GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr, csak közben az óra megy, miközben ön beszél. Én hadd indítsam azzal kormánypárti képviselőtársaimnak, hogy míg mi kibeszéljük az időkeretünket, ezalatt önöknek van lehetőségük a határozatképességet előállítani, tehát egyszerűen nem értem, hogy miért ez a nagy zaj.
Tisztelt Államtitkár Úr! Néhány dolgot még hadd tegyek hozzá! Az egyik az összeférhetetlenség kérdése, és én kérem a kormánypárti képviselőket, vagy a gazdasági bizottságot, aki ezzel foglalkozik, nem helyes az, ami most a törvényben, hogy az a szakértő vagy szakember, aki az előkészítési folyamatban részt vesz, az később mint ajánlattevő is megjelenhet. Azt gondolom, hogy ez egy valós korrupciós veszély, sőt azt is megkockáztatom, hogy ez a közösségi joggal minden valószínűség szerint szembemegy. Sajnos, ez a rövid idő nem volt arra elég, hogy ezt külön megnézzem.
A másik ilyen kérdés a hirdetmény-ellenőrzés, erről beszélt Szatmáry Kristóf képviselő úr is. Tisztelt Államtitkár Úr! Én a következő negatív példát hoznám. Sok-sok évvel ezelőtt a gazdasági kamarákról szóló törvénynél a kötelező kamarai tagság azért szűnt meg, merthogy a kicsik nem tudják kifizetni. Hitem szerint akkor is, ha a kamarai tagdíjat vagy elengedtük volna, vagy kedvezményesebb tarifát határoztunk volna meg a kis- és közepes vállalkozások számára, akkor az előnyeit megtarthattuk volna a kötelező kamarai tagságnak.
(18.20)
Tehát attól félek, hogy azzal, hogy a hirdetmény-ellenőrzést kiiktatjuk a rendszerből, többet vesztünk, mint ha azt mondanánk, hogy bizonyos körben csak nagyon kedvezményes díjat kelljen fizetni, mint ahogy erre már a most hatályos törvényben is van példa, ahogy erre utalt budapesti kerületi polgármester úr.
A következő ilyen kérdés a hamis adat szolgáltatása. Számomra elég nehezen értelmezhető az, hogy a bizonyítási kényszer az ajánlatkérő oldaláról van. Kérem tisztelettel, vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy ezt az ajánlattevőkre kellene visszafordítani.
A következő a minősített ajánlattevők köre. Mindannyian tudunk erre példát, hogy valaki menet közben kikerült abból az adatbázisból, amely a minősített ajánlattevőkre vonatkozik, és előfordult az eddigi gyakorlatban is, hogy valaki nem tett eleget a törvényben előírt bejelentési kötelezettségének. Azt javasolnám, hogy ebben az esetben - és ezt is a szándékossági körbe veszem - szintén kizárási, meghatározott időtartamra való kizárási szankciót kellene alkalmazni.
A fizetési késedelem esetében nagyon sokat beszéltünk a körbetartozásokról, és az egyik célja is a törvényjavaslatnak, hogy ezt a folyamatot egy kicsit javítsa. Azt kérném megint csak a kormányzati tisztviselőktől, hogy vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy még alkotmányos keretek között hogyan lehetne a rendszerbe beiktatni azt, hogy a korábbi szerződéseiből fennálló fizetési késedelem miatt is kizárható legyen valaki a folyamatból, tehát ne vehessen részt most olyan ajánlattevő a pályázatokon, akinek korábbi szerződéseiből komoly tartozásai vannak.
A végére hagytam az igazolások utólagos csatolását. Az egész rendszerben ezt az okiratbenyújtást, igazoláscsatolást javasolnám úgy megfogalmazni, hogy a szerződéskötés időpontjára vonatkozzon az egész. Rögtön mondok egy példát, amiért erre hivatkozom. Például az Art. alapján az APEH minden tárgyhó 10-én teszi közzé a szokásos listát. Ha valaki ezt követően bekerül a köztartozással nem bírók közé, attól kezdve mintegy egy hónap időtartam áll rendelkezésére, hogy még mint köztartozással nem rendelkező, pályázni tudjon. (Folyamatos zaj.)
Azt gondolom tehát, hogy úgy kellene ezt a fordulatot megfogalmazni, hogy a szerződéskötés időpontjában megfelel azoknak a feltételeknek, amelyeket a törvény egyébként előír. Köszönöm szépen. Én magam is ugyannak drukkolok, mint államtitkár úr, hogy végrehajtható legyen, de legyen átlátható, a mainál átláthatóbb.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
