DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Jó reggelt kívánok. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, az M9-es története végigköveti az elmúlt 15-20 év magyar történelmét. Azon képviselőtársaim számára mondom, akik talán a magyar infrastruktúra-fejlesztés zegzugaiban még nem elég tájékozottak, az M9-es a déli autópálya. Tehát a sugaras, lényegében 40-50 évvel ezelőtt elfogadott magyar gyorsforgalmi úthálózatot az ország hossztengelyén átszelő M8-as mellett az M9-es az a déli autópálya, amely gyakorlatilag a Délvidéket hivatott bekötni, nyugatról kiindulva, dél felé menve egy egységes hálózatba kívánta összekötni az országot. Nyilvánvaló, hogy kisebb térségi érdekek mindig voltak. Ennek körébe tartozik az M9-es első nyugati szakasza is, amelyet képviselőtársam most egy napirend előtti felszólalás tárgyává tett.
Amikor a gyorsforgalmi úthálózat még a '90-es évek második felében elkészült, ezek valóban nagyívű tervek voltak, és már akkor is több vita volt az egyes részmegoldások között. 2003-ban, tehát már a 2002-es váltás után, a Medgyessy-kormány még elfogadta a korábbi és országosan általánosan elfogadott fejlesztési elképzeléseket, de a gyorsforgalmi úthálózat 30 éves távlati fejlesztésére vonatkozó ezen elképzelések már a 2005-2008 között lezajlott felülvizsgálatoknak valóban áldozatául estek.
(9.10)
A középvárosi feltáró szerepet biztosító autóutak átsorolásra kerültek, és kiemelt főúti besorolást kaptak. Hogy érthetőbb legyen: az eddigi autóúti jelölés helyett kétszer kétsávos, 100-110 kilométeres sebességű főutak kialakításával számoltak. Az ország minden térségét érintették kisebb-nagyobb mértékben ezek az átalakítások, de leginkább a Nyugat-Dunántúlt, amely a régiók összehasonlításában még így is magas gyorsforgalmi úthálózat-sűrűséggel rendelkezett volna a távlati tervben.
Az M9-es észak-déli tengely Bécs felőli legfontosabb határcsatlakozási pontja a 2008-ban elfogadott új törvényben már Kőszeg térségébe helyeződött át. Ezt tehermentesíti a Sopron-Nagycenk hálózati szakasz. Ez az új megoldás a törvénymódosítás óta is a figyelem középpontjában van; mint ahogy a napirend előtti kérdésből hallhatták képviselőtársaim, mind a mai napig nincs nyugvóponton. A kérdés legutóbb 2009 szeptemberében került egyéni képviselői módosító indítvánnyal az Országgyűlés szakbizottsága elé. Az akkori kormányoldal az M9-es státusának visszaállítására irányuló javaslatot elutasította, ugyanakkor a szakminisztérium képviselője ígéretet tett a hálózati megoldás felülvizsgálatára. Ezt magam is tanúsíthatom, mint az akkori infrastruktúra albizottság vezetője. A megígért vizsgálatok minden lehetséges hálózati alternatívát számba véve elkészültek, így a tárcánk jelenleg is készen áll a további egyeztetésekre.
Az eredmények fényében mindenképpen megmutatkozik a lehetőség egy közös kompromisszumos megoldás elfogadására. A változatok között nincs olyan eltérés, amely miatt valamely megoldás, például a térségi igényeknek megfelelő autóúti visszaminősítés kifejezetten hátrányosan minősülne. Jelenleg folyamatban van a távlati úthálózat-fejlesztési program felülvizsgálata, ennek egyeztetéseit a lehető legrövidebb időn belül meg szeretnénk kezdeni. Ennek során Sopron és Szombathely térsége bevonásával mindenképpen sor kerülne a kérdés egyeztetésére, azonban igény szerint lehetőséget látok az azonnali megvitatásra is. Természetesen az új közös álláspontnak megfelelő hálózati megoldás mielőbbi törvényi átvezetését is messzemenőkig támogatni fogja a tárca. Ennek reményében kérem, hogy továbbítsa ezt az üzenetet.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
