VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS (Jobbik): Akkor a 6. ponthoz szeretnék hozzászólni. Elnézést kérek, képviselőtársaim, csak kénytelen voltam lemaradni az elejéről. A sajtóteremnél vártak a sajtó képviselői, ezért nem tudom, hogy pontosan milyen felosztásban folyik a vita.
Az Országgyűlés éves költségvetéséből, illetve a GDP-ből 1,1 százalékot szán a szocialista módosító javaslat honvédelmi célokra. Ezzel kapcsolatban szeretném megfogalmazni a véleményünket. Először is azt kell látnunk, képviselőtársaim, hogy önmagában ez a mutatószám még nem túl sokat jelent, hiszen jelenleg a honvédelmi költségvetés jelentős része egészségügyi kiadásokra, illetve szociális intézkedésekre megy el. Azt javaslom a kormány számára, hogy sokkal átláthatóbb állami gazdálkodást lehetne megvalósítani akkor, ha oly módon történne a honvédelmi kiadások tervezése, hogy azok valóban honvédelmi kiadásokként funkcionáljanak, ne pedig szociális, egészségügyi és egyéb kiadásokként, amelyek egyébként valamilyen megfontolásból a honvédelmi tárcához vannak telepítve.
Többször javasoltuk, hogy az állami közfeladatok rendszerét Magyarországon újra kellene gondolni, és én magam is utaltam arra, hogy a rendszerváltástól fogva egészen 2007-ig kellett várni arra, hogy az országos közfeladat-felmérés elkészüljön - aztán ennek persze nem lett folyománya, mert az akkori szocialista kormányzat nem volt vevő arra, hogy ésszerűsítse az állam működését -, hiszen gyakorlatilag megkerülhetetlen, hogy egy profiltisztítást kell végrehajtani a különböző tárcáknál, mert meggyőződésünk szerint csak akkor lesz átlátható állami gazdálkodás a különböző területeken, ha funkcionálisan megtörténik a profiltisztítás. Amíg különböző módokon egyéb fejezetekhez egyéb feladatok vannak telepítve, addig ez nem történik meg.
Az előbb emlegetett közfoglalkoztatás és a segélyezés rendszere is olyan, hogy több állami önkormányzati alrendszer foglalkozik ezeknek a pénzeknek a továbbításával, és amikor az Országgyűlés elfogadja az ország költségvetési törvényét az adott évre, akkor a honatyáknak egész egyszerűen nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű információ arról, hogy az adott feladatra az ország mennyi pénzt fordít. Ez is egy ugyanilyen kérdés. Ha azt szeretnénk, hogy teljesen egyértelműen láthatók legyenek az egészségügyi kiadások, aztán ezt a nyugdíjrendszert és egyéb nagy társadalmi ellátórendszereket érintő változásokat több évtizedes távlatban vizsgálni szeretnénk, akkor megkerülhetetlen, hogy ha honvédelemről beszélünk, akkor honvédelmi kiadások legyenek, ha egészségügyről, akkor egészségügyi kiadások, de lehetőség szerint minél kisebb arányban keveredjen ez a két dolog.
A mutatószám önmagában kitűzhet valamilyen mértéket - ez lehet akár 1,1 százalék is -, sokkal fontosabb azonban az, hogy ez a szám ténylegesen az adott célra fordítódjék, és ne lehessen különböző módokon felülírni. Jelenleg ugyanis, ha a kormány vissza szeretne élni ezzel a felhatalmazással, akkor lehetősége volna rá, hogy különböző egyéb, az egészségügy területébe tartozó közfeladatokat a honvédelmi tárcához telepítsen, ezeknek a kiadásoknak az összege megjelenik a honvédelmi tárca költségvetésében, ténylegesen azonban nem honvédelmi célokat szolgáló kiadásokról beszélünk.
Az országos közfoglalkoztatás feladatainak az ellátásában történő honvédelmi részvételről rendelkezik a 14. ajánlási pont. Ezt a vita korábbi szakaszában már érintettük is. Ezzel kapcsolatban néhány rövid szakmai jellegű észrevételem lenne. Amikor a honvédség a feladatait ellátja, nemritkán kerül sor arra, hogy különböző infrastrukturális, helyreállító munkálatokban vegyenek részt a honvédség műszaki alakulatai. Kérdezem én, képviselőtársaim, hogy például egy híd felépítése, egy vasúti vagy árvízvédelmi töltés helyreállítása, az ezzel kapcsolatos munkálatokban történő részvétel talán nem függ össze a honvédelmi feladatok teljesítésével? Dehogynem! Az, hogy nem tetszik az MSZP-nek, csak egy állapot.
A katonai infrastruktúrát fel lehet használni békeidőben is. Megjegyzem, ezt normális esetben a honvédség magától is fölhasználná, hiszen a technikát működtetni kell, a katonákat gyakorlatoztatni kell. Egyébként az is összekovácsoló, csapatépítő, jellemformáló erővel bír, hogy a katonákat rendszeresen foglalkoztatják különböző feladatok teljesítésében, és ez már önmagában is a honvédelmi céloknak megfelelő feladatellátást jelent. Én már csak ezért is kifejezetten támogatom azt, hogy ezen a területen az országos közfoglalkoztatás feladataiban vállaljon részt a honvédség. És változatlanul nem látunk semmilyen szakmai magyarázatot arra az MSZP részéről, hogy miért akarja ezt a kormányzati elképzelést megtorpedózni.
Köszönöm, elnök úr, majd folytatom a későbbiekben. (Taps a Jobbik soraiban.)
