VÁGÓ GÁBOR
VÁGÓ GÁBOR
VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előbb említett 13., 27. és 31. ajánlási pontokról valóban érdemben is szeretnék beszélni. A 13. pontnál “az egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének megvalósításához arra van szükség, hogy akik közmunkában vannak foglalkoztatva, és kiközvetítik őket egy céghez, ők ne kapjanak kevesebb fizetést, mint azok, akik eleve is ott dolgoznak a cégnél, ugyanolyan munkakörben. Azzal tisztában vagyok, hogy a bizottsági ülésen az osztályvezető úr elmondta, hogy azt majd a cég kipótolja valamivel, de itt nincs benne a törvény szövegében. Ameddig törvényi garanciák nincsenek arra, hogy ma Magyarországon lehet olyan, hogy két azonos munkakörben valaki kevesebbet keres, mint a másik, addig ez elfogadhatatlan, és európai uniós direktívákkal megy szembe.
A 27. ajánlási pontban található módosító javaslatunk nagyon fontos az emberek önbecsülése szempontjából és a társadalmi hozzájárulás szempontjából is. Ez arról szól, hogy közmunkába állást olyat kapjon csak, ami a végzettségének megfelel, vagy besorolásban eggyel alatta van. Tehát mondjuk, főiskolai diplomával rendelkező munkavállaló egy középiskolai végzettségnek megfelelő munkakört tölthessen csak be legfeljebb. Ez azért is fontos, mert a társadalom befektetett ezekbe az emberekbe az oktatáson keresztül, és meg kell találni azokat a megfelelő munkahelyeket, ahol ők a legtöbbet tudnak hozzátenni a társadalomhoz, és nem biztos, hogy egy volt tanárnak az árokparton kellene gereblyéznie.
A 31. ajánlási pontban található módosító javaslatunk arról szól, hogy mielőtt a jegyző valóban aláírná azt, hogy több száz kilométerre lehessen utaztatni embereket, az oktatási és szociális intézményeket kérdezzék meg, hiszen ők tudják, hogy az a családi állapot, az a családi közeg, amelyből az édesanyát, akár az édesapát elviszik, elbírja-e. Nem véletlenül a gyerek kárára lesz-e az, ha sokáig, akár egy hétig is több száz kilométerre lesz a szülő?
Köszönöm.
