JUHÁSZ FERENC
JUHÁSZ FERENC
JUHÁSZ FERENC (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót. Engedje meg, hogy jelezzem - én az ajánlás pontjainak sorrendjében szeretnék hozzászólni -, hogy amennyiben a hat percem letelik, akkor ismételten kérni szeretnék időt a mondandóm folytatásához.
Engedjék meg, hogy általános elvi éllel e vita kapcsán leszögezzem azt, hogy a mindenkori politikai győztesnek joga, lehetősége az előző időszak értékelése, ha tetszik, akkor a vesztes munkájának értékelése morális, politikai, jogi értelemben egyaránt. Éppen ezért azzal kapcsolatosan nincs semmiféle problémám, hogy a Honvédelmi Minisztérium környékén átvilágítás zajlik, és ennek eredményeképpen bűnösök kerülnek megjelölésre.
(14.00)
Azzal kapcsolatban azonban, hogy ez a teljes intézménynek a kárára megy, azzal kapcsolatosan egész biztosan van megjegyzésem. A győző nem engedheti meg magának, tisztelt képviselőtársaim, hogy csak az legyen az egyetlen érve, hogy egyébként nálatok meg verték a négereket, hogyha emlékeznek a régi keletű viccre. Nem lehet egyetlen érvelés a tehetetlenségre, arra, hogy nem képes semmit csinálni, az, hogy egyébként ti meg annak idején a közbeszerzési törvényt megsértettétek. Azért került oda, hogy az legyen a dolga, hogy ő ne sértse meg, hogy jobban csinálja, és hatékonyabban csinálja. Nos, ezt a ne sértse meg, jobban csinálja és hatékonyabban csinálja kérdéskört kellene, hogy reprezentálja ez az országgyűlési törvényjavaslat, miközben egyébként nagy valószínűséggel a jogi és morális értékítéletet pedig másutt kell megfogalmazni.
Azért fontos ez, képviselőtársaim, mert a miniszter úr egyetlenegy érve általában az, hogy az elmúlt időszakban 1,8 milliárd forintot elsíboltak, miközben az intézmény alól veszik ki folyamatosan az összes biztos támasztékot, úgymint pénzügyi forrás, úgymint társadalmi támogatás és úgymint presztízs. Én azt gondolom, hogy minden politikai vitának, ezen belül ennek is az volna a célja, hogy ezt a fajta intézményt védjük, miközben egyébként azt állítom és vallom továbbra is, hogy a politikai riválisok közötti - hogy is mondjam csak - csörteváltás teljesen természetes és megengedett, a nemtelen eszközöket meg a gyengébbnek mindig viselnie kell. Sajnos, amióta világ a világ, így zajlik ez a dolog.
4. pont. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök azt nem akarják megszavazni, hogy akkor, amikor van egy válsághelyzet, egy válságszituáció, ne adj’ isten, háború, akkor a tolószékes, aki egyébként tolószékben ül, ne kapjon felmentést a katonai közmunka alól. Önök azt nem akarják megszavazni, hogy akikről az önök által most szigorítottan megfogalmazott jogszabályok alapján kimondják, hogy munkaképtelen, az ne kapja meg azt a fajta felmentést, amely általában a munkaképteleneknek jár. Én nem gondolom, hogy ez egy humánus, elfogadható módszer lenne, én azt gondolom, hogy az, ami egyébként a törvényben megjelenik - a most hatályban lévőben -, az abszolút korrekten szabályozza a honvédelmi munkával kapcsolatos kérdéskört. Nem ad pluszmentességet azoknak, akik elkerülik vagy el akarják kerülni ezt a dolgot, de aki ténylegesen beteg, aki ténylegesen munkaképtelen, annak valóban ad lehetőséget. Nem gondolom, hogy az megoldás volna, hogy ezeket golyófogónak vagy ne adj’ isten, telefonközpontba, vagy még nem tudom én, hova kellene rakni. Egy normális, humánus, demokratikus társadalomban ezek az emberek megkapják a felmentést, akinek meg dolgozni kell, azoknak teljesen természetesen dolgozniuk kell.
Nem adtunk be nagyon sok módosító javaslatot, ez nem azért van, mert a törvénynek, amit most benyújtottak, ne lenne számos olyan pontja, amihez érdemben ne lehetne módosító javaslatot benyújtani, hanem egyszerűen csak jelezni akartuk a vita kapcsán a saját kétharmados többségétől rendszerint ájult kormánypárti többségnek, hogy kérem tisztelettel, ezek azok a fő csomópontok, amikben vannak vitáink, de megjegyzem, hogy számos másban is; nos, ez volt az első.
A második az 5. ajánlási pontban szereplő kérdéskör, nevezetesen az, amit Mátrai Márta, általam nagyra tartott képviselőtársam kifelejtett a felsorolásból, illetve nem kifelejtett, hanem már ő is egy kicsit szégyenletesnek tartotta azt, hogy a kormány a honvédelmi bizottság, illetőleg a parlament jogosítványait csökkenti arra való hivatkozással, hogy két apparátusi tagnak többletmunkát jelentene kiküldeni egy tájékoztatót arra vonatkozóan, hogy a Magyar Honvédségben milyen átalakítások zajlanak. Azt mondják, hogy kérem tisztelettel, ott van a honlapon, meg lehet nézni, nincs abban semmiféle titok, semmi probléma. A hadsereg egy demokratikus hadsereg, civil irányítását és kontrollját a honvédelmi miniszter, illetőleg a parlament és a parlamentben működő szakbizottság testesíti meg. Hogyha a honvédelmi miniszter ezt a fajta jogosítványt csökkenti, akkor azt gondolom, hogy nagyon komoly probléma és nagyon komoly baj van.
Tisztelt Képviselőtársaim! Arra szeretném önöket kérni, hogy ne engedjenek annak a csábításnak, hogy egy feladattal kevesebb, majd nem fogjuk megvizsgálni azt, hogy hogyan szervezik át a hadsereget, milyen fegyvernemet akarnak fejleszteni, megszüntetni, mentesítsük őket az alól, hogy - egyszerűen azért, mert olyanfajta precedenst teremtenek a honvédelem területén (Az elnök csenget.), és más területen is, ami egészen bizonyosan károkat okoz.
Köszönöm szépen, elnök úr.
