DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdés valóban fontos, több tízezer embert érint, ezért mindenképpen megérdemli, hogy ne a politikai felhangok, hanem a szakmai tartalom jellemezze a kérdést is, a választ is.
Csak elöljáróban: Wachsler Tamás nem a Fidesz alapító tagja. De ami a kérdésfeltevésben ennél talán aggasztóbb, hogy a volt szovjet reptér Tökölön egyszerűen nem repülőtér. Tökölön a repülőtér nem működik, úgynevezett nyilvános le- és felszállóhely. Ezzel, úgy tűnik, részben önök is tisztában vannak, hiszen interpellációjukban fapados légikikötőnek nevezik a tököli létesítményt. Ezt azért hangsúlyozom, hogy a létesítmény nem repülőtér, hiszen nem fogadhat olyan mértékű és jellegű forgalmat, mint amit repülőtérként fogadhatna. Így a környezetre gyakorolt hatása, bár kétségtelenül sokakat irritál és változtatást igényel, de nem éri el egy repülőtér hatásait.
A tököli nem nyilvános le- és felszállóhely engedélyezése annak idején a hatályos jogszabályoknak megfelelően történt, teszem hozzá, az MSZP-SZDSZ-kormány idején. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a térség egykori országgyűlési képviselői, a szocialista Varju László és a szabad demokrata Kuncze Gábor sem tiltakozott a le- és felszállópálya értékesítése ellen, a helyi civil szervezetek észrevételei ellenére sem. Ezért a 2004-es kormányhatározat indokoltságáról, a Draskovics Tibor pénzügyminiszter hivatali ideje alatt lezajlott privatizációról érdemes lenne inkább az említett urakat megkérdezni.
A korábban említett szabályozási helyzet a közelmúltban megváltozott. A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló idei kormányrendelet alapján ugyanis valamennyi nem nyilvános fel- és leszállóhely üzemben tartójának, tulajdonosának ez év végéig további üzemeltetés érdekében kezdeményeznie kell a létesítmény valamely repülőtér kategóriába történő átminősítését. Ha egy nyilvános le- és felszállóhelyet nem minősítenek repülőtérré, akkor az semmilyen formában nem működhet tovább. Vagyis a rendeletmódosítás értelmében a nevezett tököli létesítmény üzemeltetői lépéskényszerben vannak.
Az átminősítésre irányuló kérelem elbírálása során a Nemzeti Közlekedési Hatóság légiközlekedési igazgatósága megvizsgálja, hogy a kérelmező megfelel-e az előírásoknak, beleértve a környezetvédelmi előírásokat is. Ezért a légiközlekedési hatóságnak az átminősítési eljárásba szakhatóságként be kell vonnia a környezetvédelmi hatóságot is.
Ezek a követelmények a tököli nem nyilvános le- és felszállóhelyre is vonatkoznak. Amennyiben tehát az üzemeltető kéri az átminősítést, akkor a jövőben meg kell felelnie a repülőterekre vonatkozó szigorúbb szabályoknak, beleértve a környezetvédelmi szabályokat, ellenkező esetben működését meg kell szüntetnie.
Közlekedésszakmai szabályozási megoldás kínálkozik tehát felvetésükre. Tökölön vagy a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő repülőtér további, e kereteket tiszteletben tartó fejlesztése képzelhető el, vagy a közeljövőben megszűnik a légi forgalom. Az üzemeltetőnek - bárki is legyen az - e jogszabályi követelményekhez kell igazítani elképzeléseit, amelyek tehát semmiképpen nem ronthatják a térség lakóinak életminőségét.
Kérem, hogy az elhangzott szakmai indokok és a jelen szabályozás közeljövőben várható végrehajtása alapján válaszomat elfogadni szíveskedjék.
Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
