DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az új polgári törvénykönyv hatályba léptetéséről 2009-ben döntött az Országgyűlés. A tegnapi parlamenti vitában képviselőtársaim beszéltek arról, hogy ez egy olyan törvény, amely az emberek mindennapjait is szorosan érinti, hiszen a civil viszonyokat szabályozza. A polgári törvénykönyv nagyon sok olyan életviszonyra kihatással van, ami az emberek mindennapjaiban előadódik, az adásvételi szerződésektől kezdve az öröklésig nagyon sok mindenre. Ezért tehát joggal igényli azt a társadalom, joggal igényli azt a jogalkotó, az Országgyűlés, a civil szervezetek, a szakma, hogy széles körű előkészítés és társadalmi egyeztetés után kerüljön sor egy ilyen nagyhatású törvény bevezetésére. Ezt az elmúlt években a különböző kormányok is fontosnak tartották, és 2009-ben a Magyar Köztársaság Országgyűlésében egy magas szakmai tudású, tudományos testület javaslata alapján, hosszú társadalmi egyeztetés és alapos parlamenti vita után került sor a polgári törvénykönyv elfogadásra.
Itt a Házban is sokszor felmerült az úgynevezett Vékás-bizottság munkája, hiszen Vékás professzor úr vezetésével készült el az az alapanyag, amely fundamentumát képezte a 2009-ben elfogadott polgári törvénykönyvnek. Mégis, a tegnapi vitában is és a parlament falain kívül is 2009-ben is és napjainkban is sok vita kísérte azt, hogy ez az előkészítés megfelelő volt-e, vagy sem, és megfelelő módon figyelembe vette-e a jogalkotó ennek a szakmai bizottságnak a javaslatát. Ezért fogok erről is majd néhány mondatot szólni.
Amiért szükség van ma arra, hogy a hatálybalépésről, a hatályba léptetésről egy új törvény rendelkezzen, az az, hogy az Alkotmánybíróság a 2009-ben elfogadott törvény hatálybalépésével kapcsolatban észrevételeket és kritikákat fogalmazott meg. Ennek a lényege az, hogy a 2009-ben elfogadott polgári törvénykönyv két szakaszban lépett volna hatályba, az egyik 2010. május 1-jén, a másik pedig 2011. január 1-jén. A május 1-jei hatálybalépést a felkészülési idő rövidsége és egyéb okok miatt illette kritikával az Alkotmánybíróság, ezért jogbizonytalanság állt elő, hogy mely passzusai lépnek hatályba a törvénynek, és hozzá kell tenni, itt nemcsak a polgári törvénykönyvről van szó, hanem nagyon sok olyan kapcsolódó törvényről, amely a polgári törvénykönyv mellett ezeket a viszonyokat rendezi.
Ezért a Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint helyes az, hogy a kormány benyújtott egy törvénymódosítást ennek a visszás jogi helyzetnek a rendezésére, hogy a jogbizonytalanságot megszüntesse, hogy az érintettek számára, a széles körű társadalom számára, de a jogász szakma számára is világossá tegye, hogy mi a szándéka ezzel a törvénnyel. Mi tehát fontosnak és jónak tartjuk, hogy foglalkozott ezzel a kérdéssel.
Ugyanakkor a Magyar Szocialista Párt egy másik eljárást gondol jónak, ezért képviselőtársaimmal együtt benyújtottunk egy módosító indítványt, amelynek az a lényege, hogy 2012. január 1-jei hatályba léptetéssel kívánja megoldani ezt a visszás jogi helyzetet, de nem kíván hozzányúlni a törvény tartalmához, mert megítélésünk szerint az az eljárás és az a tartalom, amellyel ez a törvény elfogadásra került, megfelelő és jó. Mondjuk ezt annak ellenére is, hogy tegnap itt a parlamentben, de a parlament falain kívül is sok kritika illette a törvénynek részben a tartalmát - hozzáteszem, ez volt a kisebbik rész -, másrészt pedig az eljárás módját.
A Vékás professzor úr és a szakértői csoport által elkészített javaslat - mint említettem - az alapja volt annak a munkának, a kiinduló alapja volt annak a javaslatnak, amelyet a szocialista többségű kormány az Országgyűlés elé terjesztett. Tegnap heves vita bontakozott ki arról a parlamentben, hogy egy ilyen szakmai bizottságnak, egy ilyen tudós testületnek mi a feladata. Répássy államtitkár úr egy konkrét kérdésben, jelesül az új gondnoksági intézmény kérdésében ezzel kapcsolatban kifejtette a kormány álláspontját. Csak emlékeztetni szeretném arra a Házban jelen lévő képviselőtársaimat és azokat, akik a televízión keresztül figyelemmel kísérik a mai vitát, hogy az új gondnokság intézménye, amely a hatályossá még nem vált, de érvényesen elfogadott polgári törvénykönyvben szabályozásra került, nagyon sok civil szervezet és jogvédő szervezet által támogatott megoldás. Ennek a lényege az, hogy a cselekvőképességet kizáró gondnokság intézményét megszünteti, merthogy azok az emberek, akiknek a belátási képessége ugyan nem teljes az élet minden területére, de mégis rendelkeznek belátási képességgel a mindennapi ügyek vitelében, segítséggel, tehát a gondnokságnak nem a cselekvőképességet kizáró, hanem egy enyhébb formájával képesek és alkalmasak arra, hogy a mindennapi életvitelüket meghatározzák, a mindennapi életüket megszervezzék. Ezt nagyon sok olyan szervezet, amelyik a sérült emberekkel foglalkozik, kérte, támogatta, s tegnap egyik képviselőtársunknak az volt a javaslata, hogy az új törvénynek ez a része hamarabb, gyorsabban hatályba léphessen, hiszen ez egy olyan alaposan kivitatott emberséges megoldás, amelyet egy humanista társadalomban támogatni szükséges.
A kormány nevében államtitkár úr kifejtette azt az álláspontot, hogy az új törvény, illetve a törvénymódosítás során ismét fel kívánják kérni Vékás professzort és az általa vezetett tudós testületet, hogy folytassanak le további vitákat, és egyfelől állítsák helyre a törvény koherenciáját, amelyet a Fidesz és a kormány megkérdőjelez, illetve egyes kérdésekben alakítsák ki az álláspontjukat, hogy az úgy jó és helyes-e a szabályozásban, ahogy van. Én a Magyar Szocialista Párt nevében szeretném hangsúlyozni, mi nem tartjuk azt jónak, ha egy szakmai bizottság hoz döntéseket olyan döntésben, amely értékalapú választást igényel és a parlament döntéshozó felelősségét igényli, hiszen vannak a polgári törvénykönyvben és minden törvényi szabályozási tárgykörben olyan kérdések, amelyek szakmai alapvetések, szakmai alapvető normák vagy alapelvek betartását igénylik. Ezt nem kérdőjelezzük meg, és nagyon fontos és hasznos az, hogy ebben a tudós testületek állást foglaljanak.
(8.10)
De ugyanakkor vannak olyan kérdések, amelyek értékalapú döntéseket igényelnek, és ez a mindenkori döntéshozó, a parlament felelőssége, hogy milyen értékeket tart fontosnak, és milyen értékek mentén kíván egy-egy tárgykörben szabályozni. Ennek a felelősségét a mi megítélésünk szerint nem lehet egy bizottságra áthárítani, és kritizáljuk azt, amikor azt mondja az államtitkár úr, hogy ezt a megkeresést, jelesül az új gondnoksági intézménnyel kapcsolatos megkeresést, ezt a csatát a Vékás-bizottságnál kell megvívni, és ha ez a bizottság majd befogadja ezt a javaslatot, akkor lesz ebben parlamenti döntés.
Mi szeretnénk arra érveinkkel rábírni a kormányt, hogy egyfelől a szakmai kompetenciákat nem megkérdőjelezve, ha szándékában áll egyes tárgyköröket újraszabályozni, akkor ezt a szelekciót, hogy melyek azok, amelyek szakmai alapvetést igényelnek, és melyek azok a kérdések, amelyek értékalapú választást, végezzék el. És itt a parlamentben, illetve a parlamenten kívül, a különböző egyeztetési fórumokon a kormány által vezényelve végezzék el, mert megítélésünk szerint ez lenne a társadalom számára is hasznos, és a parlamentarizmus elvének is megfelelő.
És végezetül: a Magyar Szocialista Párt nagyon fontosnak tartja azt, hogy azok az új jogintézmények, amelyek ebben az új polgári törvénykönyvben megfogalmazásra kerültek, a következő módosítás után is ugyanígy megtalálhatóak legyenek a törvényben.
Miről van szó? Ahogyan változik a világ, a modern időkben egyre több olyan kérdés kerül napirendre, amiről a régi jogszabályok nem rendelkeztek, vagy az életviszonyok, az élet változása során új szabályozást igényelnek. Ezért mi nagyon fontosnak tartjuk - ahogyan az előbb elmondtam, csak megerősíteném -, hogy megszűnjön a végleges, teljes és általános hatályú cselekvőképességi korlátozás. Mi azt is fontosnak tartjuk, hogy a bevezetett új intézmények között megmaradjon a sérelemdíj, hogy a házassági vagyonjog, az élettársi jogviszony, a szülő-gyermek kapcsolat újraszabályozásban lényeges változásokat hozott jogfejlődésre vonatkozó új szabályok megmaradjanak, hogy a törvénykönyv, a 2009-ben elfogadott törvénykönyv által biztosított méltánytalan rövid elévülési határidők növelésével segítsük elő a jogbiztonságot; hogy a törvénykönyvben megfogalmazott, a fogyasztók számára megfogalmazott nagyobb garanciák, amelyek fokozottabb védelmet adnak a fogyasztóknak és mérséklik a kiszolgáltatottságukat, ezt a Magyar Szocialista Párt értékalapú választásként nagyon fontosnak tartja a jövőben is. Az új jogintézmények közül a bizalmi vagyonkezelő, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki gondnok intézménye megmaradjon, mert ezek mind olyan új jogintézmények, amelyek az állampolgárok biztonságát javítják, és csökkentik a kiszolgáltatottságukat.
Összegezve tehát, a Magyar Szocialista Párt ebben a törvényhozási szakaszban is rendkívül fontosnak tartja azt, hogy ezek az értékek megmaradjanak, és hogy az újraszabályozás mindazokat a fontos jogintézményeket, amelyeket alapos vita után, társadalmi egyeztetés után az új törvény megfogalmazott, megőrizze majd a módosítás után is.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
