VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Az államtitkár úrhoz hasonlóan pár szót szeretnék tenni az 1-33. ajánlási pontok szakaszára, aztán részleteiben is belemennék majd itt a törvényjavaslat tárgyalásába.
Egyvalamit a foglalkoztatás kérdésével kapcsolatos törvénymódosítások kapcsán nem értek, képviselőtársaim, ez pedig az lenne, hogy két ellentétes törekvést látunk kibontakozni, és ebből kifolyólag aztán meglehetősen zavarosnak látjuk a gazdaságpolitikai célkitűzéseit a kormányzatnak.
A jelenleg előttünk levő törvényjavaslat adott esetben olyan rendelkezéseket tartalmaz, ami a minimálbérnél is hátrányosabb bérezést jelentő megoldást kínál majd a közmunkára jelentkező emberek számára. Amikor ez az állam a saját költségvetési keretével gazdálkodik, akkor tehát meglehetősen szűkmarkú. Ezzel párhuzamosan - és ma délután vagy este folyamán kerül majd tárgyalásra egy másik törvényjavaslat - a versenyszférától azonban elvárja az állam azt, hogy jóval az infláció mértékét meghaladó módon emelje a béreket, függetlenül attól, hogy tényleges gazdasági teljesítménynövekedés megtörtént-e az adott cégnél vagy sem, és ezt aztán munkaügyi ellenőrzésekkel a későbbiek folyamán ellenőrizné. Hála istennek, a Rogán Antal által javasolt bérmonitoring-bizottság a végén nem fog megvalósulni, majd a munkaügyi ellenőrök, akik az adóhivatalba olvadnak, jogosultak lesznek ellenőrizni ennek a kormányzati törekvésnek a megtörténtét.
Én tehát arra a zavarra teszek csak utalást, amely kettős mércével méri az államot és a versenyszférát. Egyrészről az állam a saját maga által kreált szabályokat áthágja, és lényegesen kedvezőbb feltételeket kínál maga munkáltatóként, ezzel szemben a versenyszférától, függetlenül attól, hogy húsz éve megtörtént a rendszerváltás és most elvileg egy kapitalista társadalmat építünk Magyarországon, a piaci logikával teljesen ellentétes módon elvárja a garantált béremelést. Én tehát ebben semmilyen logikát, semmilyen következetességet nem látok.
Konkrétan itt az ajánlás pontjaival kapcsolatban: a 3. és az 5. pontban Bödecs Barna és dr. Kiss Sándor jobbikos képviselőtársaim javasolták azt, hogy lehessen közfoglalkoztató az, aki különböző erdőlétesítési és -gondozási munkálatokat végeztet el a közmunkásokkal. A bizottsági szavazások során egyik javaslat sem kapta meg a szükséges bizottsági többséget, a szokásos kormány-ellenzék logika szerint ezek le lettek söpörve. Kérdezem én, képviselőtársaim, hogy miért.
Én jelenleg egy Pest megyei településen élek, Budafokról költöztünk ki oda családi házas környezetből, tanyavilággal körülvett település. A mezőgazdasági kvóták, az Európai Unió mezőgazdasági kvótái miatt jelentős részben visszaszorult a mezőgazdasági termelés, különösebb esély a mi térségünkben - ugyanúgy, mint ahogy számos alföldi megye térségében nagy eséllyel - a közfoglalkoztatás növelésére nincs, az erdőgazdaság jelentene ez alól valamilyen könnyebbséget. Jelenleg is piaci alapon működő vállalkozások képesek meglehetősen nagy létszámot ott a környékünkön facsemeték neveléséből s a többiből, erdőgazdasági tevékenységből eltartani.
Én tehát nem értem azt, hogy ha erre valós igény van, számos esetben látjuk azt, hogy parlagon hevernek földek, a homokhátságon ráadásul komoly nemzetgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy megtörténjenek az erdősítések, megfogjuk a futóhomokot, akkor ezt miért nem tartja támogathatónak jelenleg a kormánytöbbség. Én úgy gondolom, hogy ez egy olyan javaslat, amely maximálisan két lábbal áll a földön, figyelembe veszi az ország sajátosságait, és az erdőgazdaság fellendítésével egy olyan nemzetgazdaságilag fontos célt tart támogathatónak, és ezt javasolja támogatásra, amivel szerintem mindenkinek egyet kellene értenie.
Megjegyzem, Göndör képviselőtársam szocialista képviselő. Nagyon sokszor nem értünk egyet a szocialistákkal, sőt az a csoda, hogyha valamikor nézetazonosság van köztünk, de még ő is támogathatónak tartja ezt a javaslatot. Nem értem egyszerűen, hogy mi ezzel a probléma, és miért kell ezeket a javaslatokat lesöpörni.
Támogatta a bizottság - és ezzel egyet is értünk - Lakatosné Sira Magdolna képviselőtársam azonos módosító javaslatát, amely közfoglalkoztatást tenne lehetővé a szociális szövetkezetek azon tevékenysége körében, amit a közhasznú szervezetekről szóló törvény közhasznú tevékenységként ismer el. Én megint csak azt mondom, hogy ezzel a javaslattal is egyet tudunk érteni. Teljesen nyilvánvaló, hogy ha közhasznú tevékenységet szeretnénk közmunkásokkal végeztetni, akkor itt kell hogy legyen az eredeti törvényi előterjesztésben is ez. Erre megint csak utalás, Czomba államtitkár úr, hogy ha szélesebb körű társadalmi párbeszéd bontakozott volna ki ezekről a lehetőségekről, akkor a társadalmi szervezetek maguk javasolták volna a törvény-előkészítői munkát elvégző kormányzat számára azt, hogy ez kerüljön be a törvénybe, hiszen fontos közhasznú célok kötődnek hozzá. Nem véletlen találták ki a társadalmi egyeztetés intézményét.
Spaller Endre képviselőtársam ugyanehhez a ponthoz hozzátette a maga javaslatát, azt, hogy pályavasút-társaság is lehessen közfoglalkoztató. Ezzel megint csak egyetértünk, és különösen fontosnak tartjuk annak a szorgalmazását, hogy ezek a pályavasút-társaságok lehetőség szerint minél nagyobb arányban kerüljenek vissza nemzeti tulajdonba. Mire is gondolunk? A korábban privatizált MÁV-Cargóra, ennek a nemzeti tulajdonba való visszavétele hasonló eszközökkel akár, mint MOL-é, hosszú távon szerintem megkerülhetetlen.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
(17.00)
