OSZTOLYKÁN ÁGNES
OSZTOLYKÁN ÁGNES
OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogyan azt már korábbi felszólalásaimban is kinyilatkoztattam, az LMP fontosnak tartja, hogy felismerjük és nyíltan ki is mondjuk, hogy a romák társadalmi integrációja össztársadalmi érdek és cél, és nem szabad hagynunk, hogy ezen ügy a politika vagy politikai pártok martalékává váljon. Jelen felszólalásommal egy olyan problémát kívánok a tisztelt Ház elé tárni, amely meghatározza a romák mint kisebbségi csoport helyzetét ebben az országban. Ezen probléma pedig nem más, mint a romák médiában való megjelenése.
Amikor erről elkezdünk értekezni, fontos az ügyet két szempontból vizsgálni. Az első szempont az én olvasatomban az, ahogyan a jelenlegi magyar média megjeleníti a romákat, és ez a megjelenítés enyhén szólva sem pozitív. Sőt, talán mindannyian emlékszünk olyan esetekre, amikor a társadalom nyakán élősködő elemekként voltunk felhasználva és megmutatva. A média, mint ahogyan azzal mindannyian tisztában vagyunk, komoly véleményformáló erővel bír a világban. E sztereotípiák erősítése, megjelenítése és közlése nem közelebb hozza ezen kisebbségi csoportot a többséghez, hanem fényévekre taszítja egymástól őket. A mai magyar társadalomban e szélsőséges beidegződések sajnálatos módon komoly teret nyertek. E jelenséghez a média nagyban hozzájárult. Ma Magyarországon sajnos nyíltan lehet zsidózni, cigányozni, miegymás; sőt, különböző színes köntösökbe bújtatva még uszítani is.
De térjünk át a második szempontra, amely maguknak a roma szakembereknek a megjelenése a médiumokban. Ha pozitív felhanggal akarunk indítani, akkor el kell mondanom önöknek, hogy ezen a területen, a roma médiagyakornoki és újságíróképzésben sikereket könyvelhetünk el, ezek a folyamatok évekkel ezelőtt kezdődtek el. Jelenleg a Roma Produkciós Iroda Alapítvány bonyolított le három sikeres gyakornoki programot, amelynek következtében diplomás és diploma közeli roma fiatalok tudtak bennmaradni a többségi média világában, nem roma szakterületen, szerkesztőként, műsorvezetőként, olyan műsorokban, mint a Nappali vagy a Szempont.
Ezek fontos események, mondhatni sikertörténetek, amelyek alapja nem a pozitív diszkrimináció, hanem az esélykiegyenlítés. Ezen program alapvetése a BBC által használt példán alapul, amely esetben a BBC megpróbálta a televízióban leképezni az adott társadalmat. Ha teszünk ezzel egy röpke összehasonlítást, akkor azt láthatjuk, hogy nekik kicsit jobban sikerült. Ma Magyarországon a körülbelül 830 fős Magyar Rádióban három roma ember dolgozik, aki nyíltan vállalja identitását és származását. A körülbelül 1500 fős Magyar Televízióban 14 ember vállalja hovatartozását. A társadalom leképeződésének tehát mindebben nyomát sem látjuk.
Végezetül engedjék meg nekem, hogy felvessek egy olyan ügyet, amely ma Magyarországon sok roma és nem roma ember szívfájdalma. A Rádió C-nek be kellett szüntetnie műsorsugárzását, és már csak zenét sugároz. A Rádió C, ahogyan ez a szlogenjében is elhangzik, a mi rádiónk. A mi rádiónk, amiben sok lelkes roma és nem roma ember dolgozott, amelynek megalapítása és létrehozása megannyi, a társadalmi integrációért síkra szálló ember szorgos erőfeszítésének eredménye volt.
Még emlékszem arra a hangulatra, arra a napra, amikor romák és nem romák együtt ünnepeltünk, és el sem hittük, hogy mindez valóra válhatott, ha csak a fővárosban is, de lett cigányrádió, egy olyan rádió, amely kimondva vagy kimondatlanul, de fontos közszolgálati feladatot látott el. Egy olyan rádió, amely komoly bázisa lett a fővárosi roma értelmiségnek, egy olyan médium, ami információt közölt, álláspontokat ütköztetett és szórakoztatott egyaránt; egy rádió, amely őszintén beszélt a problémákról és azok megoldási lehetőségeiről; egy rádió, amely megmutatott kiemelkedő személyiségeket, vagy lehetőséget teremtett arra, hogy szokásainkat, kultúránkat nem ismerő emberek kicsit közelebb léphessenek hozzánk, és láthassák a világot a mi szemünkkel is.
A roma rádió ma komoly finanszírozási problémákkal küzd. A döntéshozók számára ezen médium soha nem volt annyira fontos, hogy biztos alapot teremtsenek működéséhez, csupán alamizsnát juttattak számára. Az LMP parlamenti frakciója nevében ezúton kérem a kormányt, hogy igyekezzen szakmai alapon megoldásokat találni a Rádió C megmentésére, és ne hagyja azt, hogy a kormányzati célként megfogalmazott romaintegráció egyik fontos eszköze a politika áldozatává váljon.
Köszönöm szépen figyelmüket. (Szórványos taps.)
