BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A június 17-ei brüsszeli EU-csúcson megállapodás született az egyes tagországok gazdaságának közös irányításáról és felügyeletéről. Ennek értelmében 2011-től minden tagország nemzeti költségvetését először az Európai Bizottságnak kell véleményeznie és jóváhagynia. Az előírásokat be nem tartó tagországok szankcióra számíthatnak, még a szavazati jog megvonása is fölmerült, a valószínű megoldás az EU-s támogatások átmeneti felfüggesztése lehet.
A lisszaboni szerződés kapcsán felmerült és nem csillapodó vitának az az alapkérdése: a tagországok együttműködését elősegítő új rendszer irányába indult-e el az Unió - Szájer Józsefnek, az Európai Parlament fideszes képviselőjének hasonlatát idézem: a lassuló számítógépet egy “restart” utasítással újraindítottuk ezzel a nagyszerű szoftverrel, ami a lisszaboni szerződés -, vagy az euroszkeptikusoknak, köztük a Jobbiknak van igaza, akik ebben a vitában azt mondtuk el, hogy a lisszaboni szerződéssel egy nemzetek felett álló szuperállam kiépítése kezdődött meg? Nos, az utóbbi döntés ezt a vélekedést erősíti meg. Nicolas Sarkozy francia elnök egyenesen gazdasági kormányról beszélt, amit utóbb tompítottak a gazdasági kormányzás kifejezésre.
Annak tudomásul vétele, hogy egy ország lemondjon költségvetésének nemzeti parlamentje általi szuverén megalkotásáról, önfeladás. David Cameron brit miniszterelnök kijelentette: ő a saját parlamentjének fogja bemutatni először a brit költségvetést, mert alapvető fontosságúnak tartja, hogy a hatalom ne kerüljön át Brüsszel kezébe. Mindamellett támogatta az EU többi tagállamának törekvését, ha az őt nem érinti, és hozzátette: szükségünk van egy erős eurózónára, hogy megfelelő vevője legyen az Egyesült Királyság exportjának.
A közös gazdasági kormányzás javaslata eredetileg csak az eurózóna országaira terjedt volna ki, de aztán kibővítették mind a 27 tagállamra, és csak a britek vonták ki magukat az ellenőrzés alól, Orbán Viktor miniszterelnök is elfogadta ezt. Az intézkedésre az okot vagy inkább ürügyet a görög hitelválság adta, ami az euró árfolyamát is megrendítette. Azért nem a pénzügyi válság kifejezést használom, mert az az összeg, amibe ma Görögország pénzügyi stabilizálása kerül, a hitelezői magatartás miatt nagyságrenddel nagyobb, mint ami a válság kezdetén megoldást jelentett volna.
Magyarországnak saját fizetőeszköze van, ennek alkalmanként vannak hátrányai, sajnos azonban az előnyeit nem használjuk ki. Magyarország nem él az önálló monetáris politika lehetőségével. A Magyar Nemzeti Bank ma csak nevében magyar és nemzeti, aminek oka részben jelenlegi vezetése - amelyik határozottan fellépni tisztviselői kétmillió forint feletti fizetésének a megtartásáért tud -, részben az akadály a törvényi szabályozás.
A 2001. évi LVIII. törvény azt mondja: az MNB nem kérhet és nem fogadhat el utasításokat - az Európai Központi Bank kivételével - a kormánytól, az Európai Unió intézményeitől, szerveitől és bármely más szervtől. Független tehát a Magyar Országgyűléstől, de az Európai Központi Bank utasítását el kell fogadnia. Ennek legfőbb döntéshozó szerve a kormányzó tanács, magyar tagja nincsen; végrehajtó szerve az igazgatótanács, magyar tagja nincsen; átmeneti szerv az általános tanács, no, ennek van magyar tagja, az MNB elnöke - és a kör bezárult.
Az adósságspirálba kényszerített Magyarország évi 1200-1300 milliárd forint kamatot fizet a hitelezőknek. Államkötvényeket bocsát ki a tőketartozás visszafizetésére, ezzel újabb kamatszolgálatra kényszerülve, a GDP-jében döntő súlyt képviselnek a közterheket elkerülő, profitjukat az országból kivonó multinacionális társaságok, jegybankja nem a nemzeti érdeket szolgálja. És most költségvetésünk meghatározója sem a Magyar Országgyűlés lesz? Ezek alapján állíthatjuk azt, hogy Magyarország egy szuverén állam?
A Fidesz-KDNP-kormány magát a nemzeti együttműködés kormányaként deklarálta. A tapasztalataink e nemzeti együttműködéssel kapcsolatban meglehetősen ellentmondásosak. De van egy ennél sokkal lényegesebb kérdés: a nemzeti érdek kormánya lesz-e? Az Európai Unió közös gazdasági kormányzásának elfogadása nem ebbe az irányba mutat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
