KORONDI MIKLÓS
KORONDI MIKLÓS
KORONDI MIKLÓS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én az ajánlás első szakasza 2., 16., 20., 24. pontjaihoz szeretnék hozzászólni, annak ellenére, hogy Mátrai Márta képviselőtársam már úgy kezdte, hogy szinte valamennyi módosító indítványunk lesöpörve, azaz nem fogadtak be semmit, ennek ellenére azért engedjék meg, hogy az indokolásaimat én is elmondjam a megfelelő pontokhoz.
Az ajánlás 2. pontjára vonatkoztatva a 4. § (4) bekezdésének a törlését javasoltuk, ami arról szól, hogy a parancsnoknak törekednie kell arra, hogy a fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő katonát a fegyveres érintkezésből kivonja. Ez egy nagyon érdekes szakasza ennek a törvényjavaslatnak. Ugye, sorozott hadsereg esetén és békeidőben teljesen érthető, hogy vannak személyek, akik vallási és személyes meggyőződés okán nem vállalnak fegyveres katonai szolgálatot. Más a helyzet azonban a minősített esetben, és erre vonatkozik a 4. pont, a parancsnoknak törekednie kell erre.
Az egyik oldalon jogos elvárás a haza érdekében akár az élet feláldozása is, a másik oldalon, aki még fegyvert sem hajlandó fogni, annak lehetőséget kell adni arra, hogy még a fegyveres összetűzés környezetét is elkerülje.
(13.50)
Számunkra ez egy ellentmondás, és ezért szerettük volna ezáltal a törvénymódosítási javaslatot kiigazítani ennek a pontnak a törlésével.
A következő a 16. ajánlási pont, amelyben a 41. § (4) bekezdése véleményünk szerint a következőképpen módosulna: “A kiképzett tartalékos állományba a honvédség állományából kikerült, korábban hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos szolgálatot teljesített - férfi helyett - személy tartozik.” Itt azért szeretnénk ezt megváltoztatni, hiszen az alaptörvényben a nők és a férfiak egyenjogúságát hirdetik, ugyanakkor az alaptörvény XXXI. cikk (3) pontjában rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Itt a két cikk egymásnak ellentmond, annak ellenére, hogy a nemek egyenjogúságát hirdetik, sőt a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke kijelentette, hogy a honvédségben a romák mellett a nők társadalmi egyenlőségét is kiemelten kezeli. Ezért nem is értjük, hogy miért nem a “személy” megfogalmazását alkalmazzuk a “férfi” megnevezés helyett.
Az ajánlás 20. pontjában pedig, és ez abszolút kapcsolódik a 24. ajánlási ponthoz is, már szóba került itt a megyei közgyűlés elnöke, valamint a megyei kormánymegbízott alkalmazása. A 3478. számú törvényjavaslat szerint megyei védelmi bizottság elnöke a kormánymegbízott, a megyei közgyűlés elnöke pedig csak tagja ennek a testületnek. Itt véleményünk szerint logikusabb lenne, ha a kormánymegbízott kapná ezt a feladatot, sőt a vezetés hatékonyságához is hozzá tudna járulni ezáltal, hogy egy kézbe kerülnének ezek a feladatok, nem is beszélve, hogy minősített helyzetben sokkal hatékonyabb, a gyors döntések pedig egyszemélyes vezetést igényelnek ebben a helyzetben. Úgyhogy mindenféleképpen mi ezt javasolnánk a módosításunk során.
A törvénymódosítási javaslattal kapcsolatban az általános vitában kifejtett véleményünk alapján természetesen a Jobbik-frakció támogatni fogja ezt a törvénymódosítási javaslatot, illetve törvényjavaslatot, de arra kérjük kedves képviselőtársaimat, hogy az általunk benyújtott módosítókat is legyenek szívesek támogatni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
