DR. SCHMITT PÁL
DR. SCHMITT PÁL
DR. SCHMITT PÁL megválasztott köztársasági elnök: Vezess mindannyiunkat “harag, gőg, gyűlölség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden; tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség”.
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Miniszter Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Vendégek! Kedves magyar Barátaim! Szent István előbb elhangzott intelmét fiának írta, áthatva a keresztény tanítással, békességgel és szeretettel. Az atyai, mélyen emberi szavak mögött azonban ott van a demokratikus alaptörvényünkben máig megkapaszkodó gondolat: minden ember azonos állapotban születik, mindenkit azonos jogok illetnek meg, és ha folytatjuk a gondolatot, kötelezettségeink is azonosak. Az intelmek, a Szent István-i gondolat így szüremkedik át egy évezreden keresztül a demokratikus alkotmány szövetébe.
Kedves Honfitársaim! Kérem, engedjék meg, hogy mindenekelőtt őszinte tisztelettel és elismeréssel adózzak dr. Sólyom László köztársasági elnök úr és a korábbi elnök urak, Mádl Ferenc és Göncz Árpád urak teljesítménye előtt. (Taps.) A magyar emberek szeretete és tisztelete övezi őket, én is sokat tanultam tőlük. Rendkívüli megtiszteltetés, hogy ilyen nagyszerű elődök nyomába léphetek, akik maguk is igyekeztek államalapító királyunk iránymutatásai alapján szolgálni nemzetünket.
Az én megbízatásom egészen újszerű a Magyar Köztársaság életében, hiszen a magyar és európai politikatörténetben példátlan, hogy egy pártszövetség és annak miniszterelnöke egyedül kapjon felhatalmazást arra, hogy több mint kétharmados többséggel kormányozzon egy országot. A Magyar Köztársaság polgárai tehát ezt fejezték ki, hogy a parlament ne csak törvényhozó, hanem alaptörvényhozó, azaz új alkotmányt adó közösség is legyen.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Új bor új tömlőbe való, ismerjük a bibliai mondást, s a választók is így gondolhatták ezt. Zárjuk le a rendszerváltozás utáni kort, szülessen meg az ezeréves alapokon nyugvó, modern és önbizalommal teli XXI. századi Magyarország, az egységes magyar nemzet új alkotmánya. Ez mindannyiunk történelmi felelőssége. Hiába azonban bármilyen gondosan elhelyezett betű egy új alkotmányban, ha nincs mögötte kölcsönös elfogadás és az a szent meggyőződés, hogy az alaptörvény jól szolgálja majd a következő generációk jogbiztonságát, rendjét. E nélkül az csak élettelen, üres szöveg marad.
Az alkotmányjogászok tudják, hogy amikor a fékek és egyensúlyok szerepéről, elméletéről esik szó, az a köztársasági elnök számára azt jelenti, hogy a parlamenti többséget emlékeztesse a nép felhatalmazásának tiszteletben tartására, a demokrácia, az emberi jogok és az ember méltóságának sérthetetlenségére; ahogy Szent István király inti fiát: gőg, gyűlölség nélkül, békésen, alázatosan és szelíden. Ezt kérem tisztelettel önöktől is. Nagy szellemi felkészültségről és lelki érettségről kell mindannyiunknak tanúbizonyságot tenni.
(15.10)
Az alkotmány szerint a köztársasági elnök pártsemleges, ami azonban nem értéksemlegességet jelent. Az elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének képviselete és az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés. Gyakran hivatkozom rá, bemutatkozó beszédemben is mondtam, hogy csapatember vagyok, olimpiai aranyérmet is csapatban szereztem; most is készen állok arra a csapatmunkára, amelynek célja a nemzeti együttműködés. Megszoktam, hogy aki csapatban gondolkozik, az számít másokra, és sokan számítanak őrá.
A párbeszéd, az egymásra figyelés elnöke kívánok az önök segítségével lenni. Magaménak vallom az előbb idézett intelem utolsó sorait: “Semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.” Akinek szívében gyűlölet van, soha nem tudja a másikat, saját magát sem szeretni és elfogadni.
Tisztelt Honfitársaim! Eljött az ideje, hogy a szeretet és az elfogadás alapján kezdjük el újjáépíteni nemzeti közösségünket. A Magyar Köztársaság elnöke legyen minden magyar összetartozásának, a nemzet egységének megtestesítője, erre kötelez a történelem, erre adja áldását szépséges szabadságjogaival a határok nélküli Európa. Biztatni fogok minden határainkon kívül élő magyar embert, éljen a törvény adta lehetőségével, és erősítse meg kötődését, ne csak lelki, hanem immár jogi kötődését.
Mint programbeszédemben mondottam, tevékenységem középpontjába a természet legcsodálatosabb teremtményét, az embert szeretném helyezni. Azt a magyar embert, aki magabiztos, aki büszke magyarságára, van munkája, hite, önbizalma; azt az embert, aki maradéktalanul gyakorolhatja jogait, és akit méltóságában semmi és senki nem sérthet. És aki az alkotmány betűit jóllehet nem ismeri, de érzi, hogy annak szelleme őt körülveszi, és annak értékeit mint erkölcsi értékeket magáénak vallja. Azt az embert, aki tehetséges, szorgalmas, és aki képes, mint elődeink, nehéz körülmények között is világraszólót alkotni. Hitem szerint csak ilyen magyar emberekkel válhatunk újra győztes nemzetté.
Az Európai Unióban is bebizonyosodott, hogy egy közösség, amelyet csak érdek tart össze, nem lehet olyan hatékony és tartós, mint azok a közösségek, amelyeket az érdek mellett az emberi értékek is összekötnek. Engedjék meg, hogy Klebelsberg Kunót idézzem: “Ebben az országban túl sok a negatív ember, rengeteg kritikai elme van közöttünk, szellemes férfiak, akiknek beszédei azonban úgy hatnak, mint a választóvíz. Dolgos, alkotó, teremtő és egymás mellett békésen megférő magyarokra van szükség.” (Taps.)
Tisztelt Országgyűlés! “A világ is ’beszél’, csak meg kell hallanunk szavát. Sőt ezzel kezdődik minden párbeszéd. Hallgatással. Meghallgatással. Tehát újra csak nyitottsággal, vagyis szeretettel” - írja egy helyütt Pilinszky János.
Valami hasonlót szeretnék én is a zászlómra tűzni. Meghallgatni önöket, meghallgatni lehetőleg minél több magyart, éljen bárhol is a világban, hogy milyen évtizedeket képzel el magának, gyerekeinek, unokáinak itt, a Kárpát-medencében a XXI. században. Figyelnünk kell a szomszédainkra is, ők hogyan látnak bennünket, miként képzelik el a közös jövőt. Ha évszázadokon át jóban-rosszban megvoltunk, elhagyva a viharvert XX. századot, a határok nélküli Európában, egymás értékeit kölcsönösen elfogadva miért ne építhetnénk héthatárnyi közösséget itt Európa szívében?
Megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem az igennel szavazó képviselők támogatását. Tiszteletben tartom a másképp szavazó képviselők döntését. Mindenkiét, aki bárhol, bárhogyan kifejezte támogató véleményét vagy fenntartását. Köszönöm a támogatást mindenkinek itt, a nemzet Házában, a Magyar Országgyűlés e csodálatos épületében, mindenkinek itthon és határon túl, akik bizalmukról biztosítottak. Köszönöm olimpikontársaimnak az engem életre felkészítő kemény ütközeteket és csatákat. És természetesen köszönöm családomnak az óvó és odaadó szeretetet, amely nélkül bizonyára idáig nem juthattam volna el.
Visszatérek engedelmükkel Szent István királyhoz. “A nemzet és egy ország vezetése nem gőgösségről, magasabbrendűségről szól, hanem alázatról és szolgálatról. Ahhoz, hogy egy ország vezetője józanul és bölcsen ítéljen meg helyzeteket, valamint a békét és a rendet tartsa szem előtt, hasonló erényekre van szükség.”
Tisztelt Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! Letettem köztársasági elnöki eskümet, amely legfőbb törvényünk erejével kötelez országunk és az egész nemzet hűséges szolgálatára. A Mindenható segítségét kérem, hogy a jogállamiság jegyében az alkotmány és törvényeink rendelkezését betartsam és betartassam. A legjobb hitem és tudásom szerint becsülettel kívánok helytállni.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Hosszan tartó taps. - Dr. Schmitt Pál vezénylő tiszti kíséret mellett visszatér üléstermi helyére.)
