VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Juhász Ferenc képviselőtársam jól látja: nagyon komoly és radikális nézetkülönbség van köztünk a NATO szerepének a megítélésében.
Az 1. ajánlási pontban rögzített szocialista javaslat a törvényjavaslat preambulumába beemelné a NATO-tagságból eredő kötelezettségünket. (Juhász Ferenc közbeszól.) Képviselőtársaim, valamire szeretnék azért utalni. Akkor, amikor egy ország, a törvényjavaslat itt most más nyelvezetet használ, megalkotja a katonai doktrínáját, akkor ez a katonai doktrína normális esetben a nemzeti szükségletek szerint alakul ki, és nem pedig a szövetségi igények alapján.
Szeretnék arra utalni, hogy mekkora különbség van a nemzeti szükségletek szerint felépülő honvédelem és a szövetségesi igényeknek alárendelt katonai feladatok teljesítése között. Akkor, amikor egy ország a fenyegetettségét, a biztonsági kockázatait értékeli, akkor nyilvánvalóan elsősorban azzal számol, hogy milyen közvetlen támadás, milyen támadási fő irányokból érheti az adott ország területét, milyen infrastrukturális, honvédelmi és egyéb létesítmények lehetnek ennek a célpontjai.
Akkor, amikor valaki a szocialisták javaslata alapján alárendeli a NATO-válságreagálási rendszernek a magyar honvédelmet, és ennek megfelelő döntések meghozatalát szorgalmazza, akkor nem tesz egyebet, mint hogy a honvédelmi szükségleteinket nem a saját nemzeti érdekeink szerint állítja be, hanem a szövetségesi igényeknek rendeli alá.
Meg szeretném kérdezni itt képviselőtársaimat, hogy megértették-e, miről szól egyáltalán az afganisztáni háború. Akkor, amikor a magyar honvédelmet úgy fejlesztették a korábbi kormányzatok, hogy ennek a kicsi, 93 ezer négyzetkilométerre szűkült országnak légi utántöltésű Gripen vadászgépeket vásároltak óriási költségigénnyel, akkor nem tettek egyebet, mint hogy olyan, magyar költségvetési forrásokból finanszírozott NATO-törekvéseknek tettek eleget, amelyek a nemzeti honvédelem szükségleteivel még csak köszönő viszonyban sem álltak.
Nyilvánvaló, hogy egy ilyen pici országnak az égvilágon semmi szüksége nincs légi utántöltésű vadászgépekre, önmagában az a felárazás is, amit csak a vadászgépek esetén a költségvetés, illetve a honvédelem számára jelentett ez a tétel, már 100 milliárd forintos nagyságrendű. Ezek tehát olyan lépések, amelyek nem szolgáltak egyebet, mint azt, hogy a NATO az úgynevezett kollektív védelmi kötelezettségeinek, az ebből eredő feladatainak eleget tudjon tenni. Én azonban arra biztatnám a képviselőtársaimat, ismét csak utalva arra, hogy miért is küldtek ide minket a választópolgárok, hogy olyan módon próbálják befolyásolni a honvédelem irányát, hogy lehetőség szerint a nemzeti szükségletek szerint valósuljanak meg a honvédelmi intézkedések.
Mit is jelent mindaz? Ha a magyar katonai doktrínát átgondoljuk, újraszabjuk annak a kereteit, akkor meggyőződésem szerint teljesen más módon történne a haderő fejlesztése, mint jelenleg. Más fegyvernemek kerülnének fejlesztésre, mint jelenleg. Hogyha most megnézzük a honvédelem fejlesztési célú kiadásait, ott jelentős részben azok a kiadások dominálnak, amelyek elsősorban a légierőhöz köthetőek, azok, amelyek a NATO-nak, a szövetségesünknek az akciórádiuszát lehetőség szerint az egész világra kiterjesztik.
Én azonban ezzel szemben azt szeretném javasolni, és abba az irányba szeretném látni elmozdulni a honvédelem ügyét, hogy a nemzeti szükségletek szerint alakuljon ki ez. Nyilvánvaló, erről egyszer őszintén el kell tudni beszélgetni, hogy mi az, amitől a magyar állam elsősorban tart, és milyen irányba lenne érdemes fejleszteni a Magyar Honvédséget. Tartunk esetleg szomszédos országokon belül lezajló hatalomátvételtől, egyes olyan szélsőséges pártok megjelenésétől a politikában, amelyek a későbbiek folyamán akár katonai fenyegetést jelenthetnek Magyarország számára. És hogy mennyire nem idegenek ezek a gondolatok, gondoljunk csak arra, hogy a kilencvenes évek elején a délszláv háború során határok változtak meg, embereket tömeggyilkosság áldozataivá tettek, tömegsírokba temettek és a többi.
(15.00)
Ezek tehát valós veszélyek, és ki tudja még, hogy a nemzetközi gazdasági válság milyen veszélyekkel jár majd. Én nem szeretném ezeket a veszélyeket nagyobbnak ábrázolni, mint amilyenek jelenleg, de tény, hogy a honvédséget a magyar államnak azért kell fenntartania, hogy Magyarország területi védelmét a honvédség biztosítsa, és nem azért, hogy részt vegyünk az Amerikai Egyesült Államok oldalán egy olyan, afganisztánihoz hasonló rablóháborúban, amelynek semmi egyéb célja nincs, mint hogy a fejlett világ egyes, szövetségeseinknek mondott országai számára a világ nyersanyagkészleteihez történő korlátlan hozzáférést biztosítsa.
Mert azért lássuk be, képviselőtársaim, amikor Fekete-Afrikában halomra gyilkolják egymást az emberek, nemegyszer a fejlett világ tétlen marad, a saját elveit lábbal tiporva még humanitárius okokból sem avatkozik be, akkor azonban, amikor a Perzsa-öbölben az egyensúly megbomlani látszik, és emiatt az olajhoz való hozzáférés veszélybe kerül, azonnal megjelennek ott a NATO repülőgép-anyahajói, és fegyverrel biztosítják azt, hogy hozzáférhető legyen a nyugati világ számára a nyersanyagkincs. Ugyanez történik Afganisztánban is, ahol 2000 milliárd forintos értékre becsülik az ott lévő ásványkincsvagyont, ezért kellett a magyar katonáknak odamenni. Ezt tisztán kell látnunk, amikor a honvédelem ügyéről beszélünk.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
