé lehet menni a korrupciónak, valóban a tisztánlátáson és a nyitottságán keresztül a betekintés kérdését is megpróbálja úgy rendezni, hogy egyrészt az elbírálás előtt a pályázat leadásánál összefűzéssel kell tulajdonképpen nyilvánosságra hozni magát a pályázati rendszert, valamint a betekintésnél a döntésnél az űrlapok, vagyis a döntési mechanizmus nyíltságát is megpróbálja a közbeszerzési törvény módosítása rendezni.
Ami nagyon fontos, hogy beiktat egy olyan lépcsőt, ahol a hazai kis- és középvállalkozások, ha az ajánlati ár 25 százaléka fölötti vagy abban a nagyságrendben nyújtanak be pályázatot, akkor ők sem alvállalkozónak számítanak, hanem adott esetben pályázati elbírálás alá kell őket vonni, és ennek alapján valóban a hazai kis- és középvállalkozások is lehetőséget kapnak arra, hogy a pályázatban részt tudjanak venni.
Emellett kiemeli azt a részt is a közbeszerzési törvény módosítása, hogy kisebb tételben is lehet pályázni. Ez azt jelenti, ugye, eleve az volt a szokás a különböző pályázati kiírásoknál, hogy előre megbeszélték a fő kivitelezővel vagy a fővállalkozóval, majd utána a fővállalkozó saját maga nem végzett munkát, hanem az összes munkát kiadta alvállalkozóknak. Tehát részekre lehet bontani magát a pályázati kiírást, és ennek alapján részegységekre is pályázhatnak a kis- és középvállalkozások. Ezáltal valóban megnyílik annak a lehetősége, hogy nem egy nagy cég viszi el az összes pályázatot, hanem adott esetben kisebb cégek is minden további nélkül részt tudnak venni a pályázati rendszerben.
A bizottság döntő többsége a közbeszerzési törvény módosítását általános vitára alkalmasnak tartotta. 16 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett a költségvetési bizottság magát a módosító javaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy a vita után fogadják el a módosításokat.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
