SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalandó, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása fontos része a nemzeti együttműködés programjának, egy kiemelkedő része. Az ottani célokat, ígéreteket kívánja ez a törvényjavaslat lényegében törvényi formába önteni. Talán akik ezzel a területtel foglalkoznak, pontosan tudják, hogy a közbeszerzések elhúzódását okozó rugalmatlan szabályok miatt sokszor eredménytelenül zárulnak az eljárások, amelyek újabb erőforrás- és költségráfordítást igényelnek az ajánlattevőktől. Tudjuk jól az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvétele is hagy kivetnivalót maga után. Tehát jogos az az igény, amit a nemzeti együttműködés programja megfogalmazott, hogy egy átlátható, egyszerű, gyors és a hazai vállalkozások számára könnyen elérhető rendszert biztosítson a közbeszerzések területén az ezzel foglalkozó törvény. Erre tesz kísérletet, erre tesz javaslatot a most előttünk lévő törvényjavaslat.
A nemzeti együttműködés programjában ezért is kiemelten szerepel a közbeszerzések eddigi gyakorlatának felülvizsgálata, többek között az építőipari helyzet javításának érdekében. A program felhívja a figyelmet, hogy a revízió nemcsak gazdasági, hanem politikai érdeksérelmeket is okozhat, felvállalva azonban ezeket a tekintetben, hogy mindenképpen elkerülhetetlenek. Az ágazat jelenlegi állapotának kialakulásáért, már ami az építőipart illeti, három alapvető tényezőt emel ki a kormányprogram. Ebből az egyik a hitelforrások szűkössége, a megrendelések visszaesése és a lánctartozások problémaköre, amelyre egyébként a maga módján a most benyújtott javaslat megpróbál valamiféle, ha nem is teljes körű, de kis lépésekben megoldást kínálni.
A program feladataként tűzi ki a közbeszerzési rendszernek a fedezetkezelő intézményen keresztül való alkalmassá tételét a mostani kihívások tekintetében.
(15.30)
Ugyancsak a nemzeti együttműködés programja külön pontban foglalkozik az úgymond közbeszerzési fordulat elérésével. Szomorúan állapítja meg a kormányprogram, hogy az Európai Unió országaiban a hazai és a külföldi cégek aránya az elnyert közbeszerzési pályázatoknál éppen fordítottja a magyar arányoknak. Míg az Unió tagállamaiban - ez már többször elhangzott - talán 70 százalékos a hazai cégek érték szerinti részesedése a közbeszerzésekből, addig ez Magyarországon csak 40 százalékos. Az állami intézkedési program következtében és közvetett eszközökkel egyaránt segíteni kell azt, hogy az Európai Unióból érkező uniós pénzek normák szerinti elosztási rendszerében a közeljövőben a magyar cégek ezt a nyugat-európai 70 százalékos arányt elérjék.
Ugyancsak a kormányprogram felhívja a figyelmet arra, hogy a hazai átfogó válság magában foglalja az irányítási válságot is, amely többek között a közbeszerzésekkel kapcsolatos komplex problémarendszereket veszi sorba. Túl drága, túl lassú, korrupt, túlszabályozott, és a szakmai kérdéseket háttérbe szorítja, s néha pótcselekvéseket szervez be a működésébe, amely a szakmai munka rovására megy.
A kormányprogramból végül kiemelném a mellékleteként szereplő, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségével kötött megállapodást, amely Magyarország gazdasági és társadalmi felemelkedéséért született, és ennek is a 4. pontját, amely “piacot a magyarországi vállalkozásoknak” tartalommal bír. Eszerint 2012-re a hazai beszerzésekben a többségi magyar tulajdonban lévő vállalkozások ugyanolyan arányban kell hogy nyertesek legyenek, mint a német, francia hasonló rendszerekben.
Ezek alapján tehát a kormányprogram egyértelműen elkötelezett a tekintetben, hogy a közbeszerzési törvényt módosítani szükséges, és a kormány, mint ahogy itt a kezünkben lévő törvényjavaslatból kiderül, a lehető leghamarabb és a lehető legátfogóbban hozzá is nyúlt ehhez a törvényjavaslathoz.
Négy olyan fő területe van ennek a törvénymódosításnak, amely, azt gondolom, hogy céljait tekintve legalábbis minden parlamenti párt számára elfogadható, ha a gyakorlatban egyébként vannak vitás kérdések is, ez majd a vitában úgyis valószínűleg napvilágra kerül. Az egyik ilyen, ami mindenképpen a közbeszerzési törvény módosítását igényli, a korrupció visszaszorítása, a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása, a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, olcsóbbá, gyorsabbá tétele, illetve a körbetartozások rendszerének enyhítése.
Hadd kezdjem itt a felszólalást e sorozatban a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozásával. Itt hadd utaljak arra, hogy nem előzmények nélküli a javaslat, ami itt szerepel, hiszen a Közbeszerzések Tanácsának tapasztalatai, a korábbi évek jelentései egyértelműen fogalmaznak a tekintetben, hogy a kis- és középvállalkozások alapvetően a kisebb értékű közbeszerzési eljárások tekintetében érnek el jó pozíciókat, a nagy értékű beruházások tekintetében alapvetően csak alvállalkozóként tudnak eredményesek lenni, az alvállalkozói szférában pedig ismert, hogy a körbetartozások és egyéb gondok a kis- és középvállalkozók pozícióját jelentős mértékben gyengítik.
A javaslat emiatt korlátozza az esélyegyenlőséget sértő ajánlatkérői előírások lehetőségét a kis- és középvállalkozások ajánlattételi, nyerési esélyeinek növelését szolgáló módosításokkal, így például abban, hogy könnyítik a nemrég megalakult vállalkozások részvételét. Két évben korlátozza visszamenőleg az ajánlatkérők pénzügyi alkalmassága körében a bankszámlával összefüggő alkalmassági feltételeket. Nagyon lényeges része, hogy a jövőben az ajánlatkérő a mostaninál is szigorúbb feltételek mellett köteles lesz a részajánlattétel kiírására. Ez biztosítja azt, hogy kisebb értékűek legyenek a közbeszerzések, tehát a hazai kis- és középvállalkozók nagyobb eséllyel tudjanak ezen részt venni, továbbá a javaslat egyfelől megtiltja, hogy az ajánlatkérő a 10 százalék feletti alvállalkozókra az ajánlatkérőnél szigorúbb alkalmassági feltételeket írjon elő. Emellett kötelezővé teszi, hogy az ajánlattevő a 10 százalék feletti alvállalkozóval, sőt akár a 10 százalék alatti alvállalkozóval együtt is megfelelhessen az alkalmassági feltételeknek.
Ugyancsak a Közbeszerzések Tanácsának 2007. évi beszámolójára utalhatunk, amely egyértelmű a tekintetben, hogy mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők véleménye abban egyetértésben van, hogy a jelenlegi közbeszerzési törvény túlságosan bonyolult, helyenként nehezen lehet azt alkalmazni. A hatályos Kbt. bonyolult eljárási szabálya és a nehéz jogalkalmazása miatt a kis- és középvállalkozások a kívánatoshoz képest sokkal nehezebben képesek pályázni, nyerni pedig különösen. A késedelmes fizetések száma és a körbetartozások mértéke az utóbbi évben növekvő tendenciát mutat, visszaszorításuk érdekében meg kell próbálni a Kbt. eszközeivel is ösztönözni az ajánlattevőket, hogy határidőben fizessenek az alvállalkozóknak.
Fontos eleme az eredménytelen közbeszerzési eljárások, illetve az érvénytelen ajánlatok számának csökkentése. Ugyancsak visszautalnék, a Közbeszerzések Tanácsának beszámolójából megtudhatjuk, hogy a Tanácshoz beérkezett és az ellenőrzésre került hirdetmények száma a 2008. évben meghaladta a 22 ezret. A jelenlegi közbeszerzési gyakorlat alapján a megküldött hirdetmények több mint kétharmadát kell visszaküldeni formai, illetve tartalmi okok miatt. A közbeszerzésről szóló törvény által kevésbé tárgyalt ajánlattevőkkel kapcsolatos módosítások előnyeit fontos továbbá kiemelni, rávilágítva az ajánlattétel elősegítésének javítására.
Az e körbe tartozó módosítások az elsődleges célon kívül a fentiekhez hasonlóan a kis- és középvállalkozók közbeszerzési eljárásban való részvételét is segítik, ugyanis a kis- és középvállalkozások kevesebb pénzt és munkaidőt tudnak az ajánlatuk készítésére fordítani, így ennek következtében nagyobb eséllyel is rontják el azokat. A módosítás sok olyan szabályt tartalmaz, amik csökkentik az ajánlatban elkövetett nem jelentős hibák jogkövetkezményeit, korlátozzák az emiatti kizárások lehetőségeit, ezzel segítve a kis- és középvállalkozásokat ugyancsak a közbeszerzésekben való aktív részvételben.
E célt segíti a hamis adatszolgáltatás definíciójának, illetve az érvényességi okok pontosítása, a hiánypótlással kapcsolatos számítási hibák javítását érintő, illetve az ajánlatokkal kapcsolatos felvilágosításkérés lehetőségének körét bővítő módosítások.
Azt gondolom, a körbetartozások enyhítésére mindenképpen e törvény kapcsán érdemes utalni, és ezt meg is teszi a törvény. A körbetartozási helyzet persze nem csak a Kbt.-vel oldható meg, de amit lehet, azt a Kbt.-ben is meg kell tenni, hiszen ez a törvény szól a közpénzekből kötött szerződések teljesítésének egyes kérdéseiről, így többek között a javaslatban szerepel, hogy a késve vagy egyáltalán nem fizető cégeket ki lehet zárni a közbeszerzések rendszeréből.
Fontos szempont volt a közbeszerzési eljárások lefolytatásának olcsóbbá és gyorsabbá tétele. Szintén a közérdeket szolgálja, hogy a Kbt. olcsóbban teszi lehetővé a közbeszerzési eljárások megtartását az ajánlatkérők számára. A módosítás tartalmazza az átláthatósági biztosra vonatkozó szabályok pontosítását, külön az erre vonatkozó kormányrendelet is majd valószínűleg e tekintetben pontosításokkal fog szolgálni mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők számára.
Nagyon lényeges, és azt gondolom, közös érdek az Országgyűlésben a korrupcióellenes intézkedések megtétele. A Közbeszerzések Tanácsának beszámolója is egyértelmű, hogy a jogalkalmazás során visszatérő problémaként szerepel a jogkerülő magatartásra való hajlandóság, kiskapuk keresése, a tervszerűség hiánya a közbeszerzésekben, a pályázatok testre szabása és egyéb jogsértések gyakorisága, illetve az ajánlattevők és ajánlatkérők közötti nagyfokú bizalmatlanság.
A közbeszerzési szabályozás további szigorítását ugyanakkor e tekintetben is szükségesnek tartjuk, a jogkövető magatartás nemcsak a közbeszerzési eljárásban részt vevőkkel szembeni követelmény, a döntéshozatal minden szintjére kiterjedő következményeket fogalmaz meg. Fontosnak tartjuk, hogy a helyzet javításáért mind az ajánlattevők, mind az ajánlatkérők érezzenek felelősséget.
Jó néhány olyan apróbb módosítás is szerepel a javaslatban, ami a 17 végrehajtási rendelethez kapcsolódik, illetve uniós szabályokat is érintő javaslatok vannak.
(15.40)
A Fidesz parlamenti frakciójának nevében összességében azt tudom mondani, hogy a közbeszerzések éves szinten ezermilliárdnál nagyobb összegre vonatkozó forrásokat felügyelnek, ami az éves magyar GDP közel 6 százalékát teszi ki, ezért mindenképpen kiemelkedően fontosnak tartjuk - a kormányprogram alapján is -, hogy a közbeszerzések rendszerében az átláthatóság, az egyszerűség, a hazai vállalkozások helyzetbe hozása, illetve a körbetartozás és a korrupció visszaszorítása megjelenjen. Azt gondolom, hogy a kormány által most benyújtott javaslat ez irányba tesz lépéseket, ezért mi a magunk részéről ezt támogatjuk, és erre kérjük az Országgyűlést is.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
