DR. APÁTI ISTVÁN
DR. APÁTI ISTVÁN
DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Folytatnám a 66., 76., 103., 107., 179. számú ajánlási pontokkal.
Rögtön kezdeném a 66. ponttal. Ez volt az, amiről az előbb beszéltem, hogy kapcsolódó módosító indítvány formájában talán még életet lehet lehelni ebbe a javaslatba, és ezt a nemzeti együttműködés, illetőleg az ennek keretében megnyilvánuló mérhetetlen nagylelkűség legbiztosabb megnyilvánulásaként talán még a Jobbik részéről el is fogadja a kormánytöbbség. Itt ugyanis egy nagyon fontos, szinte alapelvet szeretnénk kimondani, amely eddig nem volt benne a normaszövegben, amelyet eddig vagy alkalmaztak vagy nem, vagy betartottak vagy nem, nevezetesen: ez a döntéshozatali és döntés-előkészítési funkciók tiszta, világos, egyértelmű különválasztása, ugyanis eddig közbeszerzési szabályzata válogatta, hogy kettéválasztották-e ezeket a nagyon lényeges hatásköröket avagy nem.
Rengeteg példa volt arra, uniós projektek esetében is, több esetben támogató hatóságok, közreműködő szervezetek fölhívták ennek az ellentmondásosságára a figyelmet, csak mindez idáig süket fülekre talált, hogy nonszensznek tartják azt, és ebben teljesen igazuk volt, hogy például egy önkormányzat ajánlatkérő esetében a bírálóbizottság tagja lehet képviselő-testület tagja, bizottság elnöke, polgármester vagy éppen alpolgármester is. Valóban elképesztő az, hogy mondjuk, egy kora délután megtartott bírálóbizottsági ülésen döntés-előkészítőként egy helyi önkormányzati képviselő szerepel, mondjuk, az este kezdődő képviselő-testületi ülésen pedig ő is megszavazza azt a döntést, amelyet ő maga készített elő vagy amelynek az előkészítésében ő maga személyesen is részt vett.
Természetesen voltak olyan ajánlatkérők, akik ettől függetlenül átláttak a szitán, fölismerték a problémát, és kezdettől fogva a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének is eleget téve kettéválasztották ezt a két funkciót, de nagyon sok esetben nemcsak éltek, hanem leginkább visszaéltek ezzel a lehetőséggel, illetőleg azzal, hogy ennek a kimondása idáig elmaradt a közbeszerzési törvényben. Éppen ezért szeretnénk ezt belevenni.
Az önkormányzati bizottsági ülésen az államtitkár úr kifejezte jó szándékát, támogató szándékát, amely szerint ez a javaslat valóban jó irányba halad. Megjegyzem, nemcsak ez, hanem az összes jobbikos javaslat jó irányba haladt volna, csak valamiért ezt az egyet tartották elfogadásra érdemesnek. Természetesen e tárgyban kapcsolódó módosító indítványunkat már be is nyújtottuk, nagyon reméljük, hogy elfogadják, ráadásul megfelelően körülbástyázva, a tanácskozási jog, a szavazati jog különbségének megjelenítésével nyújtottuk be mindezt. Nagyon remélem, hogy állják a szavukat, tartják magukat az ígéretükhöz, és ezt át fogják majd engedni.
A 76. pont a központosított közbeszerzési rendszerről szól vagy azzal kapcsolatos. Úgy látszik, hogy nem akarják elhinni, hogy a központosított közbeszerzés rendszerén keresztül történő beszerzés eddig még soha, semmilyen megtakarítást nem eredményezett, eddig csak mértéktelen árdrágításokat lehetett realizálni ezen az áruk, beszerzések és szolgáltatásmegrendelések esetében. Tehát akár még egy ezer fő alatti település is sokkal jobban járt, hogyha saját maga szerezte be, vagy még a kistérségi társuláson keresztül bonyolította le a közbeszerzési eljárásait, akkor is jóval olcsóbban jutott hozzá a szolgáltatásokhoz, különböző áruféleségekhez.
Ennek ellenére önök minden érvelésünket félretéve, mindent figyelmen kívül hagyva az ezer lélekszám alatti települések esetében kormány által elrendelhető módon kötelezővé akarják tenni a központosított közbeszerzési rendszeren keresztül történő beszerzéseket, amely egyrészt súlyosan sérti a települések önállóságát, szabad döntéshozatali jogát, másrészt nemhogy megtakarítást sem hoz, sokkal többe fog így kerülni minden. Kész szerencse, hogy építési beruházásokat jellegükből adódóan nem lehet központosított rendszeren keresztül beszerezni.
(21.30)
Ugyanakkor ez már súlyos előképe annak, amit egyébként az általános eljárási rend kivételi szabályainál is láttunk, amely szerint az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzések esetén a közoktatási intézményfenntartói jog vonatkozásában nem szükséges közbeszerzési eljárásokat lefolytatni. Itt az újabb közbeszerzési oldalról megindított falurombolás, amely szerint az ezer fő lélekszám alatti települések esetében gyakorlatilag mintegy közbeszerzési gyámság alá vennék ezeket a településeket.
A módosító javaslatunk mindössze arra vonatkozott, hogy kérdezzük meg erről a képviselő-testületet is. Amennyiben az adott település képviselő-testülete ehhez hozzájárul, úgy természetesen semmi akadálya a központosított rendszeren keresztül történő beszerzésnek. Ha ilyen hozzájárulást a testület nem ad, akkor a kormány felülről erre ne kötelezze ezeket a testületeket. Ez egy teljesen egészséges, normális, demokratikus javaslat volt, amelyet egyébként szintén indoklás nélkül utasítottak el.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Elismerjük azt, hogy adott esetben ennek helye van, hiszen egy kistelepülésre óriási terhet ró egy közbeszerzési eljárás lebonyolítása, nem egy esetben szakemberhiánnyal is küszködhetnek, de bízzuk ezt a településekre. Bízzuk ezt a polgármesterekre, bízzuk ezt a képviselő-testületekre! Ne felülről, Budapestről akarják nekik megmondani, hogy mit akarnak vagy mit nem akarnak, mi az ő érdekük, és biztos vagyok benne, hogy be fogják látni a képességeik, lehetőségeik határait, korlátait. Amennyiben ők jónak látják, önként csatlakoznak ehhez. Innentől kezdve már csak egy tollvonás és politikai akarat kérdése, hogy ezt a határt mikor kezdik felemelni a 2 ezer, 3 ezer, 5 ezer és isten tudja, hány ezer lélekszám alatti települések esetében. Innentől kezdve, attól tartok, nem lesz megállás.
A 103. ajánlási ponthoz még annyit fűznék hozzá - egyébként több ilyen jellegű javaslatot is benyújtottam a határidők számításával kapcsolatosan -, hogy ha nem tudják eldönteni a naptári napok vagy munkanapok szerinti határidő-számítást, a Ket. esetében nagyon nagyszerűen lerendeztük már ezt, visszatértünk a naptári napok szerinti határidő-számításhoz. Itt ennek a két számítási módszernek a keveredését látjuk. Ezt szeretnénk helyre tenni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), de ezt is külön indoklás nélkül, mindenféle érvelés nélkül elutasították.
Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
