SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! 1956 októberében Magyarországon a magyar emberek szabadságharcukat vívták. Hazájuk védelmében hősiesen szembeszálltak a kor akkori egyik legnagyobb hadseregével. Az idegen hadsereg - hazaárulók segítségével, akik ’56 után az egyetlen politikai párt vezetői lettek - vérbe fojtotta a forradalmat.
A forradalom leverése után az idegen hadsereg itt állomásoztatása mellett, a már említett hazaárulók irányításával elkezdődtek a hazafiak elleni véres megtorlások. Az ’56-ot követő években 23 760 embert ítéltek el koncepciós eljárások során, közel 400 embert kivégeztek, 13 ezer embert internáltak, tízezreket helyeztek megfigyelés alá, bocsátottak el az állásukból, vagy írták fel a nevüket olyan listákra, amely listák alapján ezen személyek gyermekei például nem nyerhettek felvételt felsőoktatási intézményekbe. Közel 200 ezer, zömében fiatal választotta az emigrációt, és ezekben az adatokban még nem is szerepel a szovjet katonák által kivégzettek és a sortüzekben elesettek száma. Mindezeket a történéseket az állampárt vezetői irányították, nyugodtan kimondhatjuk, hogy azokban az években kommunista diktatúra volt Magyarországon.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Fidesz is azt ígérte a választási kampányban, hogy elszámoltatás lesz, elszámoltatjuk a bűnösöket, és végre igazságot szolgáltatunk a társadalomnak az őket ért sérelmekért és bűnökért. Ez a két párt szavazóit figyelembe véve több millió embernek tett ígéretet jelent. Mi szeretnénk betartani az ígéretünket, és el is kívánjuk számoltatni a múlt bűnöseit, akár hatvan évre is visszamenőleg. Sajnos, a kormánypártok részéről eddig nem sok támogatást kaptunk ezekben az ügyekben, pedig több törvénymódosítást próbáltunk a tisztelt Ház elé juttatni ennek érdekében.
Ami miatt a legfőbb ügyész úrhoz fordultam, az kapcsolódik ezen elszámoltatás kérdéséhez, hiszen az ügyészség a napokban egy feljelentés alapján elutasította az egyik ilyen hazaáruló pártvezető elleni nyomozás megindítását. Pedig Biszku Béla a terror évei alatt az állampárt belügyminisztere volt, tehát talán a legnagyobb ráhatása volt a megtorlásokra. E pozíciója alapján ő volt az akkori erőszakszervezetek irányítója. Önök mégis elutasították a nyomozást.
Kérdezem a tisztelt legfőbb ügyész urat, hogy a rendszerváltást megelőzően elkövetett emberiség elleni bűncselekmények elkövetőivel szemben miért nem került sor mindeddig felelősségre vonásra. Nem gondolja-e a legfőbb ügyész úr, hogy az ügyészségnek hivatalból el kellene járnia, és meg kellene indítania az eljárásokat azok ellen az emberek ellen, akik magyar emberek százezreit tették tönkre?
Nem gondolja, hogy az ügyészségnek meg kellene keresnie azokat a jogi lehetőségeket, akár a magyar, akár a nemzetközi jogban, amelyek alapján ezek a gazemberek felelősségre vonhatók? Miért utasította el az ügyészség azt a feljelentést, amelyet Biszku Bélával szemben emberölés gyanúja miatt tettek? Miért nem vizsgálta a Be. szabályai szerint a nyomozó hatóság azt, hogy a politikai okból történő ilyen súlyos bűncselekményekért Biszku Béla felelős-e egyéb jogcímen, akár nemzetközi jogi alapon?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)
