SCHEIRING GÁBOR
SCHEIRING GÁBOR
SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Én Apáti képviselőtársamhoz csatlakoznék rögtön a 59. ajánlási ponttal. Egyszer már megtették azt, hogy a jogi szolgáltatásokat kivonták gyakorlatilag a közbeszerzés hatálya alól, most ezt újra intézményesítik. Semmiféle elfogadható indokot nem találok arra, ami ezt a kivételt legitimálná. Azt gondolom, a jogi szolgáltatásoknak ugyanúgy, mint az összes többi szolgáltatásnak, egy-két kivétellel ott van a helyük a közbeszerzések körében. Én is élnék azzal a gyanúval, hogy amennyiben ezt a jogi szolgáltatást ki kívánják vonni és kivonják a közbeszerzések hatálya alól, akkor az nem nagyon szolgálhat mást, csak az önök pártjának az illegális finanszírozását.
Mennék tovább. Azért, hogy a visszaéléseket ki tudjuk küszöbölni, nem elég pusztán a kivételek körét szűkíteni, hanem a 67. ajánlási pontban bevezetnénk a személyes kárfelelősség intézményét. Minden olyan döntéshozó pozícióban lévő személyt kártérítési felelősség illetné ez alapján, aki részt vesz a közbeszerzési eljárásban, és hogyha itt valamilyen visszaélés kiderül, akkor ne lehessen az, hogy egész egyszerűen megússzák ezt az eljárást, terhelje őket is személyes kárfelelősség.
Egy hasonló intézményes beavatkozás lenne a személyes kárfelelősség mellett a közbeszerzésben érintett vezető tisztviselők rotációja. Az adott intézményeken belül elő lehetne írni azt, hogy a személyek rotálódva különböző pontokon vegyenek részt a közbeszerzési eljárásokban, ezáltal ne tudjanak kialakulni hosszú éveken keresztül ismétlődő üzleti viszonyok, és így ne tudjon kialakulni az, hogy bizonyos pártok által adott pontra beültetett pártkáderek rendszeres, folyamatos viszonyban vannak különböző kereskedelmi, üzleti szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, ami a korrupció melegágya lehet.
Mennék tovább egy kicsit más témával, ez a 77. ajánlási pont. A jogalkotó, az előterjesztő egyik kiemelt célja a kis- és közepes vállalkozások helyzetének a javítása, itt visszautalva a kettővel ezelőtti részletes vitára az intézményes bérkommandóról. Meglehetősen kétes az, hogy mennyire gondolják komolyan a kis- és közepes vállalkozások helyzetének a javítását a közbeszerzéseknél, ha pont őket készülnek kizárni a közbeszerzési eljárásból, ha a saját maguk elhibázott adópolitikáját nem fizetik meg.
(21.20)
No de visszatérve ide, mi azt javasolnánk, hogy a helyben központosított közbeszerzéseket ne helyi önkormányzati rendelet határozza meg, hanem ezekről is központi szinten döntsenek egy kormányrendelet formájában. Azért javasoljuk ezt az eljárást, mert ha ezekre az úgynevezett helyben központosított közbeszerzésekre gyakorlatilag háromezer különböző rendelet képzi azt a jogszabályi környezetet, amiben a vállalkozásoknak el kell igazodni, akkor csak és kizárólag a legnagyobb vállalkozások lesznek képesek itt a versenyképességük megőrzésével részt venni a közbeszerzési eljárásokban.
A szabályoknak ez a rendkívül magas heterogenitása azokat a kis- és közepes vállalkozásokat sújtja indokolatlanul, amelyeknek nem nagyon van elegendő erőforrása arra, hogy akár a szervezeten belülről vagy akár a szervezeten kívülről valamilyen külsős tanácsadó bevonásával átvilágítsák és folyamatosan pásztázzák az önkormányzatok által megalkotott közbeszerzési szabályokat. Mi ezt nem tartjuk indokoltnak. Mi úgy gondoljuk, hogy a kis- és közepes vállalkozások érdekét jobban szolgálja, hogyha itt egy egységes szabályozás lenne.
Visszatérve az átláthatóságra, gyorsan itt a 110. ajánlási pontot szeretném mindenképpen kiemelni. Úgy gondolom, hogy csak azokat az adatokat lenne érdemes a közbeszerzési nyilvánosság alól kivonni, amelyek egyértelműen üzleti titoknak minősülnek. Ezenkívül azt javasoljuk, hogy az ajánlati részvételi jelentkezések teljes szövegét nyilvánosságra kelljen hozni. Nincs jobb garancia a korrupciók ellen, mint a nyilvánosság.
Egyébként a nyilvánosságnak ki kellene terjednie az alvállalkozói körre is. Azt gondolom, hogy ha valaki alvállalkozóként egy közbeszerzési projektben vesz részt, akkor tisztában kell lennie azzal, hogy ő itt közpénzekkel gazdálkodik, és magára érvényesnek kell tekinteni a közpénzekre vonatkozó határozottabb átláthatósági szabályokat. Erről szólna többek között a 111. ajánlási pont.
Hasonlóan, a közbeszerzésekhez kapcsolódó korrupciót csökkentené az a korábban már bemutatott javaslat a korrupcióellenes 12 pontunk keretében, hogy ne csak egy közbeszerzési tervet kelljen a közbeszerzés alá tartozóknak kidolgozni, hanem ki kellene dolgozni évente egy korrupciós kockázatelemzést, és ezt a közbeszerzési terv mellé csatolni, ami felkészültebbé teheti a közbeszerzésben részt vevő közalkalmazottakat, hivatalnokokat a korrupciós kockázatok csökkentésére.
